Földárverések - Gyanús honlap kínál információt

Publikálás dátuma
2015.10.17 07:22
Mire visszatérnek a vándormadarak, sok föld már gazdát cserél FOTÓ: MTI/FOTÓ KOMKA PÉTER
Fotó: /
November 16-án a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó agrártársaságoknál kezdik meg az állami földek licitjét. Sokan emögött az Orbán Viktor miniszterelnök és egykori kollégiumi társa közötti háború újabb epizódját sejtik. A szakemberek szerint az mezőgazdasági cégek földjeit leginkább spekulánsok és nem valódi gazdák vehetik majd meg.

Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Mezort-csoport cégeinek bérelt állami földjein kezdi a 380 ezer hektárnyi állami terület eladását a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet (NFA) november 16-án. Győr-Moson-Sopron megyében a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt., Vas megyében pedig a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. területeit tette fel csütörtök éjjel a honlapjára az NFA.

Beke Károly, az MSZP elnökségi tagja közölte, a Fidesz földlopásának célja valójában a kicsinyes politikai bosszú és az új hűbérúri rendszer felépítése. A politikai bosszút bizonyítja, hogy az Orbán-Simicska háború részeként rengeteg olyan terület meghirdettek Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, amelyeket ma még az egykori kollégiumi szobatárs érdekeltségébe tartozó cég bérel. A Mosonmagyaróváron agrártanulmányokat végzett politikus a Népszavának elmondta, a földművelésügyi tárca államtitkára, illetve az Agrárkamara vezetői is egyebek mellett a fiatal gazdák földhöz juttatásáról beszélnek. Nem életszerű, hogy például egy fiatal gazda úgy kezdje a gazdálkodását, hogy a Táplánszentkereszten 97 hektár földért 257 millió forintos , vagy Mosonmagyaróváron 70 hektárért 132 millióról induló licitért kínált területek megvásárlásra csak önrészként több millió forintot fizessen ki és 20 évre eladósodjon.

Ráadásul ezek az induló árak, a végösszeg jóval magasabb is lehet. Arról nem is szólva, hogy az ifjú gazda már erősen középkorú lesz, mire 37 év múlva birtokba veheti földtulajdonát. Ezeket az állami földeket ugyanis 2001-ben 50 évre adta bérbe a "piszkos 12"-nek nevezett volt állami gazdaság új tulajdonosainak, így a Simicska-Nyerges kettősnek is az első Orbán kormány.

Beke megjegyezte, sok gazda most szembesül azzal is, hogy évekig nem gazdálkodhat majd a földjén. A 200 éves mosonmagyaróvári agráregyetem egyik mintagazdasága is a Lajta-Hansági Zrt. , területén van. Nagy kérdés, hogy az egyetem hogyan köt majd szerződést az eddig egy partner helyett százzal.

A Győr-Sopron-Moson megyei első liciten 27 földrészletre lehet majd licitálni. Összesen 7 követelménynek kell megfelelni. Egyebek mellett igazolni kell, hogy földművesnek minősül, magyar állampolgár, természetes személy, lakhelye vagy üzemközpontja az adott térségben van, és az árverési biztosítékot, illetve az árverés helyszínén a regisztrációs díjat befizette. Agrárszakemberek szerint aggályos a magyar állampolgárság megkövetelése. A Magyarországon legalább 3 éve mezőgazdasággal foglalkozó, helyben lakó uniós állampolgár, aki regisztrált földműves, még a földforgalmi törvény értelmében sem lehet kizárni, az uniós jogról nem is szólva. Ha egy ilyen külföldi gazdát nem engednek licitálni, jó eséllyel fordulhat nemzetközi bírósághoz. Az pedig, hogy a többi követelmény teljesítése esetén elegendő, ha csak az "üzemközpontja" legyen az adott településen, erősíti azt a gyanút, hogy az agrártársaságok bérelte állami földekre sok spekuláns fog licitálni.

Sallai R. Benedek LMP-s politikus politikus azt mondta: az állami termőföldek elárverezését meg kell akadályozni, azokon ugyanis szerinte a magyar gazdálkodóknak elenyészően kis százaléka tud majd részt venni, tőkehiány miatt. Azok juthatnak földhöz, akik az elmúlt években bérleti jogot szereztek - ők már 10 százalékos önrésszel is pályázhatnak - tette hozzá.

Gyanús honlap

Megtévesztő honlappal próbálja megszerezni egy magáncég az állami termőföldprogram iránt érdeklődő gazdálkodók adatait, de a nyerészkedési szándék sem kizárt.

A cég mintegy másfél millió elektronikus levélcímre küldött levelet arról, hogy elindult a Földárverés.hu oldal, amelyen egyelőre csak úgynevezett elő-regisztrációt fogad, de az ígéret szerint felkerül minden, állami földárverésekkel kapcsolatos információ. A Magyar Idők kérdésére a Földárverés.hu-nál azt közölték, a regisztrált látogatók igény szerint e-mailt és sms-t kapnak majd a licitálásokról. Földművelésügyi Minisztérium (FM) közölte, a tárcának semmi köze nincs az oldalhoz, ez a honlapon is így olvasható. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közben folyamatosan tölti fel saját honlapjára (www.nfa.hu) teljes részletességgel az árverési hirdetményeket.

Arra, hogy a Földárverés.hu honlap működtetői valamilyen módon az árverések iránt érdeklődőktől pénzt is szeretnének látni, abból lehet következtetni, hogy az egyelőre nem elérhető regisztrációs felületen a személyes és számlázási adatokat is meg kell majd adni.

Az még nem egyértelmű, hogy az adatgyűjtésen túl mi haszna lehet a honlapot működtető, a Londonban "postafiókcégként" létező Marco Polo Media Ltd. nevű vállalkozásnak, de nem ez az egyetlen furcsaság a történetben. Az Opten céginformációs rendszerben feltárt céghálóból kiderül, hogy a Földárverés.hu oldalt működtető cég birtokosa a Dunakeszin lakó Farkas Ferenc, aki több más céget is tulajdonol. Ezek között található többek között az a Centrum Hungary Kft., amelyik szerteágazó tevékenységei között a világháló-portál szolgáltatás áll a fő helyen. A Centrum korábbi tulajdonosai között pedig több "híres" ember szerepel, kezdve a hódmezővásárhelyi Holman Endrével, akit másfél év bujkálás után tartóztattak le és hoztak haza nemrég Szingapúrból, másfél milliárdos adócsalással gyanúsítva. De korábban tulajdonos volt az olajszőkítési ügyek egyik főszereplőjeként ismertté vált Portik Tamás is, akit éppen tegnap ítélt el első fokon tíz évre a Fővárosi Törvényszék.

2015.10.17 07:22

Máshol a Facebook-on bankolnak, nálunk háromnegyed órát várat telefonos ügyfélszolgálat

Publikálás dátuma
2018.11.16 09:45
Illusztráció
Fotó: SVEN SIMON / DPA/ FrankHoermann
Meglehetősen lassan halad a digitalizáció
Hamarosan a Facebook-on és a Google-n keresztül fogunk bankolni - jósolta meg Daniel Döderlin, a fizetési rendszerekkel foglalkozó, skandináv Auka cég vezérigazgatója, aki a Portfolió csütörtöki banktechnológiai konferenciájának nyitó előadását tartotta. Prognózisát a szakember arra alapozta, hogy a skandináv országokban a legnagyobb egy főre jutó mobilfizetés aránya a világon, ami még a kínait is megelőzi. Ennek első állomása az lesz, hogy 2019 szeptemberétől a Facebook várhatóan meg tudja mutatni majd azt, hogy mennyi pénzünk van, összesítve az összes bankszámlánk adatait. Az okostelefonok elterjedtsége olyan változásokat is hozhat, hogy a pénzintézeteteknek akár olcsóbb lehet majd minden ügyfelüknek egy ilyen készüléket a kezébe adniuk, minthogy bankfiókokat tartsanak fenn. De azt sem zárta ki, hogy például egy hitelfelvételnél a személyes kapcsolat meggyőzőbb lehet, mint a digitális. Ezt támasztotta alá Harmati László, az Erste Bank vezér-igazgatóhelyettese is, aki azonban úgy vélte, hogy a bankfiókokat kár lenne temetni. Utalt arra is, hogy az MNB legutóbbi Növekedési jelentésében az szerepel, hogy a 28 uniós tagállam között a 25. helyen állunk a digitalizáltság fokát illetően, pedig a Facebook-használat elterjedtségében a régióban csak Lengyelország előz meg bennünket. Hiányolta, hogy a bankok nem férhetnek hozzá a NAV jövedelemigazolásaihoz, vagy a népességnyilvántartó anyakönyvi bejegyzéseihez. A hazai pénzintézetek közül az MKB hajtotta végre a a legjelentősebb digitális korszerűsítést. Ennek kellemetlen utóhatásait még mindig érzik a partnerek. A telefonos ügyfélszolgálat elnézést kér a hosszú várakozási időért, ami tapasztalataink szerint akár a háromnegyedórát is meghaladja. Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes erről a konferencián lapunknak azt mondta, hogy azért nőtt meg a várakozási idő, mert munkatársaiknak bővebben kell elmagyarázniuk a változásokat. Arra viszont nem tudott magyarázatot adni, hogy a hét elején miért kaptak tömegesen az ügyfelek lejárt hitelkártya-tartozásukról figyelmeztetést, holott még a befizetési határidő sem járt le. Az értesítettek között olyanok is voltak, akik már eleget tettek a befizetési kötelezettségeiknek. A kifogásokra az ügyfélszolgálat munkatársa csak ennyi mondott: tekintsék az SMS-t sztornónak. Mindez a digitális átállás után hónapokkal történt.
Szerző
Témák
Bank
2018.11.16 09:45
Frissítve: 2018.11.16 09:45

A devizahiteleseknek ne legyenek illúziói: sorsuk a Kúria kezében van

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:15
Népszava fotó
Fotó: /
Rossz hírt kaptak a magyar devizahitelesek: összhangban vannak ugyanis az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében -írta Nils Wahl főtanácsnok az Európai Unió Bírósága számára. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával. Az ügy előzménye, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság kérdéseket tett fel egy éppen folyó per kapcsán az Európai Bíróságnak. Azt szerette volna megtudni, hogy a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e a helyzetet, és hogy erre akkor is lehetőségük van-e, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel. Másik kérdésében a bíróság azt tudakolta: összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem átlátható eljárás keretében születnek. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával, ugyanakkor a fogyasztói szerződést hatályban tartja.  A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének következménye, hogy a fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. A főtanácsnok szerint a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából, csak az összes körülmény figyelembe vételével. A főtanácsnok szerint a jogegységi határozatok sem ellentétesek az uniós irányelvvel. Az Európai Bíróság gyakorlata az, hogy egy főtanácsnoktól az uniós ítéletet megelőzően 60-90 nappal kérnek véleményt - mondta a Népszavának Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke azonban ehhez hozzáfűzte, hogy a bíróságnak korántsem kell a tanácsnoki véleményt minden körülmények között figyelembe vennie. Van, amikor erősebb ítélet születik, s előfordul ellenkezője is. A szakember szerint azonban a magyar devizahitel-károsultaknak nem lehetnek illúziói. Luxembourgban bármilyen ítéleti születik, ennek rájuk nézve nem lesz kedvező hatása, ugyanis a Kúria Polgári Kollégiumának egyik korábbi ítélete nem ad erre lehetőséget. Ez azért is furcsa, mert több külföldi bíróság éppen a "magyar ügyekre" hivatkozva hoz az ügyfelekre nézve kedvező, a bankokat elmarasztaló ítéletet.  
Szerző
2018.11.16 08:15
Frissítve: 2018.11.16 08:15