Nem dőlhet meg Schengen

A magyar kormány sokadszorra riogat azzal, hogy Schengen megszűnik. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban erről szó sincs, a Fidesz pedig jobban tenné, ha a megoldásokban gondolkodna, nem pedig bűnbakokat keresne. Közben ezrek rekedtek a horvát-szlovén határon, de Kovács Zoltán és Bakondi György szerint minden rendben van, és a déli biztonsági határzár sikeresen működik. Az is kiderült, hogy a külügyminiszter-helyettes körlevelet küldött az arab országokban dolgozó nagyköveteknek, hogy ez alapján védjék Orbán Viktor vállalhatatlan megnyilvánulásait az iszlámmal szemben.

Schengen nem szűnik meg, ez egy jól megépített rendszer - jelentette ki lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter elismerte, hogy a nagy menekülthullámmal szemben nehezen birkóztak meg a schengeni országok, de biztos abban, hogy Európa megfelelően tudja majd kezelni a problémát. "Azt még Szijjártó Péterről sem feltételezem, hogy ki akarna lépni Schengenből" - folytatta Balázs, azt azonban hozzátette: valószínűleg azért "riogat" a kormány és a külgazdasági és külügyminiszter Schengen megszűnésével, mert így akar utólagos bizonyítást találni azokra az embertelen tettekre - drótpengés kerítés, röszkei összecsapások -, amelyek az egész világsajtót bejárták és elszigetelték Magyarországot.

Szijjártó Péter ugyanis tegnap egy gazdasági konferencián beszélt arról, hogy a schengeni rendszer megdőlhet, megszűnhet, ha az Európai Unió nem tudja megvédeni a külső határait, és ennek kiszámíthatatlan gazdasági hatásai lennének. Hogy milyen problémákra utalt a külügyminiszter, nem tudni, ahogyan azt sem, mi alapján feltételezi a rendszer megdőlését, hiszen mindeddig leginkább a magyar kormány lépései, s nyilatkozatai "fenyegették" a schengeni rendszert.

"Ha Schengen megszűnik - véleményem szerint ez nem fog bekövetkezni - akkor valóban felmerülnének gazdasági problémák, de visszaállnának a nemzeti határok és megszűnne a lakosság szabad mozgása is - hangsúlyozta a Népszavának Szijjártó "aggodalmára" reagálva Inotai András. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora szerint mindez talán valakiknek kedvezne, például azoknak, akik nem "európai identitást" akarnak, hanem sokkal inkább nemzetit, ám összességében Magyarország nem járna jól, így a kormány felelősök keresése helyett jobban tenné, ha aktívan részt venne a probléma megoldásában.

Mind a Európai Unió területén szabad munkavállalásban, mind pedig az áruforgalmazásban komoly gondokat okozhatna a schengeni rendszer megszűnése, de a lakosság szabad mozgásában is problematikus lehetne - fejtette ki lapunknak Magas István is. A Budapesti Corvinus Egyetem világgazdaságtani tanszékvezetője ugyanakkor szintén úgy látta, nincs realitása ennek, Schengen marad.

Szijjártó ugyanakkor nemcsak ezzel ijesztgeti a közvéleményt, de ismét meg is akarja védeni Magyarországot, most épp a kvótáktól. A külügyminiszter ugyanis közölte: a kormány vizsgálja azokat a lehetséges lépéseket, amelyekkel felléphet európai színtéren a kötelező kvótával szemben. Megjegyezte, a kabinet az Országgyűlés elé fogja terjeszteni idevágó a javaslatát. A Vs.hu információ szerint a Fidesz-frakció már áldását is adta arra, hogy a kormány - mint már többször kilátásba helyezte - Luxembourgban, az Európai Unió Bíróságán támadja meg a menekültkvótákról hozott döntést, amelyet szerintük a tagállamok szuverenitását megsértve hoztak. A portál szerint a kormánypárti frakció egy idevágó országgyűlési határozati javaslattal szeretné más pártok támogatását is elnyerni ehhez.

Jelenleg egyébként nem épp Magyarország határai vannak "veszélyben", hanem éppenséggel a horvát-szlovén határnál alakult ki drámai helyzet. Szlovénia ugyanis bejelentette: egyelőre nem tud több menekültet fogadni, a horvát hatóságok a menekülteket a muraszerdahelyi határátkelő felé irányították, és közölték velük, hogy a saját felelősségükre megpróbálhatnak átjutni a szlovén határon, ahol viszont készenléti rendőrök, kutyák és drótkerítés várták őket. Sőt, Ausztria is arról értesítette Szlovéniát, hogy nem tudnak több menekültet fogadni, azonban az osztrákok pontosítottak: ők azt a kérést utasították el, hogy az eddiginél több migránst fogadjanak.

Mindeközben hazánkban a déli biztonsági határzár működik, sikeresen betölti azt a szerepet, amelyet a kormány szánt neki, azaz megakadályozza az illegális határátlépéseket - legalábbis ezt jelentette ki Nagykanizsán a kormányszóvivő. Kovács Zoltán hozzátette: a kormány elszántsága nem változott, a déli határszakaszok védelmét szolgáló intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség lesz rájuk. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerint pedig nemcsak a magyar kormány, hanem a rendvédelmi erők és a Magyar Honvédség irányító törzsei is figyelik a horvátországi és a szlovéniai eseményeket, így ha szükséges, lépnek.

Orbán miatt magyarázkodnak

Ezer éve élünk együtt békében az iszlám közösségekkel, egyetlen migráns sem sérült meg Magyarországon, a röszkei összecsapás nem a kormány hibája - a Vs.hu információi szerint ez, s ehhez hasonló panelmondatok szerepelnek abban a körlevélben, amelyet Magyar Levente külügyminiszter-helyettes küldött az arab országokban működő magyar nagyköveteknek. A diplomatáknak ezután ezen instrukciók alapján kell magyarázniuk állomáshelyükön a kormány menekültellenes politikáját, aggódik ugyanis a kabinet, hogy az elsősorban muzulmánokat érintő menekültválságban mutatott politikája miatt veszélybe kerülhet a keleti nyitás, és megromolhat a viszonya több muzulmán országgal. A menekülthullám kapcsán Orbán Viktor, kormánytagok és Fidesz-vezetők is tettek olyan kijelentéseket, hogy az európai kultúrát meg kell védeni a muzulmánok beáramlásától. Ezek, a menekültellenes intézkedések és törvények, valamint a "röszkei csataként" elhíresült tömegoszlatás képei, a Keleti pályaudvarnál heteken át a földön alvó migránsokról szóló hírek, illetve a röszkei táborban a menekülteknek szendvicseket dobáló rendőrökről készült felvétel mind-mind bejárta a nemzetközi sajtót, így a muzulmán országok médiumait is. Magyar Levente a mostani instrukciókban még Orbán szeptember 7-én, a magyar nagyköveteknek tartott éves budapesti értekezleten elmondott beszédét is a diplomaták figyelmébe ajánlja. Ebben mondta azt a kormányfő, hogy a magyarok "mindig is kedvelték a körúti kebabosokat vagy a szír hentest", és soha nem volt bajuk az iszlámmal önmagában, ám nem szeretné, ha többen élnének itt, mint ma, sőt, azt is hozzátette, hogy „ne jöjjenek a menekültek", mert mi nem akarunk nagy tömegben együtt élni velük.