Leépítéseket hozott a vasárnapi zár - A kisboltok jártak rosszabbul

Szeptemberrel kifulladt a tavaly ősszel kötelezővé tett online kasszák jótékony hatása - állítják a szakemberek. A nemsokára megjelenő októberi adatok festhetnek majd reálisabb képet a 2015-ös kiskereskedelmi forgalomról. Jövőre - a GDP várható csökkenésével együtt - a bevásárlások növekedésének mértéke is csökkenhet az idei esztendőhöz viszonyítva.

A vasárnapi zárva tartás hatása meglehetősen vegyes képet mutat. A kormányzat ugyan azt sulykolta propagandájában, hogy az intézkedés a kisboltokhoz tereli a forgalom jelentős részét, ám a gyakorlat ezt az állítást nem igazolta. A multik alig, vagy egyáltalán nem veszítettek a forgalmukból, míg jó néhány kisvállalkozás nehéz helyzetbe került.

A lapunknak nyilatkozó Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elismerte, hogy a vasárnapi zárva tartás idén március 15-i bevezetését követően a szakemberek akár 15 ezer kereskedelmi dolgozó elbocsátásával is számoltak. A létszámmozgások alapján azonban kiderült, hogy augusztusig 1500 munkavállalót küldtek el a kiskereskedelemből. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy az év végére mekkora lesz ez a szám? Az üzletek főként a részmunkaidős kismamáktól s nyugdíjasoktól és a diákoktól váltak meg. A végleges összegzés azért sem történt meg, mert azt még nem lehet tudni, hogy az üdülőkörzetekben, például a Balaton parti településeken a nyári szezon végével hány kiskereskedő volt kénytelen elbocsátani az alkalmazottját, amire a vasárnapi zárva tartás miatt kerülhetett sor, mert nem sikerült annyi tartalékot felhalmoznia az üzlet tulajdonosának, amennyiből ősztől tavaszig is kigazdálkodhatná a kisvállalkozó a munkavállalója bérköltségét. Mint emlékezetes hiába fordultak a kormányzathoz például a Balatoni Szövetség mellett az ellenzéki szakpolitikusok is, hogy legalább azon az előíráson könnyítsenek, hogy vasárnap kizárólag a tulajdonos, illetve kisegítő családtagja állhat a pultok mögé, a kérésük süket fülekre talált.

Vámos György összegzése szerint a vasárnapi zárva tartás mindenképpen veszteséget okozott a kiskereskedelmi forgalomban. Pontos számokat azonban igen nehéz mondani, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az online kasszák adatai is eltérnek egymástól.

Ha a KSH adatai nézzük, akkor évről évre a kiskereskedelmi forgalom folyamatos bővülését tapasztalhatjuk. Viszont az eladott áruk és szolgáltatások volumene még mindig nem érte el a válság előtti utolsó "béke év", a 2007-es szintjét, idén ugyanis az első nyolc hónapban összességében 6 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, ám ennek - becslések szerint - legalább a fele az online kasszák gazdaság kifehérítő hatásával magyarázható, vagyis több kereskedő ad számlát. Kifutóban az online kasszák jótékony hatása, megtorpanhat a fogyasztás növekedésének az üteme, és ezzel együtt a forgalom látványos bővülése. Erről a jelenségről Vámos György ennek kapcsán megjegyezte: reálbér-növekedés és a devizahiteles mentőcsomagok forintosításának hatása is hozzájárul ahhoz, hogy a GDP növekedése idén még 3 százalék fölött alakulhat.

A kiskereskedelem által forgalmazott árucikkek forgalmának alakulása idén elég vegyes képet mutatott, a műszaki cikkeké és a ruházati termékeké jobban, az élelmiszereké pedig kevésbé növekedett. (A háztartási gépek és a ruházati termékek iránti kereslet egy részét vélhetően az előző évek elhalasztott vásárlásai is ösztönözték.)

Az OKSZ főtitkára rámutatott arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom nagyobb ütemben bővül, mint a fogyasztás. Ennek az az oka, hogy az éves, átlagosan 15-16 ezer milliárd forintos fogyasztásnál beszámítják, egyebek mellett, a kultúrára, pihenésre és szórakozásra elköltött pénzeket is, de a legnagyobb szeletet a bolti, kiskereskedelmi forgalom jelenti. (A kiskereskedelmi forgalom a tavalyi 9 ezer helyett idén elérheti a 9,5 - 10 ezer milliárd forintot is.) Vámos György arra számít, hogy 2015-ben 2,5-3 százalékkal növekedhet a háztartások fogyasztása, szemben a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékával. Ami a jövő esztendőt illeti, az OKSZ főtitkára szerint a fogyasztási kiadások növekedése az idei 2,5-3 százalékos sávban marad, míg a kiskereskedelmi forgalomé jó eséllyel meghaladhatja a 3 százalékot, ami elmarad a 2014-2015-ös szinttől.