"Jó kérdés, hogy miért vagyok itt" - Orbán csak megfigyelő az EU-ban

A nyugat-balkáni menekültútvonalon fekvő államok csúcstalálkozóján a közös európai stratégia gyakorlati lépéseiben akartak megegyezni. A magyar kormányfő ismét külön-utas: szerinte neki már nem kellett volna meghívást kapnia a mini EU-csúcsra, Orbán Viktor ugyanis érkezésekor kijelentette: a nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt a tanácskozáson.

Javában zajlott lapzártánk idején az a csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezett a menekültválság ügyében, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek részvételével. Érkezésekor több kormányfő, elsősorban Orbán Viktor a görög határ hatékonyabb ellenőrzésének szükségességét hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök azt is tudatta, hogy az Európai Tanács ülésein korábban is többször javasolta, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az EU-nak közösen kellene ezt megtennie, de mint mondta: "senki nem hallgatott ránk". Orbán már délután azt is közölte, hogy a válság első számú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat.

A magyar kormányfő belépője egyébként az volt, hogy közölte: "Jó kérdés, hogy miért vagyok itt". A nyugat-balkáni migrációs útvonal ugyanis szerint már nem érinti Magyarországot, ezért ő "már csak megfigyelőként" vett részt az erről szervezett csúcstalálkozón. Orbán érkezésekor arról is beszélt, kész megosztani Magyarország pozitív tapasztalatait a munkamegbeszélésen. "Abban bízom, hogy ma délután sikerül pontot tenni a nyitott határok politikájának végére, amely homlokegyenest ellentétes Schengennel és a meghívás-politikának, amely szintén ellentétes Schengennel. Remélem, hogy a schengeni övezet minden tagja azt fogja mondani, hogy a jövőben készen áll állni a szavát" - fogalmazott.

Orbánnál is keményebb volt a jelenleg legnagyobb nyomás alá került Szlovénia miniszterelnöke, aki közölte, hogy ha az érintett országok nem tesznek meg mindent, hogy átfogó megoldást találjanak, akkor ez a vég kezdete Európa és az Európai Unió számára. "Ha nem tudunk konkrét lépéseket hozni a következő napokban és hetekben, akkor Európa és az Európai Unió elkezd széthullani" - fogalmazott Miro Cerar, hozzátéve: egyetlen országot, így Görögországot sem lehet magára hagyni. Zoran Milanovic horvát kormányfő elmondta: országa boldogan aláírná, hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel azzal, hogy a szomszédos országok határára szállítják a migránsokat. Mint mondta: Horvátország a negyedik szem a láncban, és nem lenne ilyen helyzetben, ha más országok nem segítenék a migránsok továbbhaladását - a horvátok ugyanakkor nem támogatták az Európai Bizottság elnökének javaslatát.

Macedóniát Gjorge Ivanov államfő képviselte a megbeszélésen, aki szintén nagyobb együttműködést vár Athéntól. Mint mondta, a migrációs válság nem csak az EU, hanem az egész kontinens számára kihívás. "Benjamin Franklint szeretném idézni: vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni" - fogalmazott. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont Törökországot hiányolta a tanácskozásról. Mint mondta: a migrációs korridor országai ülnek le tárgyalni, de ha a korridor bejárataként szolgáló állammal nem sikerül megállapodni, akkor nagyon nehéz lesz megoldást találni. Egyben bírált egyes EU-tagállamokat, amelyek szerinte csak azt nézik, hogy miként akadályozzák meg a migránsok bejutását, s nem azt, hogy miként kezeljék közösen a válságot. Angela Merkel német kancellár szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kelet- és Közép-Európa vezetői nem fogják tudni megoldani a migrációs válságot, ahhoz Törökországgal is további tárgyalásokra van szükség.

Miközben a horvát–szlovén határon áll a bál, az európai vezetők egymásra és Görögországra mutogatnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J MITCHELL

Az Európai Bizottság szándéka szerint az EU-tag és az EU-n kívüli államok, illetve az érintett intézmények vezetőinek operatív megbeszélésén már a gyakorlati teendőket kívánták megbeszélni, például, hogy ne tologassák egymás határára a menedékkérőket az érintett országok. Erre vonatkozott az Európai Bizottság elnökének 16 pontos, a minicsúcs előtt kiszivárogtatott javaslata is. "A nyugat-balkáni útvonal menti országoknak biztosítania kell a rendes eljárások és feltételek biztosítását. A Bizottság azt is elvárja, hogy mindenki tartsa meg az érvényben lévő játékszabályokat, ha nem akarjuk megkérdőjelezni Schengent" - mondta a tervezetről a Bild am Sonntagnak Jean-Claude Juncker.

A Bizottság elnöke hozzátette: "minden nap számít, máskülönben hamarosan azt látjuk majd, hogy családok a hideg folyókban gázolva, nyomorúságos körülmények között vesznek oda a Balkánon". Juncker a schengeni külső határok szigorúbb ellenőrzése mellett is állást foglalt. "Most arról van szó, hogy lassítsuk a migrációs áradatot és külső határainkat jobban ellenőrizzük." Egyértelművé kell tenni azt is, hogy azoknak, akik az EU határaihoz érkeznek, de nem nemzetközi védelmet keresve jönnek, "nincs joguk szabadon belépni az EU területére".

A még a találkozó előtt kiszivárgott javaslattervezet a The Wall Street Journal szerint egyrészt figyelmeztet: "a menekültekkel emberségesen kell bánni, hogy elkerüljünk egy humanitárius tragédiát Európában". Másrészt olyan elemeket is tartalmaz a szöveg, amelyek lassítanák vagy gátolnák a migránsok haladását, legalábbis kontrollálatlanul, hiszen azoknak az uniós szabályoknak is szeretnének érvényt szerezni, hogy minden ország vegye le az ujjlenyomatokat és regisztrálja a migránsokat.

"Az erős vezetőt veszélyesnek tartják"

Orbán Viktor az ABC című spanyol konzervatív napilap vasárnapi számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy a magyar határon bevált a kerítés, ahogy máshol is Európában, habár ezekről nem beszélnek. "A miénk az ötödik. Vannak a spanyolok (Ceuta, Melilla), van Calais-ban, Görögország és Törökország határán, Bulgáriában a török határon, és mind hatékonyak. Senki sem mondja, hogy ez az ideális megoldás, de el kell ismerni, hogy ez áll legközelebb az ideálishoz" - állította a kormányfő. Orbán úgy látja: a kerítés csak a második legjobb megoldás, amely az "első védelmi vonallá vált", a legjobb megoldás az lenne, ha a görögök elfogadnák az európai határvédelmi segítséget. Orbán szerint ki kell mondani, "Görögország nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, az ő feladata lenne megvédeni az uniós külső határokat, ahogy azt Magyarország tette. Ez politikai akarat kérdése. Ha nem képesek egyedül, kérjenek segítséget" - jegyezte meg.

Mint mondta, amikor Angela Merkel engedélyezte az ellenőrizetlen és szabályozatlan belépést a migránsok számára, Magyarország komoly bajban volt. Orbán úgy fogalmazott: a migránsok megszállták a déli határainkat, de a szerződés betartása miatt nem tudtuk továbbengedni őket a következő schengeni országba a nyugati határ felé. Így növekedett masszívan a migránsok száma Magyarországon. Ebből a szempontból Merkel sokat segített nekünk - állította a kormányfő. Orbán szerint ha képesek vagyunk megtenni és megerősíteni a schengeni megállapodás alkalmazását, akkor lesz meg a kiindulási pontunk a törökökkel való tárgyaláshoz.

A török elnökről így nyilatkozott: "Én tisztelem Erdogan elnököt, bár a nemzetközi sajtó számára egy fekete bárány. Ha azt akarják, hogy a török társadalom fejlődjön, egy erős vezetőre van szükség, akár tetszik, akár nem. Mert az Európai Unióban nem kedvelik az erős vezetőket. Az Európai Unióban a jó vezető a gyenge vezető, az erős vezetőt veszélyesnek tartják." Meglátása szerint az unió az intézményi vezetést preferálja, de a kollektív irányítás szerinte csak jólét idején működhet, krízisben nem.