Súlyos károkat okoz a rezsicsökkentés

Publikálás dátuma
2015.10.26. 06:21
Egyre több társasház tetejét „díszíti” napelem FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Önmagát ünnepli a kormány a rezsicsökkentés miatt, holott ezzel nemzetgazdasági szinten és így valójában az embereknek is kárt okoz. Ráadásul a valódi piacgazdaságokban arányaiban nagyobb mértékű volt az áram és a földgáz árának mérséklése, mint Magyarországon. A viszonylag alacsony energiaárak pazarlásra ösztönöznek és visszafogják az innovációt.

Jelenleg Magyarországon a második legolcsóbb a lakossági áram az uniós tagországok között. Ebben csak Bulgária előz meg minket. Az elmúlt 3 évben 20 százalékkal csökkent a lakossági áram ára és a földgázért is 24 százalékkal kevesebbet kell fizetnie a családoknak. Jóval olcsóbb lett a távfűtés is, igaz, évente tízmilliárdokkal kell megtámogatni a szolgáltatókat mert a rezsicsökkentés hatalmas léket vágott a gazdálkodásukban. Ráadásul a differenciálatlan árcsökkentés a sok energiát használó - lásd úszómedence, fűtött garázs - tehetősebb családokat támogatja.

A kormányzati lépések nyomán a földgázszolgáltatók lakossági üzletága is veszteségessé vált, így nem utasították el az állam (át)vételi ajánlatát és megszabadultak az összességében több tízmilliárd forintos veszteséget "termelő" részlegektől.

Németh Lászlóné, Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a napokban a 2014. őszén megkezdett nemzeti közműszolgáltatás kiépítéséről mint "jó gyakorlatról" beszélt. Szerinte az olcsó energia és az azzal kapcsolatos megtakarítások megjelennek a beruházások, a belső kereslet, a gazdasági kibocsátás növekedésében, az infláció csökkenésében, a reálkeresetek és az adóbevételek emelkedésében, és áttételesen még számos más területen éreztetik kedvező hatásukat. Az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) a gázüzletágban április 1-jén kezdte meg a működését, de tárgyalnak az áramszolgáltató cégek átvételéről is. (Az első "fecske" az Elmű-Émász a napokban jelentette be visszaadja a lakossági árampiacon szerzett egyetemes szolgáltatói engedélyét. Az egyetlen esélyes átvevő az ENKSZ, vagy annak valamelyik cége.)

Gazdasági elemzők szerint az államtitkár állításai közül az inflációra gyakorolt hatás kétségtelenül megfelelt a valóságnak. A beruházások több mint 90 százalékát viszont uniós forrásokból finanszírozták, aminek vajmi kevés köze volt a rezsicsökkentéshez. Az ipari kibocsátást pedig főleg az exportra termelő gépipar, elsősorban a járműipar húzta fölfelé. Ennek a szegmensnek azonban nem csökkentek, hanem növekedtek az energia költségei, hiszen az árösszetevők önkényes eltérítése miatt a cégeknek a lakossági áraknál magasabb tarifát kellett fizetniük a földgázért és az áramért is. Az adóbevételek pedig aligha emelkedhettek, hiszen az áfa mértéke maradt, de az árak csökkentek.

Hegedűs Mikós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a Népszavának elmondta, közgazdasági szempontok alapján a fogyasztóknak meg kellene fizetni a szolgáltatás árát, valamint egy megfelelő tőkemegtérülést is, amiből a szolgáltató egyebek mellett a fejlesztéseket, karbantartást is elvégezheti. Ebből a rendszerből nem szabadna kiemelni az energiaszektort sem - vélte a gazdaságkutató. A rezsicsökkentés egyértelműen politikai döntés volt, de azt tudomásul kell venni, ha nem fizetik meg a tényleges ráfordításokat egy ágazatban, a kieső bevételt valahonnan pótolni kell. Ebben az esetben a nagyfogyasztók és az adófizetők állják a számlát.

A piacgazdaság alapján működő országok többségében ráadásul az ipari nagyfogyasztók kapják olcsóbban az energiát, földgázt, áramot, hiszen fajlagosan alacsonyabb költséggel lehet egy gyárhoz eljuttatni az energiát, mint például egy település fogyasztóihoz.

A kormánynak mondhatni ismét szerencséje van, mert az energiahordozók ára a világpiacon régen látott mélységbe süllyedt. Két éve 1 000 köbméter földgáz még 480-500 dollárjába került a magyar félnek, jelenleg ugyanezért a mennyiségért 238 dollárt kell fizetni. A kőolaj hordónkénti ára 100-110 dollárról 45-47 dollárra zuhant. A piacgazdaságokban a piaci hatások miatt arányaiban nagyobb mértékben csökkentek az energiaárak, mint Magyarországon a rezsicsökkentéssel. A kormány vélhetően azért nem használja ki ezt a mélyrepülést, mert így akarja előteremteni az államosított szolgáltatók okozta veszteséget. Ha maradnak a rendkívül alacsony árak, akár nullszaldóra is van esélyük. A trükközés helyett választhatná a hosszú távon olcsóbb energiát eredményező alternatív energiatermelés fokozását is a kormány.

Hegedűs Miklós tágabb környezetbe helyezve a rezsicsökkentést és a megújuló energia kérdését elmondta, hogy Németországban jelentős korszerű technikai, technológiai eredményeket felhasználó ipar jött létre, például a napelem, vagy a szélerőmű gyártásban, a modern iparágakkal pedig növelték a foglalkoztatást, és a bővülő export magasabb bérek kifizetését tette lehetővé. A napenergia felhasználás beruházási költsége, elsősorban a német ipar eredményeit felhasználva, az utóbbi 2-3 évben egyharmadával csökkent. Így a német lakosság az ipari felhasználóknál magasabb háztartási energiaárakat bőségesen visszakapja nemzetgazdasági szinten.

A magyar kormány viszont a napelemekre még az akkumulátorokra kiszabott környezetvédelmi díjnál is magasabb közterhet rótt ki. Magyarországon a viszonylag alacsony energiaárak a lakosságot nem ösztönzik takarékosságra, az ipart pedig innovatív ágazatok kiépítésére. Nemzetgazdasági értelemben a rezsicsökkentés káros és hátrányos az ország számára - vélte Hegedűs Miklós.

Az alternatív energia termelés támogatása
Tavaly Németország teljes villamosenergia-fogyasztásának közel 28 százalékát a "zöld" energiaforrások adták. A német megújulós támogatás összege - az Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos blogján megjelent statisztikák szerint - 2013-ban 16 milliárd, 2014-ben 19 milliárd euró volt, 2015-ben pedig várhatóan már 21 milliárd euró (6500 milliárd Ft!) lesz.
Magyarországon 2014-ben mindössze 50 milliárd forintot költött megújuló energia támogatásra. Németországgal szemben nálunk a megújulók jelentette többletterhet is az ipari fogyasztók fizetik meg.



Szerző

Hamisított méz a polcokon? Uniós vizsgálatot követelnek

Publikálás dátuma
2015.10.26. 00:53
Illusztráció: Thinkstock
A hamisított kínai méz miatt a magyar méhészek tudományos alaposságú uniós vizsgálatot akarnak - erről Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja beszélt vasárnap.

Takács Ferenc elmondta, vizsgálatokból kiderült, hogy a természetes méz egyes összetevői nincsenek meg bizonyos Kínából származó termékekben. "Erre alapozva mondjuk azt, hogy ez nem méz" - fogalmazott. Ezt fogják a bizottság elé terjeszteni azt kérve, hogy indítson egy tudományos alaposságú vizsgálatot - közölte Takács Ferenc. Elmondta, jelenleg is folyik a Brüsszelbe tervezett demonstráció szervezése.

Szerző

Milliárdos csalást próbál "elsikálni" a kormány

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a kormány megpróbálja elsikálni a dízel-csalás milliárdos következményeit.

"Kevesebb cégautóadó és regisztrációs adó, egészségügyi többletköltségek: ezek a dízelcsalás milliárdos következményei, amelyeket a korrupt Fidesz-kormány megpróbál elsikálni" - fogalmaztak a közleményben.

Az ellenzéki párt szerint az Orbán-kormány nem akarja kivizsgálni Európa legnagyobb autóipari botrányát és annak hazai következményeit, miközben - mint írták - a többi uniós országban már ügyészségi és szakhatósági vizsgálatok folynak. A PM további írásbeli kérdésekkel, "lépésről lépésre fogja kihúzni a minisztériumokból a veszteség pontos felméréséhez szükséges válaszokat, és kikényszeríteni a hatósági vizsgálatokat".

A közlemény szerint Szabó Tímea PM-társelnök korábbi írásbeli kérdései alapján megtudták, hogy több mint 40 ezer "csalós" dízelkocsi fut a magyar utakon. A magasabb nitrogénoxid-koncentráció súlyosan ártalmas az egészségre és két adónemnél is kevesebb bevételt jelent a jogosulatlanul megkapott jobb környezetvédelmi besorolás. A cégautóadóból származó bevételből évi 132 000 forint, a regisztrációs adóból egyszeri, akár milliós értékű is lehet a költségvetés vesztesége.  A PM szerint tízmilliárdoktól esett el az állam a Volkswagen-csalás miatt.

Szerző