Fazekas Ágnes;

Brüsszel;Orbán Viktor;Havasi Bertalan;

2015-10-27 06:00:00

Titkolják, kivel tárgyalt Orbán

Titkolózik Orbán Viktor sajtófőnöke, így nem sikerült megtudnunk, hol volt a nemzeti ünnepen a miniszterelnök. Orbán október 21-én és 22-én az Európai Néppárt kongresszusán vett részt Madridban, 25-én a brüsszeli minicsúcsra utazott, ám arra nem kaptunk választ Havasi Bertalantól, hogy 23-án miért nem tartott itthon ünnepi beszédet a miniszterelnök. A sajtóiroda vezetője csupán annyit árult el, a kormányfő az elmúlt napokban Madridban és Brüsszelben folytatott számos két- és többoldalú tárgyalást. Brüsszelben egyébként tegnapra virradóra 17 pontos akciótervet fogadtak el a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetői.

A miniszterelnök az elmúlt napokban külföldön, Madridban és Brüsszelben folytatott számos két- és többoldalú tárgyalást. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csupán ezt válaszolta lapunknak arra a kérdésre, hol és kikkel tárgyalt Orbán Viktor október 23-án. Ez azért érdekes, mert a miniszterelnök október 21-én és 22-én valóban az Európai Néppárt kongresszusán vett részt Madridban, 25-én pedig a brüsszeli migrációs minicsúcsra utazott, ezek a programok viszont még lehetővé tették volna, hogy a nemzeti ünnepen Budapesten beszédet mondjon. Amikor ezzel kapcsolatban visszakérdeztünk, már nem kaptunk választ.

"Ha valakinek levelet írnak, akkor természetes, hogy arra születik egy válaszlevél. Az ár másodlagos, de természetesen később tételesen is ki tudjuk számítani a költségeket, ha Önök ezt igénylik". Ezt viszont arra reagálva közölte Havasi, hogy tudakoltuk, mennyibe kerül a költségvetésnek az a sok-sok válaszlevél, amit Orbán nevében a kormányfő titkársága küldött belga diákoknak. A Magyar Idők számolt be ugyanis arról, hogy két hete Amnesty International-napot tartottak több belgiumi iskolában, ennek keretében a diákokkal lemásoltatták a szervezet Orbánnak írt petíciójának rövidített változatát, és ezt mindenki elküldte a magyar miniszterelnöknek. A petícióban az áll, hogy vissza kell vonni a magyar menekültügyi törvénymódosításokat, amelyek "kriminalizálják a menedékkérők határátlépését". Magyarország álláspontja szerint a rossz európai politika éppen most teszi tönkre azt a fantasztikus kontinenst, amit Európának nevezünk - olvasható a miniszterelnök nevében küldött válaszban. Lapunk továbbra is tudni szeretné, mennyibe került az adófizetőknek ez a levelezés, így ezzel kapcsolatban is fönntartjuk Havasinak címzett levelünket.

Maradnak a kerítések, Magyarországra továbbra is csak azok léphetnek be, akik az uniós jogszabályok szerint erre jogosultak. Ezt még a hétfőn hajnalig tartó brüsszeli minicsúcson tette világossá Orbán, ahol a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetői 17 pontos akciótervet fogadtak el. A miniszterelnök szerint Magyarország kész felszerelésekkel, technikai eszközökkel segíteni a migránsútvonalon fekvő államokat, noha ő maga még a találkozó kezdetén közölte: Magyarország már csak megfigyelő. azt is bejelentette ugyanakkor, a migrációs válság koordinált kezelése érdekében összekötőt jelöl ki.

Európának azt kell megmutatnia, hogy az értékek és a szolidaritás kontinense. Ezt már Angela Merkel fogalmazta meg tegnap hajnalban a minicsúcsot követő tájékoztatón. A német kancellár szerint rendet kell tenni a menekülthelyzetben, egyebek mellett hot spotokra van szükség Görögországban, illetve fontos, hogy a migrációs válságban érintett országok informálják egymást a helyzetről. "Az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát" - fogalmazott a találkozót összehívó Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság (EB) elnöke arról számolt be, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma. "A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása" - hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot. Az embereket regisztrálni kell. Ennek érdekében a határellenőrzések megerősítését követelte, de nem csak az EU és a schengeni övezet, hanem a görög-macedón, valamint a macedón-szerb határok ellenőrzésének javítását is. Kiderült az is, egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába. Juncker egyébként vélhetően Orbánnak üzent, amikor arról beszélt, "a határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül".

Az EB-elnök által javasolt 17 pontban azt is kimondták, hogy az érintett államok egymás értesítése nélkül nem szállítanak menekülteket egy másik ország határához. Megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, de az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről. Az akcióterv kapcsán a BBC arra figyelmeztetett, hogy a Törökországból Görögországba érkezők számának csökkentése nélkül minden más intézkedés csak porhintés. A Der Standard úgy értékelte, hogy a minicsúcs aligha hagy mély nyomokat a menekültválság megoldásában, mert túl kevés, túl lassú és túl bizonytalan, amit Brüsszelben elfogadtak.

Eközben minden eddigi migrációs rekord megdőlt Horvátországban, ahol a hét végén, egy nap alatt 11 ezer 500 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. A horvát hatóságok vonattal és buszokkal folyamatosan szállították őket a szlovén határra, ahova sajtóértesülések szerint egyre betegebben érkeznek meg a migránsok. A magyar-horvát zöldhatár lezárása óta szállítja a horvát kormány a szlovén határra a menekülteket. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter tegnap elítélte a szlovén kerítésépítés lehetőségét azt hangsúlyozva, mind Horvátország, mind Szlovénia csupán áldozat, és nem felelős a migrációs válságért.