Bonta Miklós;

Lázár János;közbeszerzés;

2015-10-28 06:22:00

Lázár hamis ígérete?

A kormány cseppenként adagolja az új közbeszerzési törvényhez kapcsolódó öt rendelettervezetet, viszont sietnie kell, mert az üzleti élet egyik legfontosabb törvénye november 1-jén hatályba lép. A rohammunka sem indokolja azonban azt, hogy csak néhány órát adott a kormányzat a tervezet véleményezésére. A kapkodás miatt a törvény gyakori módosítására lehet számítani.

Alighanem gyorsolvasási képességekkel megáldott szakemberekre gondolt a kormány, amikor mindössze néhány órát adtak arra, hogy a november 1-jén hatályba lépő közbeszerzési törvényhez kapcsolódó öt rendelettervezethez véleményt kérjen. A rendelettervezet ugyanis 200 (indoklással együtt 250) oldalt foglal el. Az nem szokatlan, hogy a kormány szűkösre szabja a véleményezési határidőt, de az párját ritkítja, hogy egy ilyen súlyú jogszabályról csak a honlapon történő megjelenés napján lehet észrevételt tenni. Emlékezetes, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban ígéretet tett arra, hogy olyan közbeszerzési törvény születik - és ez vonatkozik a végrehajtási rendeletekre is -, amely végre átláthatóvá teszi mindenki számára az pályázati eljárást.

Talán a legproblémásabb része a rendelettervezetnek, hogy hatályba lépését követően az építési beruházásoknál kevésbé számít majd az ár. A tervezet kiemeli az értékelési szempontok közül a következőket: az ajánlott építőanyagok minősége, a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembe vétele, az innovatív megoldások alkalmazása, valamint a teljesítési határidő. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a jogszabály Simicska Lajos majdani pályázatai előtt zárja el a nyerés lehetőségét, hiszen amíg a nagyvállalkozó össze nem különbözött Orbán Viktor kormányfővel minden infrastrukturális beruházási pályázatot megnyert, ahol csak elindult. Ám a Fidesz jogalkotói ennél szélesebb kört kívánnak kirekeszteni, hiszen a szubjektív elem súlya megnőtt, az egyéb szempontoknak nagyobb szerepet szánnak, mint eddig. Vagyis állami tendereken csak az nyerhet, aki a vezető kormánypártnak kedves. (Ebben a tekintetben nincs változás!) Az nem kétséges, hogy az Orbán Viktor által nem preferált vállalkozók a jövőben hiába adják be akár a legolcsóbb ajánlatot, ezzel esélyük nem növekszik.

Az új törvényben az a legfontosabb változás, hogy 2015. november 1-től új közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni a vállalkozásoknak az uniós támogatásból megvalósított projektek esetében. A támogatás intenzitásától függetlenül, minden olyan esetben, ahol a támogatás meghaladja a 25 millió forintot, közbeszerzési eljárás lebonyolítására lesz szükség - közölte lapunkkal Essősy Zsombor. A MAPI Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója utalt arra, hogy Magyarország jövő évi gazdasági növekedése egyértelműen az uniós pénzek lehívásán múlik, amihez a következő 9 hónapban háromezer milliárd forint összegű pályázatot kell kiírni. Ebben a becslésben azonban még nem vették figyelembe a közbeszerzési törvény módosításának a hatását, amit nagyon nehéz jósolni, de az biztos, hogy egyszerűsíteni nem fogja a kifizetést – vélte a szakember.

A MAPI vezérigazgatója érzékletes példákkal illusztrálta az új szabályozás buktatóit is: 30 százalékos támogatás mellett egy 100 millió forint értékű esztergagép november 2-án történő beszerzése esetén közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mert a támogatás 30 millió forint, tehát kell közbeszerzés. Ezzel szemben, ha 70 százalékos támogatással vesznek egy 20 millió forint értékű targoncát, akkor nem kell közbeszereztetni, hiszen a támogatás nem éri el a 25 millió forintot.