Hirdetések;Orbán Viktor;menekültek;TEK;

2015-10-29 06:01:00

Hogy is van ez? Menekült alig van, de a terrorveszély nő

A nemzetbiztonsági bizottság is tudni szeretné, miért őrzi a korábbiaknál szigorúbban a TEK Orbán Viktor kormányfőt és családját - mondta lapunknak Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke. A hír azért keltett feltűnést, mert a bizottság keddi zárt ülése után úgy tűnt, Magyarország közvetlen terrorfenyegetettsége nem nőtt. Mint a bizottság fideszes alelnöke Németh Szilárd mondta: a "magyar modell működik, az országnak sikerült a saját, illetve az Unió határait megvédenie".

Hétfőre virradóig tartó minicsúcson tanácskoztak a nyugat-balkáni migrációban érintett országok vezetői Brüsszelben, amelyen a részvevők elfogadták Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének 17 pontos javaslatát. A megbeszélés előtt a tanácskozásra meghívott magyar kormányfő kijelentette: miután Magyarország többé már nem a bevándorlók útvonalán fekvő ország, csupán megfigyelőként van jelen, és a vitához sem szól hozzá. Két nappal később, kedden a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülése után Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt mondta: Magyarország közvetlen terrorfenyegetettsége nem nőtt, a szolgálatok végzik a dolgukat, figyelemmel kísérik azokat, akik bármilyen módon összefüggésbe hozhatók valamilyen terrorszervezettel. A fideszes alelnök Németh Szilárd arra utalt: a szakszolgálatok terrorveszélyt is feltártak, ám a felderítés és az elhárítás ez ellen dolgozik, a "magyar modell működik, az országnak sikerült a saját, illetve az Unió határait megvédenie".

Ezek után feltűnést keltett, hogy a Magyar Idők című kormánylap szerda reggel címlapján közölte értesülését, amely szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) a migráció miatt már korábban emelte Orbán Viktor védelmi szintjét, s a fokozott figyelem kiterjed a miniszterelnök környezetére, családjára is. Az intézkedések nem csupán személyi, hanem objektumvédelmet is jelentenek, amelyből a TEK-en kívül a nemzetbiztonsági szolgálatok is kiveszik a részüket. Fokozták az elemzői tevékenységet és intenzív egyeztetés folyik a nemzetközi társszervekkel is. Az intézkedések része egyebek mellett, hogy a szakembergárda magasabb létszámban látja el a kiemelt feladatokat. A védett személyekkel, illetve családtagjaikkal programjaikat előzetesen sokkal körültekintőbben egyeztetik. Az érintettek által felkeresett helyszíneket tüzetesen átvizsgálják. Magasabb szintre emelték a technikai védelmet is, ami nem csupán a védendő személyek telekommunikációs kapcsolatainak ellenőrzésére, hanem az általuk használt járművek minőségére is kiterjed. Ez utóbbi jelentheti golyóálló üveggel, magasabb teljesítménnyel rendelkező gépkocsik biztosítását, de indokolt esetben megtörténhet, hogy egyes családtagok képzett sofőrt kapnak maguk mellé. Horváth József vezérőrnagy, a katonai titkos ­szolgálatok korábbi helyettes vezetője a lappal közölte: Magyarország különleges helyzetbe került, mert azzal a döntéssel, hogy a szerb határon kerítés épült – amely akadály úa szervezetten érkező illegális bevándorlók előtt – az Iszlám Állam és több terrorszervezet haragját is kivívhatta, ellenségként kezelik a magyar miniszterelnököt és környezetét.

A kormányfő fokozott védelmével kapcsolatban megkérdeztük Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök hivatalát is - őket nem a TEK őrzi - emelték-e az ő védelmi szintjüket is, de lapzártáig nem kaptunk választ. Mint, ahogyan a Belügyminisztérium sajtóosztályától sem érkezett válasz arra a kérdésre, indokolt-e fenntartani a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az érintett megyékben, miután Magyarországra már alig érkezik illegális migráns.

A nemzetbiztonsági bizottság is tudni szeretné, miért emelte meg a TEK Orbán Viktor és családja védelmi szintjét, azaz miért őrzik a korábbinál szigorúbban a miniszterelnököt - mondta tegnap lapunknak Molnár Zsolt. A nemzetbiztonsági bizottság következő ülésén ezt meg is akarja kérdezni. A politikus arra is kíváncsi, megerősítik-e más közjogi méltóságok védelmét. Molnár a titkosszolgálatoktól kapott információk alapján megismételte, hogy Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de vannak olyan információk, amelyek az itt tartózkodó, illetve az országon átutazó migránsok esetleges terrorszervezettel való kapcsolatára utalnak. A szolgálatok viszont végzik a dolgukat és megtesznek mindent Magyarország biztonsága érdekében.

Ennél határozottabban fogalmaz a DK nevében Vadai Ágnes alelnök, aki szerint a miniszterelnöki magánhadsereg beáll azon állami szervek sorába - közmédia, biztonságpolitikai álszakértők -, akik akár hazugságok árán is hajlandóak támogatni az Orbán-kormány félelemkeltő kampányát. Korábban maga a TEK Tudományos Tanácsának tanulmánya állapította meg, hogy "az illegális migrációban nincs komoly terrorkockázat". Most tehát azok kiáltanak terrorveszélyt, akik az év elején még saját szakmai tanulmányukban ismerték el annak ellenkezőjét - írja Vadai. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője ehhez lapunknak nyilatkozva hozzátette: ha igaz az, amit a kormányfő állít, hogy megvédte az országot és Európát a menekültektől és fenyegetettségtől, akkor a DK szerint semmi szükség arra, hogy továbbra is fenntartsák a tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet honvédségre és rendőrségre vonatkozó különleges rendszabályait.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Népszavának kiemelte: egy olyan intézkedéscsomag, mint amilyen a tömeges migráció okozta veszélyhelyzet megszüntetése nem megy egyik pillanatról a másikra. Azt is látni kell: a menekültáradat nem állt le, a magyar nyelv plasztikusan kifejezi, ez áradat, azaz úgy mozog mint a víz, ha akadályba ütközik, új irányokat keres. Tarjányi szerint ezért van abban logika, hogy fenntartják a veszélyhelyzetet. Fő gondnak nem is ezt látja a szakértő, hanem, hogy minden ország kezd nemzetállami megoldásokat keresni, kerítések,falak épülnek össze-vissza, abból pedig, hogy a tél sem állította meg a tömeget, s a hideg miatt a balkáni hegyek közé rekedtek több tízezren, még komoly gondok is keletkezhetnek, még az is megtörténhet, hogy megpróbálhatják áttörni a kerítéseket. Ami a terrorfenyegetettséget illeti, Tarjányi úgy gondolja, hogy a kormányfő fokozott védelmének kommunikációs tálalásakor a kormány a szokásos optikai tuningot alkalmazza, a helyzetet sötétebbre festik, mint amilyen valójában. Szakmailag van értelme a fokozott védelemnek, amely a legmagasabb szinttől, vagy a hermetikus elzárástól még messze van, hiszen Magyarország korábban diplomáciai szempontból barátságosabban viselkedett a keleti országokkal, de ez 180 fokkal megfordult, amikor a kormányfő kijelentette: nem látjuk szívesen a muszlimokat Európában. Ez a kijelentés Orbán megítélését is megváltoztatta, így a védelme erősítése következménye annak, amit mondott. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kormányfő például felkerült volna egy terrorszervezet halállistájára. Tarjányi ezért kommunikációs túllihegésnek tartja a megjelent híreket.

És még...

- Magyarország a délszláv háború idején mindenkinek segített és oltalmat nyújtott, aki erre rászorult, ideértve a boszniai muzulmán családokat is - emlékeztetett Orbán Viktor kormányfő a Husein Kavazovic boszniai főmuftinak írt válaszlevelében. A Bosznia-Hercegovinában élő muszlimok vezetője a múlt héten tiltakozott Orbán Viktornak a migrációs válsággal kapcsolatban az iszlámról és Európáról tett, szerinte "önkényes és káros" kijelentései ellen.

- Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke akár a pártját a szövetségi kormányban képviselő minisztereket is visszahívhatja, ha nem sikerül rávenni Angela Merkel kancellárt az úgynevezett nyitott határok politikájának feladására - írta szerdán a Bild című német lap. A három CSU-s miniszter visszahívása az Angela Merkel vezette kereszténydemokrata CDU, a CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányának végét jelentené.

- A Bild szerint a szövetségi rendőrség hivatalos feljegyzései alapján az osztrákok nem csupán azokat a migránsokat szállítják ezres nagyságrendben a bajor határra, akik eleve Németországba vagy Svédországba akarnak menni, hanem az illetők megtévesztésével olyan embereket is átterelnek a határon, akik világosan jelzik, hogy Ausztriában kívánnak menedékjogért folyamodni.

- "Természetesen kerítésről van szó, de nem arról, hogy lezárjuk a határt" - fogalmazott Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az Ö1 osztrák közszolgálati rádióbanazzal kapcsolatban, hogy Ausztria erősíteni kívánja az osztrák-szlovén határ ellenőrzését.

- Az elmúlt néhány napban csökkent a Horvátországba érkező migránsok száma, sokkal kevesebb illegális bevándorló érkezett, mint a hét végén, amikor napi tízezer felett volt a számuk - mondta Domagoj Dzigumovic rendőrségi szóvivő újságíróknak szerdán.