Merkel populistái

A vasárnapi német nagykoalíciós egyeztetés azt a célt szolgálta, hogy a kabinet három pártja, a CDU, a CSU, valamint az SPD, kompromisszumot találjon a menekültválság kezelése ügyében. Különösen a keresztényszocialisták és elnökük, Horst Seehofer követelik harsogva a menekültáradat visszaszorítását, s tranzitzónák bevezetését azok számára, akiknek esélyük sincs arra, hogy menedékjogot szerezzenek. Az SPD elutasítja ezt, s emberi bánásmódot követel a menekültek számára.

Az egyeztetés nem járt sikerrel, s a hétvége folyamán csak az vált világossá, hogy a koalíció pártjai között megmaradtak a különbségek. Senki sem engedett az álláspontjából. A CSU eltökélt abban, hogy tovább növeli a Merkelre gyakorolt nyomást. A konzervatív politikusok olyan törvényjavaslatokat kívánnak benyújtani a Bundestagnak, amellyel tovább szigorítanák a bevándorlási törvényeket.

A kancellár és Seehofer között egyre feszültebb a viszony, a CSU elnöke már azt is sugallja, hogy miniszterei visszahívására is hajlandó. Mégis azt érezhetjük, hogy mindaz, amit látunk, Seehofer színielőadása. Esze ágában sincs kilépni a kormányból. Eleve nagyon sajátos helyzetet szülne, hogy a CSU képviselői ellenzékben egy platformra kerülnének a nem éppen hasonló ideológiát képviselő Balpárttal. Másrészt Seehofernek nagyon kényelmes a jelenlegi helyzet. A nagykoalíció belső ellenzékeként viselkedik, élvezi tehát a kormányzás minden előnyét, miközben úgy tesz, mintha a koalíció bizonyos döntéseihez semmi köze sem lenne.

Európa józanabbik felével kell elszámolnia azoknak, akik most képesek lennének felrúgni a német koalíciót. Lássuk be, Angela Merkel nélkül nehéz lenne elképzelni azt, hogyan működne az Unió. A német kancellárnak elévülhetetlen érdemei vannak például abban, hogy megmentettek a csődtől egy sor európai országot, s nem engedték kihullani az euróövezetből még Görögországot sem.

Európának most elsősorban szolidaritásra lenne szüksége. Enélkül nincs értelme az EU-nak, hiszen ha minden tagország azt csinál, amit akar, miközben szó nélkül elfogadja a brüsszeli támogatásokat, akkor azzal közös Európánk alapító atyái mesterművét teszik tönkre. Sajnos a populizmus ellen azonban még Angela Merkelnek sem lehet hatékony eszköze.