Kerítéspártiak és ellenzők

Ha nem zárja le a határt, nem marad kancellár - üzente Angela Merkelnek még a tegnapi migráns ügyben tartott német nagykoalíciós válságtanácskozás előtt Hans-Peter Uhl, a CSU vezető belügyi szakpolitikusa. Lapértesülés szerint Merkel a múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozón kilátásba helyezte hazája határának lezárását, amit viszont cáfolt a német kormányszóvivő. Amióta Magyarország határzárakat épített, az EU-ban egyesek példaként tekintenek arra, mások elutasítják. Az osztrák külügyminiszter szerint a magyar kerítéssel csupán az a baj, hogy rossz helyen van, Francois Hollande francia államfőt viszont zavarják az Európán belüli falak.

Nem született megállapodás a német kormánykoalíciónak a migrációs helyzet miatt megtartott tegnapi válságcsúcsán. A berlini egyeztetésen mindössze abban állapodtak meg, hogy csütörtökön, a német tartományok miniszterelnökeinek konferenciája előtt folytatják a tárgyalást. Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő, a testvérpárt CSU elnöke és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke azért ültek közös asztalhoz a kancellári hivatalban, hogy a menekültválság ügyében hetek óta tartó vitáikat végre lezárják. Steffen Seibert kormányszóvivő a találkozó után közölte, bizonyos ügyekben egyetértés volt a felek között, másokban viszont "maradtak tisztázásra váró, nyitott kérdések". Ezek közé tartozik a tranzitzónák ügye, amelyről csütörtökig szakértői szinten tovább egyeztetnek. A CSU-nak ez volt az egyik legfontosabb követelése, amit viszont az SPD továbbra is elutasít, a szociáldemokraták ugyanis úgynevezett beutazási központokat állítanának fel.

Sigmar Gabriel nagyjából két órai tárgyalás után távozott a kancellári hivatalból. Angela Merkel és Horst Seehofer folytatta a megbeszélést, és csatlakozott hozzájuk Volker Kauder, a CDU, illetve Gerda Hasselfeldt, a CSU frakcióvezetője, akik Merkel és Seehofer szombat esti tárgyalásán is részt vettek. Ez alatt a kormányszóvivő közleményben utasította vissza a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) beszámolóját, miszerint a német kancellár országa határának lezárásával fenyegetett a nyugat-balkáni migráció által érintett államok vezetőinek múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján. Résztvevők elmondása szerint a kancellár ultimátumot intézett a többi állam-, illetve kormányfőhöz. Itt és most "meg kell állapodnunk intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat" - fogalmazott állítólag Merkel. A szóvivő erre úgy reagált, a kancellár csupán világossá tette, hogy tovább súlyosbodhat a berlini vezetésre nehezedő nyomás, ha az uniós partnerek nem működnek közre a válság megoldásában, és ezzel aláhúzta a közös cselekvés fontosságát. A kancellár állítólag Brüsszelben azt is elmondta, hogy az idén egymillió menedékkérő érkezhet Németországba, a kormány részéről hangsúlyozták, hogy továbbra is érvényes a 800 ezer menedékkérő érkezését valószínűsítő hivatalos előrejelzés.

A CDU-CSU vezetői szombaton öt órán át, éjfélig tárgyaltak, a megbeszélésről azonban szinte semmi nem szivárgott ki. Az viszont tudható volt, hogy a CSU tegnapig adott haladékot a kancellárnak a nyitott határok politikájának feladására. Seehofer a napokban azzal fenyegette meg Merkelt, hogy pártja felbontja az együttműködést, visszahívja minisztereit, ha a kancellár nem jelöli ki a befogadható menekültek felső határát és nem intézkedik tranzitzónák kialakításáról. Utóbbit támogatja, az előbbit viszont elveti a német kancellár. Merkel szerint nem lehet pontosan tudni, hol van a befogadóképesség határa, az pedig súlyos hitelvesztéshez vezetne, ha mégis kijelölnének ilyen limitet, a menekültek száma pedig átlépné azt. A Bajor Keresztényszociális Unió több belügyi szakpolitikusa magyar mintára a határok lezárását is követeli már a kancellártól. Hans-Peter Uhl nyíltan meg is fenyegette. A FAS-nak azt mondta, "ha Merkel nem zárja le a határt, nem marad kancellár". Úgy vélte, a határ lezárására Merkellel, vagy nélküle, de sor fog kerülni. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, Merkel pozíciója nincs veszélyben.

Még a nagykoalíciós tanácskozás előtt az SPD elnöksége is ülésezett. Sigmar Gabirel pártelnök-alkancellár ezt követően a tranzitzónákat "hatalmas börtönzónáknak" nevezte, ami jogilag kétes megoldás lenne, és amit nem is lehetne megvalósítani. A szociáldemokratáknak az elnök szerint ennél "jóval intelligensebb alternatív javaslatuk" van, ők valamennyi tartományban kisebb intézményeket hoznának létre, ahol benyújthatnák menedékjogi kérelmüket az érkezők. A pártelnök arra figyelmeztetett, "nincsen felvonóhíd", amelynek révén Németország vagy Európa el tud zárkózni a világtól, ezért "irreálisak és a lehető legnagyobb csalódáshoz vezetnek" azok a javaslatok és követelések, amelyek azt sugallják, hogy nemzetállami szintű intézkedésekkel csökkenteni lehet az Unió területére érkező migránsok számát.

Európának és főleg Németországnak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy felhagy az üdvözlő politikával, hiszen már túl sok ember érkezik. Erről Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter beszélt a Kleine Zeitung című lapnak adott tegnap megjelent interjújában. A miniszter szerint Ausztria, de Németország és Svédország is elérte befogadóképességének határát. Kurz kijelentette, amennyiben Németország lezárja határait, Ausztriának is így kell tennie. A konzervatív néppárti politikus pénteken a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapban megvédte a magyar kerítést, amelyikkel véleménye szerint csak az a baj, hogy rossz helyen van. Annak ugyanis az Unió külső határánál lenne értelme. A magyar kerítést azért építették, mert Európa nem tett semmit - fogalmazott a tárcavezető. Kurz arra figyelmeztetett, amennyiben Szlovénia is bejelenti, hogy kerítést épít a horvát határszakaszra és a német politikusok is hasonlót terveznek a német-osztrák határnál, akkor látszik majd igazán milyen kilátástalan a helyzet, hiszen egyre több nemzetállam próbálja majd meg saját maga kezébe venni sorsát. Merkelt viszont védelmébe vette, mert lehetetlennek tartja, hogy a menekültválságért Európából egyetlen kormányfőt tegyenek felelőssé, és azt reméljék, hogy ő képes mindent egyedül megoldani.

A szlovén–osztrák határon FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY

Eközben a szlovén parlament két bizottsága elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Ljubljana azonnal kezdje meg kerítés építését a horvát határon. Az ellenzéki előterjesztésnek az volt az oka, hogy bár a képviselők már elfogadták azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek a határ őrzésében, a jogszabály egyelőre nem léphet hatályba. Az egyik civil szervezet ugyanis népszavazást kezdeményezett az ország demilitarizálásáról. Amennyiben a civileknek nem sikerül összegyűjteni a kiíráshoz szükséges 40 ezer aláírást, a törvény akkor is csak december 6-án léphet érvénybe.

Francois Hollande francia államfő viszont "az Európán belüli falak és kerítések" ellen emelt szót, miután hivatalában fogadta Werner Faymann osztrák kancellárt. Hollande szerint kerítések helyett az EU külső határait kell biztosítani. A francia elnök nem véletlenül mondta ezt, hiszen Ausztria kedden jelentette be, hogy "építési jellegű" munkálatok kezdődhetnek az osztrák-szlovén határ egy szakaszán. Szerdán Werner Faymann osztrák kancellár közölte: a menekültáradat ellenőrzésére műszakilag biztosítják a hatástérséget, "kaput építenek oldalsó szárnyakkal". Nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műszaki biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. Lázár János, a szokásos csütörtöki Kormányinfón ezt hipokrita álláspontnak nevezte.

Karel Schwarzenberg szerint a csehek "komplexusait és korlátoltságát" mutatja az a hisztéria, amely jelenleg a menekültekkel kapcsolatban tapasztalható az országban. "Szégyellem magam ezért" - jelentette ki a volt miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter szombaton Prágában a Csehország a globalizáció korában elnevezésű konferencián. A cseh jobboldal vezéralakja Milos Zeman államfő kijelentéseire reagált, aki ellenzi, hogy muszlim menekülteket fogadjon be az ország. Zeman szerint a migránsok nem tartanák be a cseh törvényeket, megköveznék a hűtlen nőket, a tolvajok kezét levágnák és bevezetnék az iszlám jogrendet, a sariát és terroristák is lehetnek közöttük. Csehországban erősödik "a félelem és a kisebbrendűségi érzés", holott oda csak nagyon kis létszámú menekült érkezett. "Ha valaki olyan érkezik hozzánk, akinek egy kicsit más a bőrszíne és az évszázadok folyamán a iszlám vallást fogadta el, máris tele a gatyánk" - fogalmazott Schwarzenberg.

"Senki sem nevezheti ki magát megfigyelőnek, valamint zárhatja le határait és tehet úgy, mintha semmit sem látna" - fogalmazott tegnap újságíróknak a horvát belügyminiszter. Ranko Ostojic szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalon elhelyezkedő országok közül egyedül Görögországnak kell növelnie befogadóképességét ötvenezer főre, a többieknek a tranzitlehetőségeit kell bővítenie és ebbe a folyamatba Magyarországnak is be kell kapcsolódnia.

Az osztrák-szlovén határon nyugalom van, a menekülteket gyorsan, jól szervezetten szállítják tovább Németország irányába - jelentette az MTI helyszínen lévő tudósítója. A Horvátországra nehezedő migrációs nyomás viszont nem enyhül. A migránsok folyamatosan érkeznek a horvát-szerb határra, ahonnan rövid időn belül tovább szállítják őket Szlovéniába. A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban 295 ezer migránst vettek nyilvántartásba, többségük illegálisan lépte át a szerb-horvát határt.

Soros visszaszólt

Soros György visszaüzent a magyar miniszterelnöknek. A tőzsdeguru, üzletember szerint az alapítványa által közzétett hatpontos terv segít fenntartani az európai értékeket, amiket ezzel szemben Orbán Viktor lépései aláásnak. A Bloomberg által lehozott közlemény szerint a magyar kormányfő célnak tekinti a nemzeti határok védelmét, de ezen törekvésében számára akadályt jelentenek a menekültek. Az üzletember programja viszont saját véleménye szerint a menekültek védelmét célozza, amiben akadályt jelentenek a nemzeti határok. Orbán pénteken migráns ügyben nemzetközi baloldali összeesküvést emlegetett és többször Sorost nevezte meg a jelenlegi folyamatok támogatói között, akinek célja az európai nemzetállamok tudatos gyengítése.

Magyarországon már tart a Balaton 2015 gyakorlat, amelyre tegnap 21 szlovák katona érkezett. Az október 15-től december 15-ig tartó kiképzésen magyar, cseh és szlovák katonákat készítenek fel a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelését segítő logisztikai feladatok ellátására. A szlovák egységet katonai felderítők, logisztikai specialisták, híradástechnikai személyzet alkotja, továbbá olyan katonák, akik lélektani ismereteket is igénylő műveletekre szakosodtak. A 21 katonából álló cseh logisztikai egység már október közepén megérkezett. Szombat óta a magyar és a szlovákiai kollégáikkal cseh rendőrök is járőröznek a szerb határszakaszon. A cseh rendőrök saját egyenruhájukat, fegyverüket viselik, saját szolgálati gépkocsijukat használják, és a Szlovákiából érkezettekhez hasonlóan V4 feliratú karszalag van rajtuk. Mintegy 50 magyar rendőr viszont hamarosan Szlovéniában teljesít majd szolgálatot. Erről Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt szombat este az M1-en.

Európát elárulták

"Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni" - idézte Orbánt az MSZP alelnöke, EP képviselője. Ujhelyi István ebben igazat ad a miniszterelnöknek. Európát azonban véleménye szerint nem azok árulták el, akikre Orbán gondol, hanem a gerinctelen populisták. Az ellenzéki politikus szokásos vasárnapi nyílt levelében arra emlékeztetett, korábban a Fidesz is azt hangoztatta, "Brüsszel nem Moszkva", nem lehet a kormány hibáiért az európai intézményeket okolni. Arra figyelmeztettek, "egy, a tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló uniót szeretnénk látni." Ehhez képest most minden lépésükkel azon vannak, hogy szétverjék az európai együttműködést, semmibe vegyék a szolidaritást és visszafordítsák a politikai integrációt. Európát valóban elárulták.