Előfizetés

Még mindig kevés új lakás épül

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:22
FOTÓ: Vajda József
Szinte mindenkit meglepett, hogy 9,5 százalékkal csökkent idén az első háromnegyed évben a tavalyi hasonló időszakhoz képest az átadott új lakások száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint. Szám szerint január és szeptember vége között összesen 4657 lakás épült az országban.

A lakásépítési engedélyek száma viszont 24 százalékkal nőtt. De, ahogyan Borsi László ingatlanszakértő a Népszavának megjegyezte, nem minden engedélyből lesz lakás, várhatóan ezek 50-70 százaléka valósul meg.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület elemzése szerint enyhe arányeltolódás fedezhető fel a természetes személyek és a vállalkozások által épített lakások között, az utóbbiak javára. Saját használatra a lakások 54, értékesítésre 43 százaléka épült.

Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a mostani és a korábban megjelent statisztikákból is az látszik, hogy a lakáspiacon nincs elég új lakás, pedig igény lenne rá. A következő időszakban részben a lakáscélú állami támogatásoknak, ezen belül az új lakásokra is igényelhető 0,5-3,25 millió forint összegű családi otthonteremtési kedvezmény (csok) miatt növekedhet az új lakások piaca.

Borsi László viszont úgy vélte, inkább az újszerű lakások iránt erősödik a kereslet. Új lakást csak egy viszonylag szűk kör vásárol. Az ingatlanszakértő szerint valószínűleg sem idén, sem jövőre nem éri el az új lakások száma a 10 ezret. A válság előtti időszakban 35-40 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. Kétségtelen tény, hogy a lakáspiac jelentős mértékben bővült és a korábbi 70-80 ezer helyett idén 100 ezernél is több lakásvásárlási szerződést írhatnak alá, de ezek zömmel használt ingatlanokról szólnak - említette Borsi László. Sokan az eladott lakásuk árából, esetleg hitellel kiegészítve, új lakást vennének.

Ezt a véleményt osztotta Koji László is, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Erre az évre 9500 új lakást vártak, de a tavalyinál kevesebb készülhet el. Két éve 7300, 2014-ben több mint 8300 új lakás épült Magyarországon.

A szervezet elnöke megjegyezte, továbbra sem megoldott a lakossági lakásépítések finanszírozása. Szükség lenne arra, hogy a kereskedelmi bankok 3-4 százalék közötti kamatozású, hosszú távú forintalapú lakáskölcsönt nyújtsanak kiszámítható, az átlagos pénzügyi helyzetben lévő családok által is vállalható feltételekkel. Hozzátette, egy ilyen hitelkonstrukció kidolgozásához elengedhetetlen a kormányzati szerepevállalás. Koji László hangsúlyozta, az új lakások áfáját 27 százalékról 5 százalékra kellene mérsékelni.

A szakemberek továbbra is hiányolják a korábban már beígért kormányzati lakáskoncepciót, amelynek a kedvező hatásai amúgy is csak 1-2 év múlva jelentkeznek.

Scheppele: jogosak az amerikai kritikák a magyar kormányról

Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:01
Scheppele: szövetségesként kritizáljuk egymást FOTÓ: PRINCETON UNIVERSITY
Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget - írta a lapunknak emailben adott interjújában Kim Lane Scheppele. A Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora szerint a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára több nemzetközi megállapodás, azaz hogy felügyeli a demokratikus intézményrendszer állapotát és az emberi jogok érvényesülését Magyarországon. A kritikák ráadásul jogosak.

- Mi lehet az oka annak, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete éppen most fogalmazott meg kritikákat a magyar kormánnyal kapcsolatban?

- Nem hiszem, hogy ez a kritika új, vagy hogy különleges oka lenne, hogy most jött. Szinte minden, ami a nagykövettől a múlt héten elhangzott, az amerikai kormány részéről már korábban is megfogalmazódott. Ő ismételten csak nyilvánosságra hozta, amit az amerikai kormány eddig is gondolt - ebben biztos vagyok. De a magyar kormány az utóbbi időben megpróbált azzal érvelni, hogy az Egyesült Államok most elégedett Magyarország demokratikus voltával, mert az amerikai tisztviselők a közelmúltban hallgattak, így nem tették rendszeresen egyértelművé, hogy az Egyesült Államok álláspontja ugyanaz, mint annak idején, amikor André Goodfriend ideglenes ügyvivő volt ott. Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget. Most a nagykövet ezt világossá tette.

- De Colleen Bell nagykövet valóban csak az amerikai kormány álláspontját közvetíti, vagy a személyes véleményét is?

- A nagyköveti beszédek mindig formális nyilatkozatok, amelyeket az amerikai külügyminisztérium átvilágít, pontosan ismer. Így Bell nagykövet sem tehetne soha olyan nyilatkozatot, amely pusztán a személyes meglátásait tükrözné. Ő közvetíti az amerikai kormány véleményét.

- Utóbbi általánosan vagy konkrét ügyekben bírálja a magyar demokratikus rendszert?

- Az amerikai kormány már számos konkrét kifogást megfogalmazott a 2010 óta végbement alkotmányos változások miatt, ahogyan az aggasztó politika lényegét érintően is, amely nem korrigálta a kifogásolt pontokat. De az amerikai kormány rájött, hogy a sok konkrét kritika kitesz valami általánosabb bírálatot. Tehát a kritika egyaránt egyedi és általános.

- A magyar alkotmányos- és demokratikus deficit - amiről ön is rendszeresen ír - érzékelhető a menekültválság kezelésében is?

- A menekültválság próbára tette a jog és a türelem határait sok európai államban. A törvényből eredő kötelezettségeit elutasító álláspontjával Magyarország nincs egyedül. De Magyarország volt a legbrutálisabb állam a menekültek útvonalán, ráadásul miközben azt állítja, hogy csak a jogszabályokat tartja be az EU külső határainak őrzésében, más tekintetben törvénysértő. Magyarország különösen sérti a genfi ​​egyezményeket, amelyek előírják, hogy az államoknak nemzetközi védelmet kell nyújtaniuk azoknak, akik erőszak elől menekülnek. A magyar kormány megsérti a menekültügyi egyezményt is, amely előírja az államok számára, hogy menedékjogot adjanak azoknak, akik az üldöztetés elől hagyják el hazájukat. Mindkét nemzetközi egyezményt tovább erősítik az Európai Unió irányelvei, különösen az, amely megköveteli az összes EU-tagállamtól, hogy nyújtsanak menedéket azoknak, akik védelemre szorulnak (angol nyelven elérhető itt).

- Mint a jogász szakértő, mit gondol, Amerika beavatkozik a magyarok belügyeibe, amikor kritikát fogalmaz meg?

- Szövetségesként folyamatosan kritizáljuk egymást. Az amerikai-magyar kapcsolatok esetében ennek a kritikának a hátterében közös nemzetközi megállapodások állnak, amelyeket a két ország vállalt, s amelyek kifejezetten engedélyezik az ilyen bírálatokat. Különösen az 1991-es moszkvai dokumentum, amellyel a felek megállapodtak abban, hogy Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) összes tagállama vállalja: "A résztvevő államok hangsúlyozzák, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések, az alapvető szabadságjogok, a demokrácia és a jogállamiság szempontjából nemzetközi aggodalomra okot adó ügyeket, s az e jogok és szabadságjogok alapjait a nemzetközi rend szerint kezelik. Ezen túl kategorikusan és visszavonhatatlanul kijelentik, hogy a vállalt kötelezettségek terén az emberi dimenziót az EBESZ közvetlen és jogos aggodalommal szemlélheti az összes résztvevő államban, így az nem tekinthető kizárólag az érintett állam belügyének." (Az egyezményből idézett mondat nem hivatalos fordítás - a szerk.) Magyarország vállalta ezt, ahogyan az Egyesült Államok és a többi EBESZ tagállam is, így a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára a megállapodás.

Scheppele: jogosak az amerikai kritikák a magyar kormányról

Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:01
Scheppele: szövetségesként kritizáljuk egymást FOTÓ: PRINCETON UNIVERSITY
Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget - írta a lapunknak emailben adott interjújában Kim Lane Scheppele. A Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora szerint a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára több nemzetközi megállapodás, azaz hogy felügyeli a demokratikus intézményrendszer állapotát és az emberi jogok érvényesülését Magyarországon. A kritikák ráadásul jogosak.

- Mi lehet az oka annak, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete éppen most fogalmazott meg kritikákat a magyar kormánnyal kapcsolatban?

- Nem hiszem, hogy ez a kritika új, vagy hogy különleges oka lenne, hogy most jött. Szinte minden, ami a nagykövettől a múlt héten elhangzott, az amerikai kormány részéről már korábban is megfogalmazódott. Ő ismételten csak nyilvánosságra hozta, amit az amerikai kormány eddig is gondolt - ebben biztos vagyok. De a magyar kormány az utóbbi időben megpróbált azzal érvelni, hogy az Egyesült Államok most elégedett Magyarország demokratikus voltával, mert az amerikai tisztviselők a közelmúltban hallgattak, így nem tették rendszeresen egyértelművé, hogy az Egyesült Államok álláspontja ugyanaz, mint annak idején, amikor André Goodfriend ideglenes ügyvivő volt ott. Az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget. Most a nagykövet ezt világossá tette.

- De Colleen Bell nagykövet valóban csak az amerikai kormány álláspontját közvetíti, vagy a személyes véleményét is?

- A nagyköveti beszédek mindig formális nyilatkozatok, amelyeket az amerikai külügyminisztérium átvilágít, pontosan ismer. Így Bell nagykövet sem tehetne soha olyan nyilatkozatot, amely pusztán a személyes meglátásait tükrözné. Ő közvetíti az amerikai kormány véleményét.

- Utóbbi általánosan vagy konkrét ügyekben bírálja a magyar demokratikus rendszert?

- Az amerikai kormány már számos konkrét kifogást megfogalmazott a 2010 óta végbement alkotmányos változások miatt, ahogyan az aggasztó politika lényegét érintően is, amely nem korrigálta a kifogásolt pontokat. De az amerikai kormány rájött, hogy a sok konkrét kritika kitesz valami általánosabb bírálatot. Tehát a kritika egyaránt egyedi és általános.

- A magyar alkotmányos- és demokratikus deficit - amiről ön is rendszeresen ír - érzékelhető a menekültválság kezelésében is?

- A menekültválság próbára tette a jog és a türelem határait sok európai államban. A törvényből eredő kötelezettségeit elutasító álláspontjával Magyarország nincs egyedül. De Magyarország volt a legbrutálisabb állam a menekültek útvonalán, ráadásul miközben azt állítja, hogy csak a jogszabályokat tartja be az EU külső határainak őrzésében, más tekintetben törvénysértő. Magyarország különösen sérti a genfi ​​egyezményeket, amelyek előírják, hogy az államoknak nemzetközi védelmet kell nyújtaniuk azoknak, akik erőszak elől menekülnek. A magyar kormány megsérti a menekültügyi egyezményt is, amely előírja az államok számára, hogy menedékjogot adjanak azoknak, akik az üldöztetés elől hagyják el hazájukat. Mindkét nemzetközi egyezményt tovább erősítik az Európai Unió irányelvei, különösen az, amely megköveteli az összes EU-tagállamtól, hogy nyújtsanak menedéket azoknak, akik védelemre szorulnak (angol nyelven elérhető itt).

- Mint a jogász szakértő, mit gondol, Amerika beavatkozik a magyarok belügyeibe, amikor kritikát fogalmaz meg?

- Szövetségesként folyamatosan kritizáljuk egymást. Az amerikai-magyar kapcsolatok esetében ennek a kritikának a hátterében közös nemzetközi megállapodások állnak, amelyeket a két ország vállalt, s amelyek kifejezetten engedélyezik az ilyen bírálatokat. Különösen az 1991-es moszkvai dokumentum, amellyel a felek megállapodtak abban, hogy Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) összes tagállama vállalja: "A résztvevő államok hangsúlyozzák, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések, az alapvető szabadságjogok, a demokrácia és a jogállamiság szempontjából nemzetközi aggodalomra okot adó ügyeket, s az e jogok és szabadságjogok alapjait a nemzetközi rend szerint kezelik. Ezen túl kategorikusan és visszavonhatatlanul kijelentik, hogy a vállalt kötelezettségek terén az emberi dimenziót az EBESZ közvetlen és jogos aggodalommal szemlélheti az összes résztvevő államban, így az nem tekinthető kizárólag az érintett állam belügyének." (Az egyezményből idézett mondat nem hivatalos fordítás - a szerk.) Magyarország vállalta ezt, ahogyan az Egyesült Államok és a többi EBESZ tagállam is, így a magyar kormány aligha kifogásolhatja, amikor az Egyesült Államok azt teszi, amit kifejezetten engedélyez számára a megállapodás.