Online matematikaórát tart az akadémia elnöke

Publikálás dátuma
2015.11.06. 20:59
Lovász László FOTÓ: Tóth Gergő
A tudomány működését mutatja be matematikai példákkal alátámasztva Lovász László Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke november 9-én Szegeden, a Magyar Tudomány Ünnepének megnyitóján, amelyet az interneten élőben is közvetítenek.

A Szegedi Tudományegyetemre szervezett esemény köszöntő beszédekkel veszi kezdetét, majd tudományos díjakat adnak át. Lovász László előadása nagyjából a negyedik tanórában kezdődik Hogyan is működik a tudomány? címmel - közölte az Akadémia pénteken az MTI-vel. A közvetítés a http://tudomanyunnep.hu honlapról lesz elérhető.

Az elnök előadásában arról beszél majd, hogy minden kutatásban sok a zsákutca, de a legfontosabb felismerni azt, mikor jár tévúton a kutató. Ilyenkor kell visszatérni a kiindulóponthoz, vagy új témába fogni. "Ez lelkileg nehéz. Volt úgy, hogy magam is szinte sírtam, amikor egy ígéretes ötletet ott kellett hagyni. Sok áltudományos tétel születik úgy, hogy egy kedvenc gondolatról nem ismerjük el, hogy nem állja ki a tudomány próbáját" - idézi a Wolf-díjas tudóst a közlemény.

A Magyar Tudomány Ünnepének idei rendezvénysorozatán országszerte körülbelül kétszáz eseményen várják a tudomány iránt érdeklődőket. Részletes program a rendezvény oldalán olvasható.

Szerző

Tudomány világfóruma - Kész a nyilatkozat-tervezet

A fenntartható fejlődés új útjait, a klíma-megállapodást, a katasztrófák kockázatainak csökkentését, a tudomány hatását a politikára, a fejlődő világ támogatását és a kiegyensúlyozott tudományos befektetéseket emeli ki a Tudomány világfóruma (WSF) zárónyilatkozat-tervezete, amelyet pénteken sajtótájékoztatón ismertettek.

"A fórum nyilatkozatával a közelgő párizsi klímacsúcs kapcsán is megfogalmazza álláspontját a politikai döntéshozók felé. A kiemelt kérdések közé tartozik a migráció, a szegénység és a betegségek ügye is" - mondta Lovász László, a WSF és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A nyilatkozatot a fórum szombati plenáris ülésén fogadják el a Parlamentben. A nyilatkozat-tervezet preambuluma aláhúzza, hogy a világ előtt álló kihívásokra csak a tudomány, a társadalom, valamint a kormányzatok közötti együttműködéssel lehet megoldásokat találni.

Lovász László ismertetett néhány részletet a kiemelt hat pontról. A fenntartható fejlődés vonatkozásában megjegyezte, hogy a fórum elkötelezett az ENSZ 2030-ig elfogadott agendájának céljai irányában. "A fenntartható fejlődéshez vezető utat tudományos megfontolásokra kell alapozni, és mindig a leghatékonyabb módszereket kell alkalmazni". A klímaváltozás kapcsán a WSF célja az, hogy közös lépések szülessenek. "Arra ösztönözzük az érintetteket, hogy a lehető legambiciózusabb megállapodásra törekedjenek". A katasztrófák kockázatának csökkentése vonatkozásában arról beszélt az elnök, hogy átfogó és a tudományon alapuló politikákat kell elfogadni. Utalt arra, hogy Magyarországon a vörösiszap-katasztrófa után az MTA-t a kezdetektől bevonták a vizsgálatokba.

"Fontos, hogy a jelenleginél jobban működjenek azok a mechanizmusok, amelyek során a tudományos szakvélemény a politikai döntéshozókhoz eljut" - mondta Lovász László. A nyilatkozat-tervezet nemzetközi összefogást sürget annak érdekében, hogy a fejlődő világ kutatói számára a kapacitások és lehetőséget nőjenek, és külön pontban szól a tudományba irányuló befektetések kiegyensúlyozottságára. Maciej Nalecz, az UNESCO tudomány-politikai és kapacitásépítő részlegének igazgatója arról szólt, hogy a Tudomány világfóruménak tevékenysége az idén 70 éves UNESCO számára egyfajta visszajelzés, ugyanakkor jelzés is, hogy a szervezet hasznosabb tagja is lehet a tudományos társadalomnak.

"2015 fontos év a tudományban a fenntartható fejlődés 2030 menetrend miatt, a tudományos társadalomnak beszélnie kell erről. Az UNESCO november 10-én, a Tudomány Világnapján teszi közzé legfrissebb jelentését, amely a tudomány és a technológia elmúlt öt évben történt fejlődését vizsgálja" - mondta Maciej Nalecz. Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért elnöke hangsúlyozta: a politikai döntéshozóknak a társadalom-tudományok felől érkező véleményekre a korábbinál jobban kell fókuszálniuk, hiszen ez a klíma, az energiaügy vagy a migráció problémáinak megoldása terén is előre viheti a világot.

"A politikai döntéshozóknak meg kell érteniük a tudományt és ehhez a World Science Forum hasznos hozzájárulást jelent, mert a többi konferenciától eltérően a miértre és a hogyanra koncentrál. A tudomány és a politika oldalán egyaránt el kell gondolkozni azon, miként lehetne jobban alkalmazni a tudomány eredményeit az emberiség javára. Ehhez a tudományos társadalmat jobban be kell vonni a politikák kialakításába, ugyanakkor a tudományos társadalomnak is jobban kell kommunikálnia álláspontját" - szögezte le Rush D. Holt. A klímacsúcs, a párizsi COP21 kapcsán a Sciences et Avenir című francia szaklap tudósítójának kérdésére Maciej Nalecz optimista várakozásokat fogalmazott meg, mondván több nagyhatalom hozzáállásában is kedvező változást tapasztal. Példaként említette, hogy Kína a napelemek gyártása felé mozdul el, míg az amerikai kormány támogatásáról biztosította a zöld energiákat.

Szerző
Frissítve: 2015.11.06. 17:30

AR 2443 napfolt a Nap felszínén

Publikálás dátuma
2015.11.05. 17:32

Jobbra az AR 2443 napfolt a Nap felszínén -  Cered közeléből fényképezte 2015. november 5-én Komka Péter, a távirati iroda fotósa.  A csillag felületén látható foltok a mágneses naptevékenység jelei, jól megfigyelhető, körülbelül 11 éves ciklikusságot mutatnak. A periódus csúcspontja közelében megszaporodó napkitörések befolyással lehetnek a Föld mágneses terére, zavarhatják a műholdak és a földi elektromos hálózatok működését. Balra egy viszonylag közeli madár árnya. November 4-én Svédország déli és középső területein, több reptéren megtiltották a gépek fel-, és leszállását, ugyanis egy mágneses vihar okozott zavart a repülőterek radarjainak működésében.

Szerző
Témák
napfolt Cered