éhezés;Orbán;

2015-11-10 06:07:00

Orbán tagadja az éhezést

Magyarországon gyermek ma "nem éhezhet", hiszen 90 százalékuk három éves kortól naponta négyszer az állam pénzén enni kap - állította tegnap Orbán Viktor a parlamentben, miután az ellenzék követelte: folytasson olyan politikát a kormány, amely segít abban, hogy a szülők a fizetésükből meg tudjanak élni és el tudják tartani a családjukat. Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint a gyermekéhezés felszámolása közös nemzeti ügy, a miniszterelnök viszont kijelentette: a rendszerváltás óta a Fidesz tette a legtöbbet e célért.

A gyermekéhezés felszámolása közös nemzeti ügy, társadalmi minimum, amiért mindenki felelős - figyelmeztetett Tóbiás József tegnap a Házban. Az MSZP elnök-frakcióvezetője közölte: minden nemzet jövője a gyermek, ha a gyermekek szegénységben élnek, az ország is szegény lesz. Napirend előtt az MTA kutatását idézte, miszerint Magyarországon jelenleg 50 ezer gyermek tartósan éhezik, 250 ezer pedig alkalmanként. Minden negyedik gyermek szegénységben él, a szülők egyre kevésbé képesek őket ellátni. "Ebben az ügyben nem lehet pártpolitikai álláspont. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy vegye napirendjére a gyermekéhezés ügyét, azt a társadalmi minimumot, amelytől az elmúlt napokban a kormányzó pártok visszaléptek. Ne azt nézzék, hogy honnan jön a javaslat, azt nézzék, hogy a valóságról szól" - fogalmazott Tóbiás, aki szerint nem szabad a szegénységet elfogadva, nyugodt lelkiismerettel politizálni. "Különösen akkor nem, ha miniszter az illető" - utalt az ellenzéki politikus Balog Zoltán kijelentésére, aki szerint a gyermek nevelése elsősorban a szülő felelőssége.

Nem volt olyan kormány Európában, amely annyira magára hagyta volna a válság veszteseit, mint a szocialisták 2008-ban. A kormány nevében válaszoló Rétvári Bence államtitkár Ferge Zsuzsa szociológus tavalyi kijelentésével vágott vissza Tóbiásnak. Arról beszélt, hogy a gyermekéhezés kapcsán nemzeti minimumot kezdeményező civileknek a kormány ingyenesen átadta az Arénát, a programon azonban nagyon kevesen vettek részt. A kérdés kezelése viszont sokkal jobban ment, amíg ellenzéki képviselők nem kívántak belőle politikai tőkét kovácsolni - állította. Rétvári szerint a gyermekéhezés ellen nem nemzeti minimumot, hanem költségvetési maximumot ajánlott a kabinet, ennek jegyében 29 milliárdról 58 milliárdra, jövőre pedig több mint 71 milliárdra nő a gyermekétkeztetés támogatása.

"A nyomornak nincs pártszíne." Erről már a jobbikos Dúró Dóra beszélt, aki szerint nemzeti ügyekben félre kell tenni a pártpolitikát és túl kellene lépni azon, amit Harrach Péter és Kósa Lajos a nemzeti minimum kérdésében megfogalmazott. Az ellenzéki képviselő Orbán Viktortól azt kérdezte, támogatja-e a kormány, hogy a gyermekéhezés felszámolását célzó, a Nemzeti Minimum Programjáról című határozati javaslat mégis a parlament elé kerüljön. A KDNP-s Harrach Péter múlt heti kijelentését idézte, miszerint a program ellenzéki kezdeményezés, amit ezért nem lehet támogatni, majd jelezte, civil kezdeményezésről van szó, ami mellé kezdetben a fideszes Csöbör Katalin is odaállt. Csakhogy a népjóléti bizottságban a kormánypárti képviselők leszavazták a kezdeményezést.

"Valóban, a nyomornak nincs pártszíne, de a megoldásnak van" - válaszolta a miniszterelnök, aki szerénységre intette a jobbikos képviselőt. Orbán szerint ugyanis az elmúlt 25 évben messze a Fidesz-kormány tette a legtöbbet a gyermekszegénység ellen. A kormányfő állította, Magyarországon ma gyermek, függetlenül a szülei anyagi helyzetétől "nem éhezhet", hiszen 90 százalékuk három éves kortól naponta négyszer "az állam pénzén enni kap". Szerinte 2010-ben sem volt példátlan a gyermekéhezés, a kormány ezért tűzte célul, hogy minden rászoruló gyermek ingyen étkezhessen. Míg 2010-ben 28 milliárd forintot fordítottak gyermekétkeztetésre, addig az idei költségvetésben ez az összeg 72 milliárd forint. 2015-ig 92 ezer gyermek kapott ingyenes ellátást, idén szeptember 1-jétől viszont 318 ezer fog. Miután Dúró a Tárki felmérésére hivatkozva közölte, jelenleg 50 ezer tartósan éhező gyermek él Magyarországon és a családok 47 százaléka nem tud megfelelő élelmiszert vásárolni, így még rengeteg a kormány tennivalója, Orbán azt kérte, ennek ellenére ismerjék el a kormány eredményeit.

A parlamenti szócsata után kiderült, Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter tegnap találkozott Horgas Péterrel, a Nemzeti Minimum Program ötletgazdájával. Horgas az atv.hu-nak elmondta, a miniszterrel átbeszélték, hogy "ebben a felzaklatott állapotban mi a teendő, ki mit gondol az ügyről". Hozzátette, a saját javaslatukon kívül áttekintették a minisztérium ajánlásait is, "melyek közül van egy-kettő, amit érdemes átgondolni". Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy a kabinet mégis meggondolná a program támogatását.

Eközben a Házban a szocialista Varga László a kormányfő áprilisi miskolci látogatásán tett vállalásokról érdeklődött, így például a Kassa és Miskolc közötti autópálya-összeköttetésről, az ipari parkról és az intermodális csomópontról. Az ellenzéki politikus egyúttal javasolta a Diósgyőri Acélművek területének barnamezős rehabilitációját. Nem ígéretekről, hanem szerződésről van szó - mondta. "Azt még mi, falusiak is tudjuk, hogy sikeres nagyvárosok nélkül nem lesz sikeres a magyar vidék" - válaszolta Orbán, aki szerint a ciklus végéig minden autópályának el kell jutnia az államhatárig.

Az MSZP bejelentette: a továbbiakban nem vesz részt az egyházügyi törvény módosításáról szóló ötpárti egyeztetéseken. Bárándy Gergely, a törvényalkotási bizottság szocialista alelnöke szerint ugyanis a Fidesz ezzel csak a külvilágnak akart színjátékot játszani, a törvénymódosítás szövegébe az ellenzék egyetlen érdemi javaslata sem került be. Kósa Lajos szerint ellenben van esély arra, hogy megfelelő kompromisszumok mellett az LMP és a Jobbik támogassa a kétharmados törvény módosítását.

Nem lesz menzareform a Házban
Köménymagos tojáslevest és zöldborsófőzeléket fasírttal kóstoltatott a szocialista Bangóné Borbély Ildikó és Heringes Anita az országgyűlési képviselőkkel tegnap a Parlament főlépcsőjének tetején. Az ellenzéki politikusok így akarták bemutatni, milyen a sokat bírált menzareform, illetve milyen hatása van azoknak a törvényeknek, jogszabályoknak, amiket a Házban hoznak. A két képviselő a menzákon kötelező receptek szerint készítette el az ételeket, Bangóné szerint "ember nem volt, aki a levest dicsérte volna", a főzeléket ugyan néhány kormánypárti kitűnőnek minősítette, de repetát nem fogadott el és azt az ívet, amiben kezdeményezhették, hogy a parlamenti konyhán is menzareform receptjei szerint főzzenek, senki nem írta alá. A népjóléti bizottság MSZP-s tagja lapunknak azt is elmondta: a kormánypárti képviselőknek szólhattak, hogy kerüljék el a kóstolót, így a legtöbben másfelé mentek az ülésterembe. Az "ételkóstolót" tíz perc múltán be is kellett fejezni, a szocialista politikusokat ugyanis arra figyelmeztették, a kínálással megszegik a házszabályt, hiszen a főlépcsőn nem lehet enni.