Európa összefogásból vizsgázik

Az Európai Unió felbomlásának veszélyével fenyeget a menekültválság, főleg ha annak közös megoldása elé akadályt gördít a téves nacionalizmus - vélekedett az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere, miközben Európában egyre jobban terjednek a magyar kormány menekültellenes eszméi, s egyre népszerűbbek Orbán Viktor intézkedései. Itthon a baloldali pártok között is vitás kérdéssé vált az uniós kvótarendszer támogathatósága, noha európai összefogás nélkül lehetetlen a probléma megoldása.

Ismét menekültügyben tárgyaltak az Európai Unió (EU) bel- és igazságügyi miniszterei tegnap, szerdán az afrikai és közel-keleti országok részvételével kétnapos migrációs találkozó kezdődik Máltán, csütörtökre pedig rendkívüli EU-csúcsot hívott össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság tervei szerint nemcsak az afrikai országokkal állapodnak meg, de a tagállamok végül aláírják az 1,8 milliárd eurót mozgósító Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért javaslatát is, mely a jelenlegi menekültválságra reagáló eszközök egyike. Nyílt levélben fordult az EU tagállamainak állam- és kormányfőihez az Európai Parlament (EP) néppárti, szociáldemokrata és liberális frakciójának vezetője azt szorgalmazva, hogy a szerdán és csütörtökön a máltai csúcstalálkozón állapodjanak meg a menekültügy, illetve a migráció egységes megközelítéséről. "Az unió nem engedhet meg magának egy újabb kudarcot és további időpocsékolást" - áll Manfred Weber, Gianni Pittella és Guy Verhofstadt közös levelében.

Matt Cardy/Getty Images

Csakhogy eközben a Juncker nevével fémjelzett, több hete elfogadott kríziscsomag, azon belül is elsősorban a 160 ezer menekült áthelyezését előirányzó döntés megvalósítása sem akar beindulni. A szeptemberi határozat szerint két éven belül kellene ennyi embert elszállítani Olaszországból és Görögországból (Magyarország saját kérésére kimarad a programból), hiszen menekültek tíz-, sőt, százezreit vették nyilvántartásba ezeken a határpontokon. Ám november elején még mindig csak 150 menekült indult útnak innen egy kijelölt, átmeneti célországba. Épp ezért hatalmas kérdés, hogy a tagállamok egyáltalán be kívánják-e tartani a megállapodást. Ma már ugyanis a kvóták eddigi legnagyobb támogatói is aggályokat fogalmaznak meg, ezért brüsszeli források szerint az EU döntéshozói és szakértői testületeiben most attól tartanak, hamarosan Ausztria és Németország is kifarol a megállapodásból. A Politico nevű lapnak egy brüsszeli forrás a "dominóhatástól" való félelmeknek adott hangot.

Matt Cardy/Getty Images

Mindezek nyomán könnyen elképzelhető, hogy a magyar kormányfő és a V4-ek újabb szövetségeseket találhat a hétvégi EU-csúcson a kvótarendszer ellenében. Abban ugyanis szemernyi kétség sincs, hogy Orbán ismét a kvótarendszer ellen fog kampányolni, csakúgy, ahogyan belföldön is teszi, mondván: "Magyarországot meg kell védeni Brüsszel kötelező betelepítési kvótájától, mert az értelmetlen, jogtalan és veszélyes". Nem egyértelmű azonban, mire gondol a kormányfő. A Fidesz törvényjavaslatot nyújtott be pénteken a parlamentnek a kötelező betelepítési kvóta ellen, szombaton pedig országos aláírásgyűjtést is indított, miközben az Országgyűlés már a múlt héten elfogadta azt az EU-nak címzett levelet, amely határozati javaslat formájában tiltakozik a szeptemberi, rendkívüli szövetségi döntés ellen. Magyarország azonban Szlovákiával együtt már korábban bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságán kérik a letelepítésről szóló uniós jogszabály megsemmisítését. A fideszes törvényjavaslat is erre kötelezné a kabinetet, holott ehhez annak nincs szüksége parlamenti fölhatalmazásra. Miközben tehát nem világos, mi a kormányoldal valódi célja az aláírásgyűjtéssel, Orbánnak ismét sikerült tematizálnia a közbeszédet a tiltakozással - bel- és külföldön egyaránt.

Ám az aláírásoknak vélhetően nem is a tiltakozás az értelme, ezt erősíti az is, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös felhívásban kéri az erdélyi magyarok csatlakozását a bevándorlási kvóták elleni Fidesz-petícióhoz. Ezt jelentette be tegnap Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök, előbbi emlékeztetett arra, a Fidesz petíciójának címe: Védjük meg az országot. "Azt mondom, védjük meg a nemzetet, védjük meg értékeinket, védjük meg Romániát, és csatlakozzunk ehhez a felhíváshoz. Azt hiszem, hogy a demokratikus EU csak a demokratikus közakaratból ért" - fogalmazott.

A migrációról tárgyalnak Prágában

A migrációs válság kezeléséről és az Európai Unió kibővítéséről tanácskoznak a négy visegrádi ország, valamint a balkáni országok külügyminiszterei pénteken Prágában. A több mint tíz miniszter találkozóján Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is részt vesz - közölte a cseh külügyminisztérium hétfőn Prágában. A V4-ek és a balkáni országok tanácskozásának központi témája a migrációs válság. A résztvevők ugyanakkor megállapodást írnak alá egy Nyugat-Balkáni Alap létrehozásáról - közölte a cseh külügyi tárca. "Az alap célja támogatást nyújtani a nyugat-balkáni régió országainak a polgári társadalom és az emberi kapcsolatok megszilárdítása terén" - mondta Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök már korábban. Sobotka szerint a Nyugat-Balkáni Alapot a 2000 óta sikeresen működő Visegrádi Alap példájára hozták létre. A visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be.

De a félremagyarázások miatt belföldön is vihart kavar az uniós kvótarendszer. "Az MSZP nem támogatja azt a Juncker-féle javaslatot, amely általános érvényűen, kötelezően vezetné be a befogadandó menedékkérők kvótáját, az átmeneti elhelyezést, vagyis a menekültek áttelepítését lehetővé tevő kvótarendszert viszont igen" - mondta Molnár Zsolt a Kossuth Rádióban. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke elmondta: az elfogadott Juncker-csomag alapján az elosztás alapvetően az országok teherbíró képessége és lakosságszáma alapján történne, Magyarország esetében ez két év alatt 2000 ember befogadását jelentené. Figyelmeztetett: a két kvóta között óriási különbség van, amelyet egybemosnak a kormánypártok. Csakhogy a javaslatcsomagok közötti különbség mások számára sem egyértelmű, épp ezért az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor azt közölte: "lesújtó megtapasztalni azt, hogy az MSZP fél év alatt a közös, uniós menekültügyi válságkezelés felelős támogatásától a pozitív semlegesség gyávaságán keresztül eljutott a kötelező kvóta elutasításáig. Holott a kerítés nem megoldás. És a kötelező kvóták sem önmagukban jelentik a megoldást, de feltétlenül részét képezik a súlyos helyzet fenntartható és emberséges kezelésének" - emlékeztetett. Az Együtt ezért már ma megkezdi a múlt héten bejelentett utcai aláírásgyűjtő akcióját a közös, európai megoldáskeresés támogatása érdekében. Ugyanezt teszi a Demokratikus Koalíció is, melynek alelnöke, Molnár Csaba bejelentette: a menekültkvóta mellett gyűjti az aláírásokat. Épp ezért a Fidesz a teljes baloldalt ostorozva közölte: az "kész támogatni is az uniós betelepítési programot, ami egy szegednyi bevándorló betelepítését jelentené Magyarországra."

Matt Cardy/Getty Images

Miközben azonban a Fidesz - tán szándékosan - össze-vissza kavarja a közvéleményt, addig az EU vezetői határozottan az összefogás és a közös válságkezelés pártján állnak. "Az Európai Unió felbomlásának veszélyével fenyeget a menekültválság, főleg ha annak közös megoldása elé akadályt gördít a téves nacionalizmus" - mondta például az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere. "Az Európai Unió széteshet, és ez ijesztően gyorsan végbemehet, ha kívül-belül az elzárkózás lesz a szabály a szolidaritás helyett" - vélelmezte Jean Asselborn. A külügyminiszter a belső határellenőrzés megszüntetéséről a luxemburgi Schengenben 1985-ban megkötött egyezményt is - amelynek jelenleg 26 uniós állam tagja - veszélyeztetve látja. "Talán még van néhány hónapnyi időnk" - jegyezte meg, egyúttal emlékeztetett rá: Németország és a legtöbb uniós ország "felfogta", hogy a genfi menekültügyi egyezmény van érvényben. Az EU-ban azonban van néhány olyan ország is, amely az unió értékeit - amelyek nem csak anyagi értékek - valójában nem helyesen tették magukévá, pedig "a téves nacionalizmus egy valódi háborúhoz vezethet". Újságírói kérdésre, miszerint Orbán Viktor, aki átjárhatatlanná tette országa határait a menekültek számára, rosszul értelmezte volna Európát, Asselborn úgy fogalmazott: "ha mindenki a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan reagálna, akkor Európa szögesdrótok mögé vonulna vissza, ami nem összeegyeztethető az emberi, demokratikus és jogállamisági értékekkel. Ilyen értelemben Orbán Viktor nem európai".

Az EUsoros elnökétől azt várnánk, hogy a közös európai szabályok betartásáért lépjen fel, és ne azokat bírálja minősíthetetlen hangnemben, akik betartják a közös szabályokat - reagált Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint "nyilvánvalóan méltatlan lenne pont Jean Asselbornnal belemenni abba a vitába, hogy ki európai, és ki nem".

Soros visszaszólt Orbánéknak

Európában pánik van, ami hatással van a menedékkérőkre, a lakosságra és a politikai elitre is, mondta Soros György a The Wall Street Journal szerint. Az üzletember Isztambulban beszélt, ahol az Open Society Institute-ot látogatta meg, és török politikusokkal is tárgyalt. Soros elismerte: nyílt támogatója a nyitott Európának és a menekültek befogadásának, szerinte Európának és Törökországnak együtt kellene működnie, mert a menekültek nagy része innen érkezik az unióba. Ennek az lenne a hozadéka, hogy a menekültek nem lerohannák Európát, hanem ott várakoznának, ahol kezelni is tudják őket. Így olcsóbb és hatékonyabb is lenne, Törökországot viszont ezért kompenzálni kellene, Libanonnal és Jordániával együtt. Persze Törökország ettől még nem úszhatja meg azokat a bűnöket, amiket az emberi jogok terén vétenek - figyelmeztetett Soros, ám szerinte a szorosabb európai együttműködés sokat segítene ezeket közelebbről vizsgálni. A vádakra, miszerint az ő ellentmondásos szerepe nem ássa-e alá azt a munkát, amit a menekültekkel végeznek, azt mondta: tudja, sokan nem támogatják, de ettől még kiállnak az elveik mellett. Főleg Magyarországon, ahol Orbán Viktor kormányának direkt ellenzékeként működnek. Orbán pedig folyamatosan támadja az ő nézeteit. Szerinte ugyanakkor nem igazak a vádak sem, hogy ő támogatta volna a 2013-as tüntetéseket a kormány ellen.