Hiller: az MSZP legyen viszonyítási pont

Hiller István szocialista országgyűlési képviselő azt szeretné, ha a migránsválság kezelésében az MSZP nem "viszonyulna valamihez", hanem viszonyítási pont lenne. Az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában a határzárról tett korábbi nyilatkozatával kapcsolatban kiemelte: a valós alternatívát egy egységes európai uniós megoldás jelentené, ami a kerítéseket lebontja.

Hiller István múlt kedden az InfoRádióban azt mondta, "nem szeretem, hogy az országunk határán kerítés van, csak már mondjon valaki ennél jobbat". Erre reagálva Tóbiás József MSZP-elnök-frakcióvezető közölte: az MSZP álláspontja nem változott a menekültkérdésben az elmúlt nyolc hónapban. Arra kérte Hiller Istvánt, korrigálja nyilatkozatát, tegye egyértelművé: "amíg mi vezetjük a szocialista pártot, addig az nem fog a Fidesz holdudvarába tartozni, nem lesz része a nemzeti együttműködés rendszerének, mert azzal szemben határozza meg magát".

Hiller István kedd este az M1-en hangsúlyozta: a nemzeti együttműködés rendszerét "álságos" rendszernek tartotta és tartja. Mint mondta, azt szeretné, ha ezzel szemben viszonyítás pontot jelentene a szocialista párt. Egy karakteres, állításokat megfogalmazó MSZP-re van szükség - szögezte le Hiller István.

A szocialista politikus kitért arra is: sokkal több baloldali szavazó van Magyarországon, mint ahányan az MSZP támogatói körébe tartoznak. Nem kell félni a magyar baloldalról és az MSZP jövőjéről szóló vitáktól, ugyanis azok végére magabiztosabb és erősebb párt lesz az MSZP - fűzte hozzá.

Szerző

Megmenti a kormány a pápai húsüzemet?

A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Pápai Hús Kft.-t a Magyar Közlönyben kedden megjelent rendelet szerint.

A rendelet a kihirdetést követő napon, szerdán lép hatályba. Az MTI hétfőn számolt be arról, hogy a pápai önkormányzat, mint a húsüzem többségi tulajdonosi jogainak gyakorlója november 6-i ülésén döntött a felszámolási eljárás megindításáról "a társaságokat fenyegető fizetésképtelenségi helyzetre tekintettel" a Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft., valamint a Pápai Hús Kft. esetében.

A pápai önkormányzat közleménye szerint a Pápai Vagyonhasznosító és Értékesítő Kft. - akkor még Pápai Hús 1913 Kft. néven - 2014. júniusában kötött csődegyezséget hitelezőivel, ám a továbbra is fennálló tőkehiány miatt a Pápai Hús-csoport szükséges reorganizációja elmaradt, a társaságok tartalékai pedig november elejére kimerültek. A húsüzem lehetőségeit az elmúlt hónapokban számottevően korlátozta a korábban jelentős oroszországi export ellehetetlenülése is.

A társaságoknál a november elején esedékes személyi juttatásokat rendben kifizették, a termelés egyelőre folyamatos, megrendeléseinek az üzem eleget tesz - szerepelt az önkormányzat közleményében. A Pápai Hús több mint 800 alkalmazottat foglalkoztat.

Szerző

A kishantosi per a megfélemlítésről szól

Publikálás dátuma
2015.11.10. 19:56
A civil szervezetek aktivistái frissen hajtatott kishantosi búzával üzenik, nem hagyják szó nélkül a hatalom túlkapásait FOTÓ: T
Száznál többen tüntettek kedden az ellen, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kártérítési pert indított a kishantosi ökogazdaság és a Greenpeace Magyarország ellen. Az állami szervezet tavaly áprilisban magán őrzővédő céget bérelt föl, hogy védje meg a kishantosi földek új bérlőit, amikor azok beszántották a biogazdaság biogabonáját. Az NFA a biztonságiakra költött pénzt akarja behajtani az akkor tiltakozó kishantosiakon és a környezetvédőkön.

"Bátorság!" Zsendülő búzából ezt a feliratot rakták ki a demonstrálók a Pesti Központi Kerületi Bíróság budai, Varsányi Irén utcai épületének parkolójában. A kis növények azokból a magokból nőttek ki, amelyeket a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ alapítói, tagjai mentettek meg az ökogazdaság felszámolásakor. A tiltakozáson a 30 nem kormányzati szervezet (NGO, a köznyelvben - helytelenül - civil szervezet) képviselői mellett sok magánember is részt vett.

A tiltakozók azért vonultak az utcára, mert az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) összesen 14 millió forintos kártérítési pert indított a kishantosiak és a Greenpeace Magyarország ellen. Ők ugyanis tavaly áprilisban demonstráltak a perek és birtokvédelem alatt álló földek beszántása ellen. Az új bérlők, akik közül az egyikről, egy építési vállalkozóról jogerős bírósági ítélet mondta ki idén, hogy nem is pályázhatott volna, becslések szerint 100 milliós kárt okoztak a vetés elpusztításával. Őket védte közpénzből magán örző-védő céget felbérelve az NFA. Az állami szervezet az új bérlők akadályoztatása miatt szerinte elmaradt bérleti díjat is a kishantosiakon akarja behajtani. Jellemző, hogy az NFA az állami földek eladásának meghirdetésekor még a bérleti jogától bírói ítélettel megfosztott személyt jelölte meg bérlőként. A Greenpeace fellépésének is köszönhető, hogy levették a listáról és most már bérlő nélkül hirdetik azt a 28 hektáros kishantosi földet.

Rodics Katalin, a Greenpeace környezetvédelmi kampányfelelőse a Népszavának hangsúlyozta, hogy a kishantosiak 452 hektárját bizonyíthatóan nem valódi gazdák kapták, mert magyar gazda a más vetését nem pusztítja el. Az új bérlők ráadásul ősszel le is vegyszerezték a biominősítésű területeket.

Rodics Katalin úgy vélte, ez demonstráció a mindennapi bátorságról szól - fűzte hozzá.

A szintén jelen lévő Droppa György, a Duna-kör ügyvivője megjegyezte, ez az ügy a hatalom arroganciájáról szól, amelyben az emberi torzulások mutatkoznak meg. Már nem tudják megkülönböztetni a fölösleges erőszakot az értékektől és azokat akarják megbüntetni, akik kiállnak a környezet védelme érdekében az európai értékek mellett. Kishantost átadták a sunyi pénzszerzésnek, a mutyinak, a csalásnak, a lopásnak a hazugságnak - tette hozzá Droppa. A nagymarosi erőmű elleni mozgalom egyik alapítója szerint a rendszerváltás előtti hatalom nem volt ilyen arrogáns, mint a jelenlegi, nem citáltak bíróság elé környezetvédőket.

A per keddi, első tárgyalásán a bíróság a folyamatban lévő egyéb perek lezártáig felfüggesztette az ügyet.

Különös súlyt ad a pernek, hogy november 16-tól, hétfőtől indítja az NFA a 380 ezer hektár állami föld eladását. Így a kishantosi területek új bérlői tulajdonhoz is juthatnak. Az pedig újabb csapás lehet a jogbiztonságon, ha az Országgyűlés elfogadja a Fideszes képviselő, Győrffy Balázs agrárkamarai elnök javaslatát, hogy az állami földek értékesítése után a jelenlegi bérleti díjakat piaci szintre emelhessék. Eltekintve attól, hogy milyen pozitív diszkriminációban részesültek a mostani bérlők, több évtizedes szerződéseket akar felrúgni a Fidesz. Az MSZP 2003-ban pert indított a kedvező bérleti díjak miatt, de a bíróság akkor nem adott nekik igazat, éppen az érvényes szerződésekre hivatkozva. A földforgalmi törvény alapján egyébként csak a 2013 december 15-e után kötött állami földbérletek esetében lehetne módosítani a bérleti díjat, egyébként a kétharmados törvényt kellene módosítani.

Szerző