Királyok nyomában

Publikálás dátuma
2015.11.13. 06:33
A visegrádi négyes klubból egyesek kettős tagságot vállaltak FOTÓ: NÉPSZAVA
A migránsválság összekovácsolta, legalábbis pillanatnyilag a visegrádi négyeket. Némiképp szembe is állította az Európai Unió vezetésével és több nyugati országgal. A menekültekkel szemben befogadónak, megértőnek, emberinek és segítőkésznek egyáltalán nem mondható magyar-cseh-lengyel-szlovák politikai vezetés már nem csak saját és egymás határait védelmezné az „újkori bevándorlók” ellen, hanem az Unióét is. A V4-ek határőrei nemsokára Görögországban is ott lesznek a gáton.

Több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek a visegrádi négyek Görögországba, hogy "a görög déli határoknál meg tudjuk állítani a menekülthullámot" – jelentette be Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán este a máltai fővárosban, Vallettában rendezett Európai Unió-Afrika-csúcstalálkozó után. A V4-ek, azaz Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia miniszterelnökei arról is megállapodtak Máltán, hogy közösen hozzájárulnak azoknak a pénzügyi alapoknak a feltöltéséhez, amelyek a migrációs hullám megfékezéséhez szükségesek - közölte a magyar kormányfő.

A máltai csúcs alkalmával ugyanis külön megbeszélést folytattak a visegrádi tagállamok is. Talán ez váltotta ki az eredetileg mára jelzett V4-es csúcsot. Arra majd legközelebb decemberben Prágában kerül sor és a vélhetően még akkor is aktuális migrációs válság kérdései mellett a cseh fővárosban a négyek megvitatják majd az EU megreformálására vonatkozó brit javaslatokat is. Hogy mennyire sikerül majd a brit-EU viszony kérdésében is netalán közös álláspontot kialakítani, az még talány, hiszen az utóbbi időben egyáltalán nem az együttes fellépés és a közös állásfoglalás jellemezte a négyeket. A kötelező migrációs kvóták elutasítása és általában a menekültkérdés viszont ismét egy platformra terelte az ukrán válság és az Oroszország elleni szankciók kérdésében igencsak megosztott négyeket.

A középkori királyok által létrehozott tizennegyedik századi első visegrádi, magyar-cseh-lengyel együttműködés ugyan még Bécs ellen irányult, de a későbbiekben a hármaknak gyakran kellett valóban a keresztény Európa határait védelmezniük a török hódítókkal szemben. Most azonban az Európai Unió Törökország segítségére számít a migránsválság kezelésében. Úgy tűnik, a V4-eknek e kérdésben nem sikerült közös álláspontot megfogalmazniuk, mert Orbán Viktor csak a magyar álláspontról számolt be. "Mi nem akarjuk, hogy az EU úgy üljön le tárgyalni Törökországgal, hogy azt a benyomást kelti, Törökország fogja őt megmenteni. Úgy nem lehet tárgyalni, hogy a másik fél azt gondolhatja, ő az utolsó reménye az egyik tárgyalófélnek", mondta a magyar miniszterelnök.

Hangsúlyozta, az EU-nak először ki kell építenie saját védelmi vonalait, "meg kell védeni saját magunkat a törökök nélkül", és ha ez megvan, utána kell egy ésszerű megállapodás Törökországgal”. Ugyancsak nem V4, hanem „magyar” véleményként fogalmazta meg Orbán Viktor, hogy végképp nem tartja szerencsésnek, hogy hárommilliárd eurót adna az EU a törököknek ahelyett, hogy ezt a pénzt inkább Bulgária és Macedónia kapná saját határai megvédésére, "ha már a görögök a saját déli határaikat nem hajlandóak megvédeni". Kérdés azonban hogy a menekültkérdésben megnyilatkozó nézetazonosság képes lesz-e elfedni a V4-ek közötti ideológiai, valamint az ukrán válsághoz, az Oroszország elleni szankciókhoz való viszonyulásban jelentkező gyökeres ellentéteket?

A visegrádi együttműködésben jelentkező problémákat sejteti az is, hogy a négyek mellett idén januárban létrejött egy gyakorlatilag párhuzamos cseh-szlovák-osztrák struktúra. 2015 január 29-én a csehországi Slavkovban Ausztria szövetségi kancellárja, Werner Faymann, valamint Csehország és Szlovákia miniszterelnökei, Bohuslav Sobotka és Robert Fico háromoldalú együttműködési nyilatkozatot írt alá. Ez a megállapodás infrastrukturális, közlekedési, energiabiztonsági kérdésekre, ifjúsági foglalkoztatásra, határokon átnyúló kapcsolatokra, az európai integráció társadalmi dimenzióira és az Európai Unió szomszédsági kapcsolataira terjed ki.

A hármak évente fognak találkozni, a 2016-os csúcsot Szlovákiában tartják. Az alapítók hangsúlyozták, hogy a „slavkovi háromszög” nem a Visegrádi négyek konkurenciájaként jött létre. Ezt azonban főképp a lengyel média és közvélemény kételkedve fogadta. A varsói Lengyel Külügyi Intézet a slavkovi nyilatkozat aláírása után azonnal úgy értelmezte, hogy az új fórum akcióterve, az Európai Tanács ülései előtti konzultációkkal, olyan széles körű, hogy a V4-es együttműködés megkettőződésének is tekinthető. Elemzésében a varsói intézet úgy fogalmazott, hogy a „slavkovi háromszög” lehet egy, az infrastrukturális és energetikai kapcsolatok javításán fáradozó lokális platform, az Európai Unióban a baloldali gazdasági doktrína érvényesítésére törekvő projekt, vagy akár egy oroszbarát „élcsapat” is.

A lengyel értékelés szerint Ausztria a szocialista kormányok alatt következetesen folytatta a "hídépítés" politikáját az EU és Oroszország között, elkötelezte magát az Ukrajnát elkerülő orosz gázvezeték építése mellett, halogatta az oroszellenes szankciók bevezetését, és néhány gesztust is tett Putyinnak, többek között 2014.júniusában meghívta Bécsbe az orosz elnököt, amikor már a nyugati kancelláriák bezárultak Putyin mögött, és alá is írták a Déli Áramlat ausztriai szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.

Hogy Bécs miért nem tekintette a Moszkva elleni szankciók kapcsán szövetségesének a közismerten szankcióellenes Budapestet is, a varsói intézet az Orbán Viktor kormánya által bevezetett, az osztrák cégeket és bankokat sújtó restriktív magyar gazdaságpolitikával illetve a két kormány közötti ideológiai különbséggel magyarázta. „Rövid távon ez tovább mélyíti Budapest elszigeteltségét a nemzetközi színtéren, hosszabb távon viszont nem zárható ki, hogy Magyarország nem hivatalosan csatlakozik az együttműködéshez”, állította a lengyel elemzés.

Közel egy év telt el azóta, de Magyarország nem csatlakozott még a slavkovi hármakhoz, és nem került közelebb Ausztriához sem. Márpedig ennek a párhuzamos együttműködési struktúrának a lényege épp Ausztria tagsága. A már jelzett varsói elemzés is első számú következtetésként azt vonta le, hogy Lengyelországnak nem kellene alábecsülnie az új kezdeményezést, mert a párbeszéd elmélyítése Ausztriával a térség összes országa számára hasznos lehet. A V4-ek jövője és súlya nyilvánvalóan attól is függ, mennyire tud megerősödni és egységesen fellépni a slavkovi hármas, illetve attól, hogy a migrációs válságon túl találnak-e még összekötő szálat a visegrádiak.

Szerző

Katalónia dacol az alkotmánybírósággal

Katalóniában folytatódik az erőpróba a függetlenségpárti erők és a madridi kormány között. Neus Munté, a katalán miniszterelnök-helyettes közölte, a Generalitat folytatja az elszakadás intézményesítését, annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság felfüggesztette a katalán parlament által elfogadott függetlenségi nyilatkozatot. A katalán kormányzat szerint, hangsúlyozta Munté, a szeptember 27-i tartományi választás eredménye, majd a helyi törvényhozásban többségi szavazással jóváhagyott deklaráció kellő legitimitást ad a katalán szuverenitás kinyilvánításához.

Mariano Rajoy szerdán fordult az alkotmánybírósághoz, mivel a madridi kormány továbbra is alkotmányellenesnek ítéli az elszakadás folyamatát. A konzervatív néppárti kormányfőt e kérdésben a legnagyobb ellenzéki erő, a szocialista párt, s a katalán középjobb Ciudadans párt is támogatja. Megszólalt VI. Fülöp is, az uralkodó közleményben deklarálta: "Az alkotmány győzedelmeskedik, senkinek ne legyen efelől kétsége".

Az ABC című kormányközeli lap szerint mostantól büntetőjogi következményei lesznek annak, ha a katalán vezetés nem tartja magát az alkotmánybíróság határozatához. Artur Mas katalán kormányfőt, akinek helyzete jelenleg egyébként is bizonytalan, s már a tavalyi kvázi-népszavazás miatt is bírósági eljárás folyik ellene, a taláros testület a Generalitat húsz másik tagjával egyetemben figyelmeztette, pénzbírsággal és akár börtönbüntetéssel járhat, ha folytatják az önálló katalán intézményrendszer kiépítését. A függetlenségi deklaráció szerint 30 napon belül hozzákezdenének a katalán alkotmány megírásához, önálló pénzügyminisztérium és társadalombiztosítás kiépítéséhez.

Noha a katalánok nagy része helyeselné, hogy Madrid írjon ki referendumot a függetlenségről, felmérések szerint a lakosság több mint fele nem támogatná az elszakadást. A katalán parlamentben tegnap elbukott Artur Mas újabb kísérlete, másodszorra sem kapta meg a radikális baloldali CUP párt támogatását a beiktatásához. A vitában elhangzott, a Junts pel Sí (Együtt az igenért) tömörülés vezetőjének újraválasztását a PP támogatná, ha Mas lemondana a függetlenség követeléséről.

Szerző

Kitüntette Soros Györgyöt az ukrán államfő

Publikálás dátuma
2015.11.12. 20:57
FOTÓ: Getty Images, Johannes Simon
A külföldieknek adható legmagasabb állami kitüntetéssel, Szabadság Érdemrenddel tüntette ki Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön Soros György magyar származású amerikai üzletembert, több alapítvány, köztük az ukrán Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (IRF) létrehozóját.

Az államfő személyesen adta át az érdemrendet a kitüntetettnek. Az átadási ceremónián kiemelte, hogy az üzletember és mecénás elmúlt években végzett tevékenysége jelentősen hozzájárult a jelenleg Ukrajnában  zajló demokratikus változásokhoz. A még Ukrajna függetlenné válása előtt, 1989-ben létrehozott Reneszánsz Alapítvány az elnök szavai szerint már több mint 25 éve játszik fontos szerepet az ukrán állam fejlődésében és a demokrácia megszilárdulásában.

A kitüntetés hivatalos indoklása szerint Soros György az érdemrendet "az ukrán állam nemzetközi tekintélyének erősítéséért tett személyes szolgálataiért, a szociális és gazdasági reform megvalósításához való jelentős hozzájárulásáért és sokévi eredményes munkásságáért" kapta. 

Soros György nagy megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést. Olekszandr Szusko, az ukrán Reneszánsz Alapítvány vezetője Facebook-oldalán azt írta, hogy Soros György kivételt tett Ukrajnával, hiszen "negyedévszázad alatt semmilyen állami kitüntetést nem fogadott el egyetlen országtól sem".

Szerző