Előfizetés

Fegyvere volt a reptéren őrizetbe vett francia állampolgárnak

Őrizetbe vettek szombaton egy gyanúsan viselkedő embert a második legnagyobb londoni repülőtéren, a brit fővárostól délre fekvő Gatwicken, amelynek egyik terminálját egy időre teljesen kiürítették, és a környező utakat is lezárták.

 Az első rendőrségi beszámoló szerint az őrizetbe vett személy "gyanús tárgyat hagyott hátra" az északi terminálon.  A kora esti újabb rendőrségi tájékoztatásban már szerepelt az is, hogy az őrizetbe vett személy francia állampolgár, és a tárgy, amelytől szabadulni próbált, "tűzfegyvernek tűnik". 

A repülőtérre kivonultak a brit hadsereg tűzszerészei, akik kis erejű, ellenőrzött robbantást hajtottak végre a helyszínen.  Az utasokat és a személyzetet ezután visszaengedték az épületbe.  A területileg illetékes Sussex megyei rendőrség közleménye szerint az előző napi párizsi merényletsorozat nyomán minden ilyen incidenst "fokozott odafigyeléssel és a lehető legkomolyabban kell kezelni". Azokat a járatokat, amelyek a menetrend szerint Gatwick északi termináljára érkeztek volna átirányították a déli terminálra.

Az intézkedés az easyJet légitársaság Budapestről Gatwickre tartó szombat délutáni járatát is érintette, amely a menetrend szerint az északi terminálra érkezett volna.  A járat a Gatwick tájékoztatórendszere szerint félórás késéssel, de biztonságban megérkezett a déli terminálra.

A párizsi terrortámadás csak a bevezető volt

Londoni elemzői vélemény szerint "szerkezeti léptékű váltást" jelez az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet működésében a péntek éjjeli párizsi merényletsorozat.

Charles Lichfield, az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének európai kutatási programvezetője szombati kommentárjában kiemelte azt a véleményét is, hogy a párizsi terrortámadás csak a "bevezetője" volt a nyugati országokban várható további merényleteknek.

Hozzátette: az Eurasia várakozása szerint a párizsi merényleteknek messze ható politikai következményei lesznek Európában: Angela Merkel német kancellár "liberális menekültpolitikája" még nagyobb nyomás alá kerülhet, a közép- és kelet-európai országok még erőteljesebben fogják követelni az EU külső határainak védelmét, ugyanakkor megnőtt a valószínűsége annak, hogy Nagy-Britannia - amely jelenleg csak az iraki légitámadásokban vesz részt - bekapcsolódik az Iszlám Állam szíriai állásai elleni hadműveletekbe is.

A szakértő szerint emellett azonban várhatóan még nehezebbé válik a konszenzus megteremtése az EU-szintű menekültpolitika kialakításában.

Az Eurasia vezető elemzője szerint az Iszlám Állam működési módszerének alapvető változását jelzi, hogy a párizsi támadásból megítélhetően a terrorszervezet vezetése olyan stratégiára tért át, amelynek célja a megtorló akciók végrehajtása a csoport szíriai és iraki erői elleni légitámadásokban részes országokban.

Ez igen lényeges változás, hiszen 2013-2014-ben az Iszlám Állam egyértelmű és elsődleges célja volt a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje és az iraki síita lakosság elleni támadások végrehajtása. Jóllehet az Iszlám Állam mindig is nyugatellenes eszméket vallott, eddig azonban nem tekintette elsődleges fontosságúnak a Közel-Keleten kívüli célpontok támadását. Azzal viszont, hogy most már közvetlenül célkeresztjébe vette a Nyugatot, a terrorszervezet azt próbálja elérni, hogy a külföldi hatalmaknak "elmenjen a kedvük" az Iszlám Állam iraki és szíriai állásai elleni katonai fellépés további fokozásától. 

Mivel a csoportnak még mindig igen jelentős a kapacitása arra, hogy kvázi katonai erőként és terrorszervezetként egyaránt működni tudjon, a Nyugat elleni támadások várhatóan nem fogják gyengíteni működési képességét Irakban és Szíriában - hangsúlyozta szombati elemzésében az Eurasia Group vezető londoni szakértője.

Charles Lichfield szerint a párizsi merényletsorozat "jelképes szinten" ugyan ösztönözni fogja az európai kormányok közötti együttműködést a menekültválság ügyében, a gyakorlatban azonban még nehezebb lesz a megállapodás elérése, mivel a merénylet még jobban elmélyíti az európai polgárok kételyeit kormányaik politikájával kapcsolatban.

Az Eurasia londoni szakértője hozzátette: a szíriai konfliktus ráébresztette az európaiakat arra, hogy "megszakítás nélküli szárazföld" köti össze "jómódú, békés kontinensüket" a közel-keleti felfordulással. Az elemző szerint ez még tovább fogja erősíteni a "kerítésépítési mentalitást".

Az Eurasia szakértője szerint ebben az összefüggésben vizsgálva valószínűsíthető az is, hogy a közép- és kelet-európai országok a párizsi merényletek nyomán még hangosabban fogják követelni az Európai Unió külső határainak azonnali megerősítését, és általánosságban is a nyitott EU-határok politikájának újragondolását.

Az Eurasia elemzője úgy vélekedett: Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg még erőteljesebben képviseli majd a menekültekkel szembeni eddigi politikáját, és várhatóan még több elismerésben részesül majd Magyarországon, valamint a közép- és dél-európai térségében, amiért idejekorán felismerte a migránsproblémát.
    

Angela Merkel német kancellárnak viszont "egyre veszélyesebb kötéltáncot" kell járnia a határok nyitva tartása és a párizsihoz hasonló németországi merényletek kockázatának csökkentése között. A határok nyitva tartása azért különösen fontos Merkel számára, mivel ha erről lemond, az olyan dominóeffektust indíthat el főleg Közép- és Kelet-Európában, amely gyakorlatilag a belső EU-határellenőrzést lebontó schengeni rendszer és így az unión belüli szabad mozgás végét jelentené, ez pedig súlyos következményekkel járna Merkel "politikai túlélőképességére" - vélekedett az Eurasia Group londoni elemzője.

A szakértő hozzátette: Merkelnek van politikai mozgástere ahhoz, hogy haladást érjen el az európai menekültválság ügyében, tekintettel arra, hogy nincs hiteles utódjelöltje, és a kormányzó CDU-nak "még mindig ő hozza a (támogatottsági) mutatókat".

Amerikai halottjai is lehetnek a párizsi terrortámadásnak

Amerikai sebesültjei és "talán halottjai" is vannak a párizsi terrortámadásoknak - jelentetette szombaton a CNN hírtelevízió az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva.

A tárca bejelentette, hogy a rászorulókat teljes körű konzuli ellátásban részesíti. A külügyminisztérium külön "forró vonalat" létesített azok számára, akik segítségre szorulnak a támadások nyomán és egy másikat azok számára, akik a szeretteik iránt érdeklődnek. A telefonszámokra folyamatosan érkeznek a hívások. 

A terroristák által megtámadott párizsi Bataclan koncertteremben az Eagles of Death Metal nevű amerikai együttes lépett fel. Az együttes tagjai sértetlenek maradtak, de lemondták európai turnéjukat és visszatérnek az Egyesült Államokba. Az igazságügyi minisztériumból származó értesülés szerint az amerikai hírszerzésnek nem volt előzetes tudomása Párizs fenyegetettségéről. A terrortámadás nyomán több amerikai nagyvárosban fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be.

Barack Obama amerikai elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy tájékozódjon a párizsi helyzetről mielőtt útnak indul Törökországba, a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport hét végi csúcstalálkozójára.