"Az IS hivatalos hadüzenete"-Külföldi visszhangok a merényletekről

A Welt am Sonntag című német vasárnapi lap kommentárja szerint "valami jó is lehet a szörnyűségből", ha a Párizsban, "Európa szívében" elkövetett merényletek ébresztőként hatnak, és elvezetnek az "erős Nyugat" politikájához, amelyet a felvilágosodás, a jogállamiság és az emberi jogok iránti büszkeség, és ezeknek az értékeknek a "cselekvő védelme" jellemez.

Amennyiben viszont tovább tart "a lavírozás és a tűrés" politikája, akkor a párizsi áldozatok csupán "az alávetettség előfutárai" lesznek - tette hozzá a konzervatív hetilap. A szerző hangsúlyozta, hogy a muzulmán szervezetektől már nem elég a részvét kinyilvánítása, az imámoknak a mecsetekben és a politikusoknak a parlamentekben jelezniük kell, hogy megváltozik a Nyugat hozzáállása.

"Nincs szükségünk baloldali vagy jobboldali populizmusra. A társadalmi középnek kell radikalizálódnia, egy olyan középnek, amely erélyesen megvédi a szabadság értékeit" - olvasható a konzervatív hetilapban. "Szükségünk van a védekezésre igazán képes demokráciára. Szükségünk van egy erős Európára" - írta a Welt am Sonntag. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap kommentárjában hangsúlyozta, hogy eddig nem volt eredményes az Iszlám Állam elleni katonai fellépés Szíriában és Irakban, és "Franciaország eléggé egyedül van Európában a terror ellen folytatott háborújával".

A párizsi merényletek után felmerül a kérdés, hogy az uniós partnerek nyilatkozatai a szolidaritásról puszta szavak maradnak-e. A francia hadsereg egyedül nem tudja legyőzni a terrorszervezetet. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után Németország elhatározta, hogy biztonságát a Hindukus hegységnél (Afganisztánban) védelmezni fogja, most pedig azt a kérdést kell eldöntenie, hogy kell-e védeni szíriai földön Európa biztonságát.

A Spiegel Online hírportál kommentárja szerint a párizsi támadások minden eddigi merényletnél nagyobb mértékben megváltoztatják Franciaországot és Európát, de kérdés, hogy mi a "helyes válasz" a terrorizmusra. Lesznek válaszok, amelyek több rendőrről és keményebb szíriai fellépésről szólnak. Az is meglehet, hogy a légicsapások után szárazföldi csapatok is hadba szállnak a dzsihádisták ellen.

Ugyanakkor a "védekezőképes demokráciának" nemcsak erő alkalmazásával kell fellépnie ellenségei ellen, hanem "körültekintő, intelligens" módon is cselekednie kell. Így Európának és Franciaországnak egyebek között a többi érdekelt hatalommal, köztük Oroszországgal és Iránnal együttműködve ki kell dolgoznia és végre kell hajtania egy tervet a béke helyreállítására Szíriában, és el kell szigetelnie az Iszlám Államot, de sokkal többet kell tennie az európai társadalomban megmutatkozó "kilátástalanság, frusztráció és eldurvulás" ellen is, hiszen az Iszlám Állam sok harcosa a brit, a francia és a német iskolarendszerből és elővárosokból származik.

A La Repubblica balközép olasz napilap szerint a Párizsban elkövetett merényletsorozat az Iszlám Állam hivatalos hadüzenete volt a Nyugatnak. A kalifátus elindította a harmadik világháborút - írta az újság. Megjegyezte, az IÁ dzsihadista fegyvereseinek sikerült rákényszerítenie Franciaországot és még sokakat Európában arra, hogy kimondják, amit a második világháború óta nem akartak hallani, se kimondani, vagyis azt, hogy háborúban vagyunk. A La Repubblica hangsúlyozta, hogy a merényletekkel az IÁ saját létezését kívánta bizonyítani, valójában "egy magát államnak feltüntető bűnszervezetről" van szó, amely most Párizsban vetette be "öngyilkos gyilkosait".

A La Stampa az Európába érkező migráció kihívását hangsúlyozta arra emlékeztetve, hogy az egyik öngyilkos terrorista szíriai útlevele szerint, az EU-ba való belépését október 3-án regisztrálták a görögországi Lerosz szigetén. Az olasz napilap szerint ez az útlevél (amely a francia és amerikai hatóságok szerint hamis is lehet) "megijeszti Európát", és végleg "megváltoztathatná Európa történetét" a migrációban rejlő veszélyek miatt.

Az IlSole24Ore gazdasági napilap elemzése szerint eljött az ideje, hogy Európa határozott és egyhangú választ adjon az IÁ háborús kihívására többek között az évtizedek óta tervezett európai fegyveres erők felállításával is. Az Il Messaggerónak nyilatkozó Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szerint az IÁ-nak adott válasz csakis a még keményebb katonai fellépés lehet Szíriában a dzsihadistákkal szemben. Az olasz diplomácia vezetője hozzátette, hogy a Nyugattal szembeni terrorista fenyegetésekben gyakran szereplő Róma városa inkább jelképként, mint lehetséges célpontként szerepel.

Az olasz író Claudio Magris a Corriere della Serában arról írt, hogy az erőszakra nem kizárólag erőszakkal lehet válaszolni, hangsúlyozva, hogy az IÁ fanatikus öldöklésének semmi köze az iszlám kultúrához. Az újság külön cikket szentel annak, hogy a párizsi merényletek óta az olasz közösségi oldalakon a legtöbbször a 2006-ban elhunyt Oriana Fallaci olasz írónőt idézik, aki a 2001-es New York-i merényleteket követő A harag és büszkeség című könyvében összeférhetetlennek nevezte az iszlámot és a nyugati kultúrát.