elnökválasztás;Hillary Clinton;Bernie Sanders;demokrata aspiránsok;

2015-11-16 06:31:00

Clinton keményebb lenne

Három elnökaspiráns vett részt szombaton este a CBS tévécsatorna által rendezett második demokrata tévévitában. Hillary Clinton volt külügyminiszter, Bernie Sanders, a magát demokratikus szocialistának valló független szenátor és John O’Malley, Maryland állam volt kormányzója eredetileg a gazdaságra koncentrált volna, de a párizsi terrortámadás átírta a vita menetét. Két demokrata induló, Jim Webb és Lincoln Chaffee már visszalépett.

Túlsúlyba kerültek a külpolitikai kérdések a második demokrata tévévitában. A CBS már előre kérte a jelölteket, hogy rövidítsék le bevezető nyilatkozatukat, mivel a Párizsban történtekről is kérdezni akarják a jelölteket. Mindhárom jelölt megdöbbenését hangoztatta a brutális támadás miatt, együttérzését fejezte ki Franciaországgal, s az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc erősítését sürgették.

Hillary Clinton, akinek az amerikai diplomácia volt vezetőjeként messze a legnagyobb a külpolitikai tapasztalata, úgy vélekedett: „Az Iszlám Államot nem lehet feltartóztatni, le kell győzni”. Clintont a műsorvezető Barack Obama nyilatkozatával szembesítette, aki nem sokkal a párizsi terrorcsapás előtt azt mondta, nem hiszi, hogy az Iszlám Állam erősödne. A volt First Lady, korábbi szenátor érzékeltette ugyan, hogy a jelenlegi amerikai elnöknél keményebben lépne fel a nemzetközi színtéren, de alapvetően nem kínált más receptet, az amerikaiak vezette nemzetközi koalíció megerősítését, a katonai eszközök mellett a diplomáciai, illetve gazdasági eszközök bevetését.

Clinton emlékeztetett, kezdettől a mérsékelt ellenzék felfegyvezése mellett kardoskodott Szíriában. S megkérdőjelezte, hogy helyes volt-e 2011-ben a teljes amerikai csapatkivonás Irakból. Sanders és O’Malley egyaránt bírálta Clintont, amiért 2003-ban megszavazta George W. Bush iraki háborúját. Clinton és O'Malley legalább 65 ezer szíriai menekült befogadását sürgette. A demokrata mezőny fő esélyesének tartott volt First Ladyt ezúttal mindkét vetélytársa erélyesebben bírálta, mint az első tévévitában, Bernie Sanders ugyanakkor ezúttal is elzárkózott attól, hogy Clintont a magán szerverén tárolt e-mailek miatt támadja.

A populista baloldali programmal induló Sanders és a marylandi kormányzói sikereire hivatkozó O’Malley egyaránt a Wall Street jelöltjeként állította be Hillaryt, eltanácsolva attól, hogy a pénzügyi körök tanácsaira hallgasson. Sanders a leggazdagabb egy százalék, a nagy multicégek, illetve „a Wall Street-i spekulánsok” megadóztatásából fedezné oktatási programját – ingyenes főiskolai képzést ígér minden diáknak, ezer milliárd dollárt költene az összeomló amerikai infrastruktúra modernizálására. A szenátor elviccelte a kérdést, milyen magasra emelné a legmagasabb adókulcsot, mint mondta, „nem lennék annyira szocialista, mint Eisenhower elnök, akinek idejében 90 százalék volt”.

Hillary irreálisnak nevezte az ingyenes egyetemi képzést, mint mondta, nem szeretné Donald Trump és a milliárdosok gyerekét is ilyen kedvezményben részesíteni. Mindhárman bírálták a republikánus éllovas Trump falépítési tervét, O’Malley közölte, a felmérések szerint tavaly a mexikói bevándorlás mérlege történetesen zéró volt, évek óta csökken az Egyesült Államokban élő mexikói illegális bevándorlók száma. Clinton védelmébe vette az Obama-kormányzat egészségügyi reformtervét, amelyet a republikánusok továbbra is vissza akarnak fordítani, noha minden eddigi próbálkozásuk elbukott. Bernie Sanders szerint nem eltörölni, hanem kiszélesíteni kellene a reformot, az általános ingyenes egészségügyi ellátás lehet csak szerinte a végcél.

A demokrata aspiránsokat megkérdezték, mi volt életükben a legkritikusabb döntés, amely bizonyítja, hogy amerikai elnökként megállnák a helyüket. Clintoné volt a legütősebb példa: az Oszama bin Laden elleni kommandósakciót idézte fel, külügyminiszterként a Pakisztánban rejtőző al-Kaida vezér elleni kockázatos támadás megindítását tanácsolta Obama elnöknek. A vitát a jövő évi előválasztásokon először szavazó Iowa államban, a Des Moines-i Drake Egyetemen rendezték. Clinton fölényesen vezeti a demokrata mezőnyt, a RealClearPolitics országos felméréseket átlagoló adatai szerint 54,7 százalékon áll, Sanders 33 százalékot kapna, O’Malley 2,7 százalékkal harmadik, a mostani vita növelheti támogatottságát.