Előfizetés

Hadüzenet kvóta-ügyben Brüsszelnek

Népszava-összeállítás
Publikálás dátuma
2015.11.18. 06:03
Görögországba érkező menekültek a tengeren FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
Megszavazta a parlament, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz forduljon a kötelező uniós kvótarendszer miatt. A Fidesz szerint értelmetlen és veszélyes a kvóta, az MSZP és az LMP elfogadná a migránsok egyszeri befogadását, ugyanakkor arra nincs válasz, miért kellett a kabinetnek törvényi felhatalmazás a már korábban tényként bejelentett keresethez, s ezen túl miért szükséges a Fidesz aláírásgyűjtésére e témában.

Megszavazta az Országgyűlés azt a kormánypárti törvényjavaslatot, ami arra szólítja fel a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz a kötelező uniós kvóták miatt. A javaslatot 154 igen, 41 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el, a fideszesek és a Jobbik mellett ugyanis támogatta a független Kónya Péter is, elutasították az MSZP, az LMP, a DK, az MLP, a PM képviselői.

Még hétfő este a fideszesek egyébként az Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában elmondottakkal módosították a javaslat szövegét. Olyan retorikai fordulatokat tettek bele, mint "a bevándorlás veszélyezteti kultúránkat", vagy hogy "a kvóta szétteríti a terrorizmust" (utóbbi egyébként bűnügyi statisztikákkal tételesen cáfolt állítás - a szerk.). Az így "Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről" című, Fidesz-KDNP-s törvényjavaslat még e módosításukkal is, a házszabálytól eltérve, alig húsz óra alatt ment át a törvényhozáson, miután ehhez még hétfőn - az MSZP-s képviselők többségének támogatásával - összejött a négyötödös többség.

Érdekesség, hogy noha a szocialisták hozzájárultak a javaslat sürgősségi megszavazásához, az MSZP képviselői tegnap nemmel szavaztak. Az ellenzéki párt közölte: az automatikus uniós kvótarendszerre nemet mondanak, a józan többség nevében és a magyar emberek biztonsága érdekében ugyanakkor elvárják Orbán Viktortól, hogy azonnal kezdeményezze a Dublin III. rendelet felfüggesztését. Mint írták: Orbán óriásit hibázott, amikor elutasította, hogy az egyszeri elosztási eljárás során Görögország és Olaszország mellett Magyarország is kedvezményezett ország legyen. A kedvezményezett státusz ugyanis azt jelentette volna, hogy hazánkat ma nem fenyegetné, hogy az itt regisztrált több mint 160 ezer menekültet visszatoloncolják Magyarországra. A törvényjavaslatot ellenben azért utasították el, mert az "nem a magyar emberek biztonságát, hanem Orbán Viktor időhúzását szolgálja, az Európai Uniónak pedig gyors cselekvésre és döntésekre van szüksége".

Szijjártó megdöbbent
Megdöbbentőek és sokkolóak az EU-vezetők reakciói - jelentette ki a párizsi események és az uniós bevándorlási politika összefüggéseire utalva a külgazdasági és külügyminiszter, miután tegnap a Palesztin Hatóság területén tárgyalt Rijád al-Malki palesztin külügyminiszterrel. Szijjártó Péter szerint az európai politikusok egy része még mindig nem mérte fel, hogy az ellenőrizetlen határok és az illegális bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása jelentős mértékben rontotta Európa biztonságát. A külgazdasági és külügyminiszter kétnapos izraeli-palesztin útjának végén megkoszorúzta Jasszer Arafat néhai palesztin elnök síremlékét, és találkozott Mahmúd Abbász jelenlegi palesztin elnökkel is.

Eközben a Jobbik frakció minden képviselője igennel szavazott a a Fidesz-KDNP törvényjavaslatára, mert a szélsőjobboldali párt egyetlen migráns számára sem biztosítana lehetőséget a Magyarországon történő letelepedésre, sem kvóta, sem visszatoloncolás alapján. Az LMP képviselői nemmel szavaztak, Schiffer András frakcióvezető a parlamenti vitában elmondta: új típusú migrációs helyzet van az Unióban, amelyben felelőssége is van az Uniónak, ezért a megoldásból ki kell vennie a részét minden tagállamnak. "Magyarország nem állhat élére az egyoldalú megoldások politikájának" - fogalmazott. Márpedig szerinte ez a jogorvoslati lépés éppen azt mutatja, hogy Magyarország semmilyen formában nem kíván részt venni a probléma megoldásában. A Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért és az Együtt független képviselői is határozottan elutasították a javaslatot. A DK már november elején bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indít az EU által javasolt menekültkvóták támogatására, s ehhez az Együtt is csatlakozott. Két független volt tehát csupán, Kónya Péter és Kész Zoltán, akinek a szavazata kérdéses volt, előbbi támogatta a javaslatot, utóbbi pedig tartózkodott a szavazásnál.

A Fidesz, illetve a kormány szerint a törvény elfogadása nyomán precedensértékű per indulhat. Az igazságügyi miniszter közölte: az e felhatalmazással elkészítendő keresetet decemberben nyújthatják be az Európai Bíróságnak. Trócsányi László szerint a kötelező kvótákról hozott határozat "oktrojált norma", hiszen társadalmi elfogadottsága nincs, Európa lakosságának nagy része nem ért egyet vele, vagyis hiányzik társadalmi legitimációja. Emellett a jogi legitimációjával kapcsolatban is kétség merült fel, a határozatnak több jogi hibája van - fogalmazott. Nem beszélt ugyanakkor arról, mi értelme volt parlamenti felhatalmazást kérni, miközben az Európai Tanács által szeptemberben elfogadott uniós határozat ellen anélkül is keresetet nyújthatott volna be a Fidesz-kabinet Luxemburgban (sőt, ezt már hetekkel ezelőtt tényként jelentette be Orbán Viktor kormányfő is). Pláne nem tudni, mi értelme, pontosabban mi célja van a Fidesz kvótaellenes aláírásgyűjtésének. Eddig ugyanis körülbelül 460-500 ezer állampolgári aláírást gyűjtött össze a kormánypárt - mondta a Fidesz frakcióvezetője a köztelevízióban. Kósa Lajos szerint jól haladnak az aláírásgyűjtéssel, amelyet - mint mondta - addig folytatnak, "amíg ez a teljesen elhibázott kötelező betelepítési kvóta létezik jogi értelemben".

Orbán nem mondott igazat
A menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásáról Orbán Viktor hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy "míg levegőt tud venni ez a kormány, addig sem kvóta, sem visszatoloncolás nem lesz." A kormányfő úgy vélte, hogy a kvóta nem távol tartja, hanem meghívót jelent a migránsok számára, így a rendszer "szétteríti a terrorizmust Európában", növeli a bűnözést és a nemi erőszakot. Csakhogy a miniszterelnök menekülteket a terrorizmussal és bűnözéssel összemosó retorikája nem állja meg a helyét. Nemcsak a magyar hatóságok, köztük még Orbán "kedvenc" fegyveres testülete, a Terrorelhárítási Központ is megállapította: nincs összefüggés a menekültáradat és a terrorfenyegetettség között, de a bűnügyi statisztikák sem ezt igazolják. Éppen pénteken került például nyilvánosságra: a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) a belügyminisztérium megbízásából a tartományok rendőri szerveitől, vámhivataloktól összegyűjtötte azokat az az adatokat, amelyek szerint a menekültek ugyanolyan magas vagy alacsony arányban vesznek részt bűncselekményekben, mint a helyi lakosság, nincs aránytalan növekedés. Az erőszakos bűncselekmények, főleg testi sértés 16 százalékot tett ki, ezek azonban főleg menekültszállásokon előforduló verekedések voltak. Szexuális bűncselekmények kevesebb, mint az esetek egy százalékában, élet elleni cselekmények 0,1 százalékban fordultak elő a bevándorlók körében. Érdekes a bűncselekmények megoszlása országok szerint, a gyanúsítottak között ugyanis felülreprezentáltak a szerbek, koszovóiak és macedóniaiak, "szignifikánsan alulreprezentáltak" viszont a szírek és az irakiak.

Saját csapdájában az IS?

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2015.11.18. 06:00
A vasárnapi magyar–norvég meccs előtt is fokozták a biztonsági intézkedéseket FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egységes, teljes összefogáson alapuló európai biztonsági stratégiára van szükség - vélik a szakértők. A terrorizmus ellen már nem elégséges a nemzetállami harc, így kódolható a kudarca is. A párizsi támadások után a franciák európai titkosszolgálati csúcstalálkozón oszthatják meg tapasztalataikat, és ismertethetik hibáikat a partner országok érintett vezetőivel. A fokozott magyar terrorkészültség inkább csak a külvilágnak szánt üzenet.

Minden bekövetkezett terrorcselekmény az abban érintett célország elhárításának, hírszerzésének kudarca. Ilyen esetekben általában két tételmondata van a beszámolóknak. Az egyik szerint a lehetséges – vagy azonosított – elkövetők „már korábban is a titkosszolgálat látókörében voltak”. A másik mondat szerint pedig a megtörtént esemény felkészületlenül érte a nemzetbiztonsági szerveket.

De lehet-e valóban eredményesen felkészülni a terrorizmus ellen? Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint valamilyen szintig, az érintett államok potenciáljának függvényében igen, de ma már más léptékkel mérjük a terrorizmust. A nemzetállami keretek felett eljárt az idő.

A nemzetközi terrorizmus – és itt most elsősorban az Iszlám Államra (IS) gondolunk – egy valóságos polip. Az olajpénzekből, műkincslopásból, és –kereskedelemből, valamint más illegális vagy féllegális forrásokból pénzelt szervezet harcban áll a civilizált világgal, és egy hatalmas iszlám (világ)kalifátust vizionál.

Ellene csakis egységes fellépéssel lehet küzdeni, Európa azonban deficittel küzd e téren. Az Európai Unió gazdasági és politikai közösségként jött létre, de nincsenek jó válaszai a biztonsági kihívásokra. Ahogyan a menekültválság kezelésében, vagy katonai kérdésekben, úgy a terrorizmus elleni küzdelemben sincs egységes európai minimum – jelzi a szakértő. Nemzetbiztonság helyett vagy mellett kontinensbiztonsági stratégiára volna szüksége Európának és országainak.

2005-ben az EU belügyminisztereinek brüsszeli értekezletén elfogadták az új terrorellenes stratégiát, melynek négy alappillére van: a megelőzés, a védelem, a követés, és a válaszadás.

Amikor a jobboldal még fúrta…
Az Európai Parlament plenáris ülése a balliberális holland képviselő, Sophie In't Veld „Az EU terrorizmusellenes politikájáról: legfőbb eredmények és jövőbeni kihívások” című jelentését csupán kis többséggel fogadta el - közölte 2011. decemberében Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő. Szerinte a jelentés hangvétele vádaskodó, propagandisztikus, és egyfajta paranoia sugárzik belőle. A jelentéstevő stratégiai koncepció hiányával vádolja az uniós terrorelhárítási politikát, mely feltevés értelemszerűen nélkülözi a valóságalapot – nyilatkozta. „Az európai baloldalhoz tartozó frakciók által közösen az utolsó pillanatban benyújtott alternatív állásfoglalásra irányuló indítvány és az eredeti jelentés egyaránt elfogult és megalapozatlan. Az EU terrorelhárítási politikáját célzott és méltatlan támadás érte, így az Európai Néppárt Képviselőcsoportja a jelentést nem támogatta" - húzta alá akkor Hankiss Ágnes.

Köztudott, hogy a titkosszolgálatok – a legszélesebb összefogással - a lehető legtöbb információt igyekeznek begyűjteni a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyekről. A korábbi gyakorlat alapján azonban nem „lekapcsolták”, hanem követték, figyelték az illetőket, hogy minél jobban feltérképezhessék tevékenységüket, kapcsolatrendszerüket. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy sokszor nem sikerült jól időzíteniük, azaz még a cselekményük előtt elfogni őket, megakadályozva a támadásokat. Vagyis a szolgálatok elmondhatták, hogy „mindent tudtunk, de minek”.

Kétségtelen, hogy a jól működő biztonsági szervezetek valóban képesek megakadályozni merényleteket, és ezt gyakran meg is teszik, de néhány ritka kivételtől eltekintve a közvélemény erről nem szerez tudomást, így megbízható adatok sem állnak rendelkezésre.

Ugyanakkor az is elmondható, hogy az egyes államok sem minden információt osztanak meg egymással. Sőt, az is közismert, hogy keresztül-kasul hallgatják le egymás vezetőit, szolgálatait. Az is tarthatatlan – mondja Tarjányi -, hogy a légies, virtuális schengeni határok azt azért meggátolják, hogy - mint a párizsi támadássorozat esetében történt - Belgium és Franciaország között áramoljanak fontos információk.

Nem szabad elmenni szó nélkül amellett sem, hogy az egyes államok vezetői a fontos kérdéseket, amilyen például a menekültügy is, saját belpolitikai céljaiknak megfelelően használjanak ki. Ezért vitatkoznak egymással, akadályozva az egységes fellépés kialakításának a lehetőségét is. Ezeket a bel- és külpolitikai feszültségeket egyfelől élezik, másfelől kihasználják a terroristák. Az ugyanis közismert tény – mutat rá a szakértő -, hogy az IS hírszerzőhálózata rendkívül jól képzett. Elsősorban Szaddám Huszein egykori iraki titkosszolgálatának legjobb embereiből verbuválódott, s hajszálpontos elemzéseik lehetnek Európáról is.

A pénteki párizsi dráma azonban sok szempontból megváltoztathatja a kontinens hozzáállását az egységes fellépéshez. A francia titkosszolgálatok ugyanis rendkívül nyitottak, és céltudatosak. Tapasztalataikat készséggel osztják meg partnerszervezeteikkel, és működnek együtt velük – szemben sok más ország hasonló szerveivel. Nyilvánvaló tehát, hogy afféle titkosszolgálati csúcstalálkozót hívnak össze – ami már vagy megtörtént vagy napokon belül megtörténik -, ahol alaposan elemzik a történteket. A franciák ráadásul ilyenkor nyíltan beszélnek az általuk elkövetett esetleges hibákról is, mert szeretnék, ha mások tanulnának belőlük. Ezt megtették már más esetekben is.

Magyarország későn ébredt?
A rendszerváltás előtt, és jó ideig utána is a hazai terrorelhárítási koncepció viszonylag kevés tudomást vett a nemzetközi terrorizmusról. Részben, mert akkoriban ez még nem jelentett ilyen súlyos gondot, részben, mert immunisnak gondolhatták vele szemben hazánkat. Abban az időben elsősorban a fegyveres túszejtés számított a fő fenyegetésnek. Korábban ugyanis szinte nem volt még példa arra, hogy követelés nélkül, pusztán a megfélemlítés céljából követtek volna el szervezett merényletet. Az első az 1991. karácsonya előtt elkövetett Ferihegyi úti robbantás volt, melyet a Szovjetunióból kivándorló zsidókat szállító autóbusz ellen követett el a szélsőbaloldali német Vörös Hadsereg Frakció. Két rendőr sérült meg súlyosan. Ezután kezdték nálunk is fokozatosan átértékelni a valódi terrorfenyegetettség fogalmát.

A lövöldözéssel, és öngyilkos merényletekkel járó terrorcselekmények egyébként meglehetősen primitívek, és mivel túl komoly előkészületeket sem igényelnek, viszonylag nehezen tárhatók fel időben előre titkosszolgálati módszerekkel is. Elrettentő hatásuk azonban igen nagy, főként azokban az országokban, ahol ez a fajta brutalitás nem „megszokott”.

Kevesebb szó esik viszont arról, hogy sokkal veszélyesebb célpontokat is találhatnak maguknak a terroristák, amihez jóval komolyabb szellemi háttérkapacitás szükségeltetne. Félő azonban, hogy amennyiben nem sikerül felmorzsolni a szélsőségesek anyagi háttérbázisát, illetve magát a szervezetet, előbb-utóbb szintet léphet a terrorizmus – ha elsőként talán nem is Európában. Az úgynevezett kritikus infrastruktúráról van szó, vagyis egy ország vagy akár régió, kontinens működésének gerincéről. Ilyenek a villamos, gáz, kőolaj távvezetékek, a vízműhálózat, az áramtermelők – kiemelten az atomerőművek. De jelenti ez a távközlés kulcspontjait vagy akár a tengerfenéken húzódó kábeleket, melyek az internetforgalmat bonyolítják.

Erről nyilvánosan nemigen beszélnek, de úgy tudni, elsősorban ezek védelmét is célul tűzik ki a titkosszolgálatokat szerte Európában, így Magyarországon is. Ezért várható, hogy rövidesen pótlólagos forrásokat igényelnek majd ezen szervek létszámának emelésére, és technikai fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban viszont Tarjányi Péter úgy vélekedett, hogy szerinte az IS már a párizsi merényletsorozattal is „túllőtt a célon”. Vagyis annyira messzire merészkedett, ami után a legsúlyosabb megtorlásnak nézhet elébe. Ha pedig akár egy nukleáris üzem ellen, sok ezer áldozatot követelő merényletet követne el, biztosak lehetnek benne, hogy a földdel teszik egyenlővé őket.

- Ha szabad így fogalmaznom, ez a párizsi támadás nem tetszett volna sem Kadhafinak, sem Szaddámnak, de talán ma már Oszama bin Laden is újragondolná, érdemes volt-e véghez vinnie a 9/11-et – véli Tarjányi. - Túl nagy árat fognak ugyanis fizetni érte.

Nemzeti Helyzetértékelő Központ
Ezen új szervezet működéséről eddig szinte semmit nem lehet hallani, de minden valószínűség szerint köze lehet a kritikus infrastruktúra elleni esetleges terrortámadások okozta helyzet kezeléséhez is. Annyi tudható, hogy az NHK a polgári veszélyhelyzet tervezés NATO miniszteri irányelvekből származó feladatokat látja el. Az egyes ágazatok lehetőségeit meghaladó mértékű civil veszélyhelyzet kezelésére a Belügyminisztérium bázisán létrehozott létesítmény, amely „a válságkezelésben érintett minisztériumok elemző-értékelő képességének továbbfejlesztésével, a szükséges hírközlési és informatikai elemek rendszerszerű kialakításával és továbbfejlesztésével biztosítja a kormányzati döntés-előkészítést”.

 B kiemelt - mi az?
A Terrorelhárítási Központ felkészült FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Terrorelhárítási Központ felkészült FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A párizsi események miatt a hazai terrorfenyegetettség szintjének B fokozatát B kiemeltre módosította a kormány.

Mint kiderült, ez év januárjában emelték B szintre a védekezést, amikor Belgiumban egy terrorcsoportot lepleztek le. A hazai közvélemény mindeddig nemigen tudhatott erről a vészhelyzeti skáláról, melyet 2005-ben vezettek be.

A jogszabály szerint

- "A" fokozat rendelhető el, ha az EU, illetve a NATO bármely tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn.

- "B", ha ezen államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, és annak Magyarországra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan, de magasabb fokozat bevezetése nem indokolt.

- "C", ha az információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak.

- "D", ha a Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre, vagy az ország területén súlyos, a nemzetközi terrorizmussal összefüggésbe hozható terrorcselekményt követtek el.

Tarjányi szerint a fokozatemelésnek valódi hazai jelentősége nincsen, ez elsősorban üzenet azon országok – de főképp az Iszlám Állam - felé, melyek figyelemmel kísérik az EU védekezését a terrorizmus ellen.

Néhány nap, és beköszönt a tél

Publikálás dátuma
2015.11.17. 23:53
Illusztráció: Thinkstock
Kedden napközben északnyugat felől több felhő érkezik fölénk, és az ország északi felén kisebb eső is kialakulhat. Keleten időnként megélénkülhet a délnyugati szél. Délután 11-19 fokra van kilátás, a legmelegebb időre a déli tájakon élők számíthatnak.  Nem várható fronthatás.

Szerdán kezdetben északon, északkeleten alakulhat ki kisebb eső, zápor, napközben azonban nyugat felől felszakadozik a felhőzet, több órára kisüt a nap. Többfelé feltámad a nyugatira, északnyugatira forduló szél. Hajnalban 5-10, délután 15-20 fok várható. 

Csütörtökön virradóra főleg nyugaton képződhet köd vagy rétegfelhőzet, de napközben sok napsütésre van kilátás. Északon, északkeleten élénk, erős lehet a szél. Délután 12-17°C-ot mérhetünk.

Pénteken még marad az enyhe idő, délután 13-17 fokkal, szórványosan kisebb esővel, élénk, erős délnyugati széllel. Hétvégére erős lehűlés, csapadékos, szeles időjárás körvonalazódik, a maximumok vasárnap már csak 3-8 fok között alakulnak.