Brüsszel ma leállíthatja a paksi bővítést

A Paks II beruházás fővállalkozói megbízatását nemzetközi pályáztatás nélkül kapta meg a Roszatom orosz atomipari cég, ezért Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az erről szóló levél ma érkezhet meg Budapestre és a kormánynak 60 napja van arra, hogy kifejtse érveit.

Az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adták oda a megbízást az orosz Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére - értesült a Bruxinfo. A testület valószínűleg ma hivatalos felszólító levelet küld Budapestnek, amelyben a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére szólít fel. Ezt az értesülést Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette. A levél kézhez vételétől számítva Budapestnek 60 napja lesz arra, hogy érveit eljuttassa Brüsszelbe. A kötelezettségszegési eljárás miatt csúszhat a beruházás.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője Fecebook bejegyzésében közölte, hogy az EB tegnapi ülésén a paksi bővítéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás írásos előterjesztésként szerepelt, és senki nem kritizálta az Elzbieta Bienkowska belső piaci biztos által előkészített jogi álláspontot. Ma még írásban lehet ellenvetéssel élni, de erre nem számítanak. Ha nincs írásos kritika, akkor a Bizottság már csütörtökön elküldi a levelet a magyar kormánynak. Ezzel Elzbieta Bienkowska, a belső piacért felelős biztos bezárhatja a paksi pénznyelőt, azonnali hatállyal megtilthat minden, a paksi bővítéssel kapcsolatos beszerzést - tette hozzá a PM ep képviselője.

Paks II ügyében azonban már végéhez közeledik egy másik kötelezettségszegési eljárás is a tiltott állami támogatás miatt, amely már a jövő héten, november 23-án lezárulhat. Emellett Brüsszel vizsgálja a projekttel kapcsolatos titkosítási eljárásokat is.

A 12 milliárd eurós üzlet 80 százalékát fedezné a magyar fél az orosz hitelből. Eddig - a Portfolio értesülése szerint - a kormány egyetlen eurót sem hívott le az orosz hitelkeretből. Vélhetően számított arra, hogy Brüsszel még megakaszthatja a folyamatot, s nem akart pénzügyi bonyodalmakat az oroszokkal. Az LMP a kormány hivatalos nyilatkozatát várja arról, hogy valóban nem történt hitellehívás. Szél Bernadett, a párt társelnöke szerint az idei, illetve a 2016-os költségvetésben összesen több mint 450 milliárd forintot különített el a kormány a tervek szerint 2018-ban induló építkezés kezdeti költségeire.

A kormánynak nincs „B” terve, hogy Paks II. nélkül mivel helyettesítse a bezáró jelenlegi reaktorok termelését FOTÓ: NÉPSZAVA

Az építkezés előkészítésre Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos közlése szerint a teljes beruházás 6-10 százalékát, vagyis 720 millió-1,2 milliárd eurót (mintegy 216 -360 milliárd forintot) költenek el általában az atomerőművi beruházásoknál. Az első új blokknak 2026-tól kellene működésbe lépnie.

A DK szerint szomorú, hogy az uniónak kell megvédenie a magyarokat a saját kormányuktól, amely még a gyermekeinket és unokáinkat is eladósítja. Az új blokkok a mostani áramárnál is drágábban termelnének, holott várhatóan egyre olcsóbb lesz az áram Európában - írta közleményében a DK.

A Paks II beruházást ellenzők azt is kifogásolták, hogy bár a szerződésben az áll, az orosz fél arra törekszik, hogy a beruházás 40 százalékát magyar alvállalkozók végezzék el, de erre semmi nem kényszerítheti.

Koritár Zsuzsanna az Energiaklub projektvezetője a Népszavának elmondta, készítettek egy tanulmányt Paks II nélkül a világ címmel, amelyben egyebek mellett az olvasható, hogy ha elmarad a paksi bővítés, hogyan lehet pótolni azt megújuló energiaforrásokkal. A jelek szerint ugyanis a kormánynak nincs arra "B" terve, ha mégsem épülne fel Paks II. Még van 17 éve a kormánynak az első régi blokk leállításig, addig akár több alternatív forgatókönyvet is kidolgozhatna - vélte Koritár Zuszsanna.