hulladék;EU;terrorizmus;migráció;bevándorlók;
2015-11-20 06:05:00
A kormány több döntést is hozott a terrorveszéllyel kapcsolatban, így például - mint azt már bejelentették - határozott egy terrorellenes koordinációs központ, a magyar belbiztonsági szervek munkáját összehangoló szervezet felállításáról. Mivel az Iszlám Államnak a Balkánon is vannak céljai, a magyar belbiztonságra fokozott felelősség hárul a következő időszakban - jegyezte meg. A titkosszolgálati jelentések megerősítették a kormányt abban, hogy Magyarországon fokozni kell a biztonsági szintet: egyre több titkosszolgálati információ erősíti meg az illegális bevándorlás és a terrorcselekmények elkövetői közötti kapcsolatot. A kormány rendelkezik olyan titkosszolgálati információkkal, amelyek szerint a balkáni, bosnyák területek az Iszlám Állam expanziós céljai között szerepelnek. Ezek a magyarországi biztonsági helyzettel kapcsolatban is előrejelzést jelenthetnek - mondta Lázár. Ugyanakkor Magyarország az Unió tagországai közül, köszönhetően bevándorlási politikájának, az egyik legbiztonságosabb. Ám mivel az Unió nem képes garantálni az emberek biztonságát, a tagállamoknak, így Magyarországnak is, maguknak kell helyt állniuk. Németországnak joga van behívni a bevándorlókat, de ez csak ellenőrzött keretek között történhet, és Magyarországra nézve nem jelenthet kötelezettséget. A miniszter egyúttal arra szólította fel Brüsszelt, vizsgálja felül a kötelező betelepítési kvótákról szóló döntést, az ugyanis szétteríti a terrorveszélyt. A párizsi merényletekkel kapcsolatban Lázár János kérdésre közölte, ha Franciaországtól érkezik segítségre vonatkozó kérdés, Magyarország kész segíteni, akár katonákkal is.
Jelenleg a nyitott befogadó állomásokon - Vámosszabadiban, Nagyfán és Bicskén - 473 menedékkérő van, csaknem ugyanennyi él őrzött központban, Békéscsabán, Nyírbátorban és Debrecenben. Az eljárásban résztvevők napi háromszori étkezést kapnak. Nemzetközi védelem valamilyen formájában, menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszban eddig mintegy 480 ember részesült. Mintegy hétszáz ítélet született az augusztusban és szeptemberben hatályba lépett jogszabályoknak megfelelően, kiutasításuk, kitoloncolásuk folyamatos Szerbiába, bár nem olyan létszámban, mint szeretnénk - jegyezte meg.
Az embercsempészetről szólva közölte: az idén 1100 ember ellen indult büntetőeljárás, ők folyamatosan szervezték Magyarországon vagy Magyarország felé az illegális bevándorlást.
Lázár János kancelláriaminiszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján,a Kormányinfón a menekültkérdés mellett
más témákról is beszélt.
Földügyek
A kormány mindenképpen meg akarja nyitni a korábbi földbérleti szerződések felülvizsgálatának lehetőségét, bár a földforgalmi törvény módosításának erről szóló sarkalatos részeit kedden a parlament elutasította, hamarosan új javaslatot visznek a képviselők elé. Lázár adatvédelmi okokból nem adhatja ki annak a 222 külföldi állampolgárnak a nevét, aki földet vásárolhat, de a névsor ismeretében annyit mondott: az érintettek fele osztrák, német vagy román területen élő magyar származású ember.
Pénz a BKK-nak
A kancelláriaminiszter szerint 24 milliárd forintot kap a főváros közlekedési cége. A Népszava kérdésére Lázár úgy fogalmazott, „folyamatban van” a pénz átutalása a BKK-nak, a vállalat hosszú távú működtetésének anyagi hátteréről pedig tárgyalások kezdődnek a nemzetgazdasági tárca és a városvezetés között.
Új nemzeti könyvtár épül
Új nemzeti könyvtár építéséről is határozott a kormány, mert "a Várban nincs jó helyen a Széchenyi Könyvtár". A kiszemelt helyszín a Magyar Rádió egykori épületeit is magába foglaló tömb a Nemzeti Múzeum mögött. A 30 milliárdos beruházásra magyar építészek körében ötletpályázatot hirdetnek.
Budapest vs. Pest megye
A kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye szétválasztásának tervét 2020-tól, hogy Közép-Magyarország az eddigieknél több uniós fejlesztési forráshoz juthasson, ennek részleteiről azonban nem határozott. Pintér Sándor kapta a feladatot, hogy a megye valamennyi önkormányzatának véleményét ismerje meg és ez alapján tegyen javaslatot: a megye egységének megtartásával történjen meg a leszakadás a fővárosról, vagy minden település csatlakozhasson a hozzá legközelebb eső szomszédos megyéhez.
Quaestor-ügy: vissza Ház elé
A Questor-ügy is visszakerülhet a parlament elé, miután az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette a károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A kormány a kérdésről egyeztetni akar a Magyar Bankszövetséggel.
Az Elios és az OLAF
A kérdésre, vajon Orbán Viktor vejének volt cége miatt is elmegy-e Brüsszelbe lobbizni, mint tette Gyurcsány cége miatt, a kancelláriaminiszter meglepetést mímelve úgy reagált, hogy Tiborc István ellen semmilyen uniós vizsgálat nem folyik. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nem konkrét cégek, így az Elios ellen vizsgálódik, hanem az uniós pénzek magyarországi elköltéseit, ezen belül is a KEOP közvilágítási pályázatait elemzi. Megtudtuk, hogy 37 ilyen vizsgálat folyik, miközben – Lázár maga mondta: Gyurcsány Ferenc cége ellen nem indított eljárást az Unió. A kancelláriaminiszter hozzátette, a magyar kormány ezzel nem törődik és soha semmilyen információt nem ad az Altusnak, hogy elvégezhesse a nemzetközi tenderen, konzorciumban elnyert munkáját az egyes tagállamok pályázatainak értékeléséről.
ORÖ: lebénulva
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) körüli botrányokkal a kormány nem foglalkozik, bár úgy látják, a magyar cigányságnak erős érdekképviseleti szervezetre lenne szüksége, most viszont bénult állapotban van. Fontos lenne tehát, hogy egymás között megtalálják a megoldást a vitákra - hangsúlyozta Lázár. Hozzátette azt is, hogy az uniós pénzek követhetetlen elköltése miatt bajban lévő Farkas Flórián továbbra is élvezi a Fidesz-frakció és a kormány bizalmát.