Zsidó sorsok magyar filmen

Nemes Jeles László filmrendező egyenesen Tokióból, a Saul fia című első nagyjátékfilmjének népszerűsítő útjáról érkezett a Művész mozi melletti Underground pincehelyiségbe, ahol telt ház fogadta. Itt mutatták be a Minarik, Sonnenschein és a többiek – Zsidó sorsok magyar filmen című könyvet a Művészben zajló IV. Budapesti Zsidó Filmfesztivál programjához igazítva.

A szervező megadták a prezentáció módját: az esemény jelentőségét emelendő, a meghívott vendégek között nem csak a Saul fia rendezője, hanem Heller Ágnes filozófus is ott volt. Az új kötetet a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület adta ki kibővítve, majd 15 évvel az első megjelenés után. A könyv ötletét annak idején az adta, hogy a Szombat című folyóirat kezdeményezésére 1998-ban Zsidó sorsok magyar filmen címmel vetítéssel egybekötött háromnapos konferenciát rendeztek. Ennek az előadásait - köztük például Heller Ágnesét – szerkesztette Surányi Vera kötetbe Minarik, Sonnensechein és a többiek címmel.

Az első kiadás a némafilmtől az ezredvégig tekintette át a témát, bevezetőjét Jancsó Miklós írta. Pillanatok alatt elfogyott. Azóta a témában több film is született, köztük a legjelentősebb, a teljesen egyedülálló filmnyelven megszólaló Saul fia. Ezen kívül a Sorstalanságról, a Regina című dokumentumfilmről, a Türelem és a Tell Your Children című rövidfilmekről szóló írások, s a Gárdos Péter bemutatásra váró Hajnali láz című filmjéről szóló anyag egészíti ki az új kiadást.

A könyvbemutatón Nemes Jeles megszólalásait érzékelhető szeretettel fogadta a közönség. Japán útja apropóján elmondta, a film átrendezte az életét. Eddig 30 ezer kilométert utazott, úgy érzi, nem mondhat nemet a meghívásokra, külföldre is el kell kísérnie a filmet. (A film a hétvégén elnyerte a zágrábi filmfesztivál fődíját is.) Japánban is nagy érdeklődés fogadta a Saul fiát, a megértésével nem volt gond: „A nézők pontosan tudták, miről szól a film. Egy emberről szól.”