Mire jó az orvoskamara?

Személyeskedő pozícióharcba és érdektelenségbe süllyedő köztestület vagy felelős szakmai vita után megerősödő, az eddiginél harcosabb képviselet lesz-e a Magyar Orvosi Kamara? A kérdés ma dől el a testület tisztújító küldöttközgyűlésén.

Tisztújításra készül a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A mai tanácskozást megelőző kampányban mégsem a két legnagyobb rivális, a köztestületet 12 éve vezető Éger István és a Magyar Rezidens Szövetség éléről a héten távozott Dénes Tamás elnöki székért vívott párbaja volt a meghatározó, hanem az, hogy az egészségügyi államtitkár épp a kamara hét közepén rendezett elnökségi ülésén hirdetett minden eddiginél részletesebb programot. Ónodi-Szűcs Zoltán ezzel a gesztussal jelezte, hogy az orvostársadalom nélkül semmilyen reform nem valósulhat meg, s egyben szakmai vitára is bocsátotta elképzeléseit. Az elnökségi ülésre egyedüli tudósítóként beengedett weborvos.hu beszámolója szerint úgy fogalmazott, az elmúlt negyedszázad egészségügyi reformjaival szemben a legnagyobb ellenállást épp az intézményrendszer és a szakma gyakorolta.

Az államtitkár öt kiemelt feladatot határozott meg a következő fél-egy évre. Ahogyan azt már hónapok óta halljuk, a legfontosabb cél az alapellátás átalakítása. Nincs kötelező recept, de biztos, hogy néhány feladatot át kell vennie a háziorvosi szintnek – fogalmazott az államtitkár. Európában több jól működő modell is arra épül, hogy a mainál nagyobb létszámú szakszemélyzet támogassa az alapellátást, ebbe a beszámoló alapján a védőnők szerepének újragondolását is beleértette az államtitkár.

Új rezidensvezető

A héten jelentették be, hogy a munkát két évre elvállaló Dénes Tamás lemondása után a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) Sipka Balázst választotta elnöknek. A 30 éves, sebészi szakvizsgájára készülő orvos Hódmezővásárhelyen dolgozik. Hat éve tagja a fiatal orvosok érdekvédelmi szervezetének, évekig vezette annak szegedi régióját. A béremelések folytatását, a jogszabályok betartásának elérését és a szakmai érdekképviseletek összefogásának megerősítését tartja legfontosabb feladatának. Céljait elsősorban tárgyalásokon kívánja elérni, és csak akkor gondolkodna keményebb tiltakozó eszközökben, ha ezek nem vezetnek eredményre.

A sürgető feladatok között másodikként említette a fővárosi egészségügyi ellátás újraszervezését és ehhez kapcsolódóan az új budapesti kórház megtervezését. Harmadik annak kidolgozása, hogyan lehet leválasztani az egészségbiztosításról a szociális célokat szolgáló kórházi ágyak finanszírozását. Negyedikként sorolta a szakvizsga- és kompetencia-rendszer újragondolását és végül a kancellária modell kialakítását. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az államtitkár felrúgná a kórházi struktúra mostani irányítási rendszerét, amiben minden állami intézmény feje fölött az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) dönt. Ehelyett szeretné megtalálni azt a 4-8 intézményből álló regionális kórházcsoportot, amelyben egymás között ésszerűen lehet elosztani a feladatokat és az ezekhez szükséges eszközöket. A kérdést az teszi pikánssá, hogy az államtitkár épp az ÁEEK éléről érkezett a minisztériumba.

Lehet persze, hogy ezekről a kérdésekről nem sok szó esik a MOK küldöttközgyűlésén, de az alacsony bérek, a rezidensek megemelt ösztöndíjai miatt kialakult bérfeszültség, az orvosok és ápolók elvándorlása, az oktatóhiány, az életpályamodell vagy kollektív szerződés szembeállítása, a kiégés és még számtalan feszültség biztosan ott szerepel a felszólalók mondandójában. Ezeken a pontokon volt tapintható a feszültség a kamara elnöki posztjára pályázó jelentkezők között is.

A két legismertebb jelölt

Éger István

A jelöltlista két legismertebb neve Éger Istváné és Dénes Tamásé. Előbbi több mint egy évtizede áll a MOK élén, nem egyszer támadások kereszttüzében. Volt idő, amikor a balliberális kormányok egészségpolitikusainak üzente: ott fog betartani az orvostársadalom, ahol tud. Akkor sokan a következő jobboldali egészségügyi minisztert látták benne – talán maga is. De se sok pénz, se életpálya, se bársonyszék nem jött, érezhetően egyre keserűbb is lett a szerepében megmerevedett kamarai elnök. Közben pedig belülről is támadták, bár nem egymilliós fizetését kritizálta a szervezet felügyelőbizottsága, sokkal inkább a kamara gazdálkodásában láttak kivetni valókat, de tavaly év elején az ellenőrző testület lemondását még elérte, a küldöttek megerősítették posztján. A kamara presztízse azonban a hírek szerint egyre csökken, a szakma elfordulását csak erősítette, hogy a nyári tiltakozó akciókban nem vett részt, egy halvány támogató levéllel elintézte a harcot.

Dénes Tamás

Mostani kihívója, a távozó főrezidens megint a pénzügyi szálat húzta elő, amikor utódának bemutatásakor úgy fogalmazott: ma tízmilliós prémiumokat osztanak a kamarában, ám ő erről előre is lemond, ha megválasztják. Vélhetően később valaki elmagyarázta neki, hogy eddigi rezidensvezetői sikerei sem hatalmazzák fel rá, hogy orvostársai zsebében turkáljon, ezt ebben a szakmában nagyon nem szeretik. Így aztán e-mailben gyorsan visszavonta a kijelentéseit és bocsánatot kért a területi vezetőktől, akik magukra vehették szavait. Kérdés persze, hogy elég-e ez a visszakozás, vagy orvostársai másra szavaznak. Az eddigi MOK elnök, Éger István mindenesetre gyorsan megkérdőjelezte, van-e ezek után erkölcsi alapja megpályázni az elnöki posztot Dénes Tamásnak. Szóval a vita most sem a szakma jövőjéről szólt.