Gálvölgyi a Bóta Café vendége

A kiváló, rendkívül népszerű, Kossuth-díjas színész, Gálvölgyi János a Bóta Café vendége december 2-án, szerda este 9 órától, a Fix Tévében.

Számos színpadi fellépése mellett, heti rendszerességgel jelentkező tévé- és rádióműsorban egyaránt szerepel. Remek a humora. Bóta Gábor élő, online is nézhető, műsorában hívhatják őt a 445-1349-es számon, és a tv.fixhd skype címen ugyancsak hozzászólhatnak az adáshoz. 

Szerző

Ritka a vígság, sűrű a bánat

Publikálás dátuma
2015.12.02. 06:50
Csákányi Eszter a fácántollas fejdíszben FOTÓ: MÉSZÁROS CSABA
Fácántánc címmel játssza Pintér Béla és Társulata új előadását a Szkéné Színházban. A produkcióra, akárcsak a csapat korábbi munkáira, hónapokra előre nem lehet jegyet kapni, még a párnajegyeket is elkapkodják. A Fácántánc kíméletlen tükröt tart erkölcsi állapotainkról, arról mit okozhat az épp a sorban következő hatalomban lévők szinte törvényszerű személyiségtorzulása.

Pintér Béla új darabjában, a Fácántáncban a XVII. században játszódó történetet tár elénk, a szereplők a szituációk mégis olyan érzetet keltenek, mintha mai sztorit kapnánk. Már az előadást indító, a színlapon is szerepeltett dal is eléggé áthallásos: „Nehéz a sorsa szegény árvának/Ritka a vígság, sűrű a bánat./Nincsen szülője nincs nagymamája./Csak igazgatója, állami gyámja./Az török hordák megveretének,//De nem mi vertük, hanem a Német./Mégiscsak bíztunk a szép jövőben,/Ezerhatszázban, s kilencvenötben.”

S hogy mennyire bízhatunk valóban a jövőben azt már szerintem nem is kell ragoznunk. A helyszín egy állami bentlakásos szakmunkásképző, olyan árvaházféle, ahol éppen igazgatóválasztás zajlik. Hát igen, helyben vagyunk. Nem is kell nagyobb fantázia ahhoz, hogy innen kezdve figyeljük az események mai áthallásait. A kiszolgáltatottak, az elesettek sorsa nagyon is izgatja Pintér Bélát, gondoljunk csak a Sütemények királynőjére és más darabjaira. Na és ehhez társul most a hatalomban lévők viselkedésének, torzulásainak rendkívül pontos leírása. Ebben a bizonyos iskolában, ami korábban török fennhatóság alatt volt és éppen most vettek át a németek az igazgatónő mindenek feletti hatalommal rendelkezik. Még akkor is, ha elvileg leváltható, hiszen a demokrácia játékszabályai szerint többséggel meg kell őt választani.

Csakhogy, ha a dolgok mechanizmusának a mélyére tekintünk, kirajzolódik egy velejéig korrupt, a csalásra, az ámításra, a külsőségekre, a pofátlan átverésre építő rendszer. Az iskolában a török származású a nyelvet is törő technika tanár árulja a drogot, a jutalékon az igazgatónővel osztozik. Az iskolában elvileg tilos a testi fenyítés, mégis válogatott, szadista módszerekkel tartják rettegésben a diákokat. És ezek a módszerek nem maradnak abba, akkor sem, ha jön az új fenntartó és ígéretet tesz erre. A Fácántánc kegyetlen látleletet mutat arról, miként is működik a belső terror, az épület bemikrofonozásától a lelki sakkban tartásig.

Miközben azt játsszuk, hogy milyen erkölcsösek vagyunk, gátlástalanul leigázzuk a másikat a hatalomért, a túléléséért, aszerint, kinek éppen mi az érdeke. Pintér Béla Enyedi Éva dramaturg segítségével mindig képes újabb fordulattal, csavarral előállni. Ha például az a követelmény, hogy csak férfi lehet igazgató, akkor a csapatvezető egy csodára hivatkozva nemet vált és át is veszi a hatalmat. Csakhogy a helyzet nem javul, ő is kezd kivetkőzni magából és hasonló eszközöket használ, mint elődje. Akár közhelyek sorozataként is felfoghatnánk, amit látunk, mégsem lesz az belőle és ezt a jól működő dramaturgiai megoldások mellett a színészeknek köszönhetjük.

Elsősorban Csákányi Eszternek. Már az is szép színházi pillanat, ahogy bevonul fácántollas hatalmas fejdíszében a színpadra, mint Varkolyné Dr. Rázga Erzsébet Nagyfényességű Igazgató Asszony. És aztán ahogy eljárja azt a bizonyos fácántáncot, amit az igazgató beiktatáskor szokás, az sem akármi. De olyan tulajdonságait mutatja meg ennek az igazgató asszonynak, hogy ezáltal nagyon sokat megtudhatunk arról, hogyan verheti szét egy ember személyiségét a hatalom. Hogyan válik egy magányos, jobb sorsra érdemes asszonyból rettegett zsarnok, csaló, számító perszóna.

A vetélytársat alakító Tokai Andrea, aki éveken át a temesvári teátrum meghatározó színésznője volt a színpadi jelenlétet illetően egyenrangú partnere Csákányinak. Kiss Gabi nevű csapatvezetőként hitelesen alakítja az örök megfelelni vágyó vesztest és magánéletben is a tűrő esendőt, majd miután „csodásan” nemet vált, immár Kiss Gáborként, hatalomra kerülését követően ő is beáll a sorba és kegyetlen zsarnokká lesz. Úgy látszik, ez elkerülhetetlen egy ilyen pozícióban. Stefanovics Angéla évek óta jó formát fut, ezt most is bizonyítja Huzál Gyöngyi harmincötödikes diák szerepében. Csákányi és Tokai mellett remekül helytáll, alakításából süt a szabadságvágy, a szenvedély. Abut, a technikatanárt Thuróczy Szabolcs játssza a megszokott virtuóz módon.

Látszólag egy szürke eminenciás, de igazából, ahogy az lenni szokott, ő mozgatja a szálakat. A végén aztán tragikus sorsra jut. Pintér Béla rendezőként önmagára több szerepet is osztott. A nagyfényességű tartományi elnököt, a pasát, mindkettő hálás, Pintér él is a szerepek adta lehetőségekkel, sőt ő formálja meg a menekültet is, akiből persze hamar bűnbak lesz, és a sóskútban végzi. Az állomány tagjai Krausz Gergő, Szabó Zoltán és Szakács Zsuzsa precízen, alázattal teszik a dolgukat, és nem mellesleg jól zenélnek és énekelnek.

Az egyébként iróniával, játékossággal és olykor kacagtató humorral teli előadás vége rendkívül kíméletlen. Lövések zaja tesz pontot a történetre. Mondhatni a világban zajló események ezt a gesztust még jobban felerősítik. Meg is áll a levegő a teremben. Amúgy meg a lövések azt bizonyítják, hát ennyit a demokráciáról, a demokratikus igazgatóválasztásról. 1695-ben…

Szerző

Profivá vált gyerek

Publikálás dátuma
2015.12.02. 06:47
Bíró Eszter újra a kicsiknek szánt könyvvel és CD-vel jelentkezik FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Bíró Eszter jókora kacskaringókkal járja énekesi-színészi útját. Tinédzserként robbant be a pályára, és most újra előkerült a gyermeki énje. Szombaton 11 órakor mutatják be a Stefánia Palota-Honvéd Művelődési Központban Állati Zenés ABC című, CD melléklettel ellátott kötetét.

Tizenhat évesen robbant be a szakmai köztudatba. Akkoriban még nem volt divat nálunk a válogatás színpadi szerepekhez, pláne az, hogy valaki teljesen ismeretlenül, egy nagyszabású musical produkció, a Miss Saigon címszerepét kapja meg ilyen módon. Ráadásul a jogtulajdonos még azt is kikötötte, hogy mindenképpen ő legyen az első szereposztásban. Így neves kolléganői szorultak mögé. Nem túl jó helyzet. Kiválthat irigységet, ellenszenvet. De a Szegedi Szabadtéri Játékok premierjén minden igazolódott.

Előttünk állt a törékeny, szerelmes vietnami lány, a tisztaság, a kiszolgáltatottság, a mesebeli jóság jelképeként, és Bíró szinte eggyé forrt vele. Persze nem volt színészi tudás birtokában, sok tekintetben tényleg inkább azonosnak bizonyult a szereppel, az őszintesége pedig adott volt. Hihető volt róla, hogy azt mondja, amit gondol. Hogy képes mindhalálig szeretni. Hogy végzetes tragédiának éli meg, hogy őt nem ilyen kizárólagosan szeretik.

Bíró énektudásához Toldy Mária stúdiójában szerezte az aranyfedezetet, Miklós Tibor adta neki az ötletet, hogy menjen el a válogatásra, és a rendező, Kerényi Miklós Gábor kemény kézzel terelgette a megfelelő színpadi megoldások felé. Elementáris lett a siker, a produkció hosszú ideig ment az Operettszínházban is. Jöttek más szerepek is. A Dorian Gray előadásával, a Rock Színház produkciójával Londonba is kijutott. Andrew Lloyd Webber egyáltalán nem szokásosan népszerű musicaljében, A szerelem arcaiban is állta a sarat a Madách Kamarában.

És aztán fölvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Kérdéses volt érdemes-e megszakítani a sikersorozatot, hiszen a főiskola első éveiben nem lehet fellépni. De Eszter úgy érezte, nem tud még eleget színészi szempontból. Tanulni akart. Az is vágya volt, hogy valaha fellépjen a Broadway-n. Ösztöndíjjal kijutott Amerikába. Tanult és tanult a The American Musical and Dramatic Academy falai között. Meghallgatásokra járt. Az off-Broadway-ig jutott, a Jézus Krisztus szupersztárban Mária Magdaléna szerepéig. De képtelen volt megszokni, hogy hetente nyolcszor ugyanazt kell csinálnia, úgy érezte ez kiöli a kreativitását. Hazajött. Azt hitte, tárt kapukra talál. Meghallgatásokra járt. Visszautasíttatott. Előre le volt vajazva szerinte sok minden.

Verebes István nyújtott segítő kezet. Nem akarta meghallgatni, csak kapásból ajánlotta neki az általa írt és rendezett Lucifer-show női főszerepét a szolnoki színházban. Eszter sok-sok dalt énekelhetett benne, végre sikere lehetett újra. És a Budapest Klezmer Band énekesnőjévé is válhatott. Mélyről jövő fájdalmat és akár harsány örömet egyaránt kifejezhetett a dalok segítségével. Mintha visszatalált volna ősei gyökereihez, úgy áradtak belőle ezek a számok. És megkapta a Madách Színházban az egyik legfrekventáltabb musical, Az operaház fantomja női főszerepét. Megint lehetett őrületesen szerelmes a színpadon, és eljátszhatta, hogyan érik felnőtt nővé egy szinte gyereklány a tragikussá váló események során.

Csaknem számára is tragikussá vált a produkció, mert akkor is kényszerült benne fellépni, amikor berekedt, rossz állapotba kerültek a hangszálai, és nem lett volna szabad énekelnie. Vagy egy évnyi muszáj pihenő lett a vége. Ez pszichésen is meglehetősen megviselte. Újra nehéz volt visszatérnie. És aztán többször kiszállt a mókuskerékből, ami valószínűleg soha nem volt igazán a közege. Szuverénebb ő ennél. Sok tekintetben makacsabb, olykor szeszélyesebb. Nem lehet bedarálni a nagy musical iparba, ami már nem is tesz erre különösebb kísérleteket. Musicalben eddig utoljára az Elfújta a szél előadásában szerepelt, de a produkció érzelgősségbe hajló ízlésvilága nem volt a sajátja. Más stílusban is játszott, mint a többiek, és nem is volt igazán erőteljes. Hogy történt, hogy nem, de már nem is vesz részt ebben a produkcióban.

Saját útját járja. Rákapott a lemez-és könyvkiadás ízére, maga jelenteti meg, amit alkotótársaival létrehoz. Szombaton 11 órakor mutatják be a Stefánia Palota-Honvéd Művelődési Központban, az Alexandra Kiadó által megjelentetett, Állati Zenés ABC 2 című könyvet és CD-t, melynek címlapján sok kedves figurával a nevető Eszter fotója virít. Már a korábbi kötet is meglehetős siker volt. Eszter az első gyermekével terhesen, jókora pocakkal is fellépett a Művészetek Palotájában, és nyilván két szép csemetéje is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy rákapott a gyerkőcöknek való éneklésre. Sőt, most ez a fő tevékenysége. Gyermekei apja, Födő Sándor, művésznevén Fodo a zeneszerző, így sok mindent meg lehet beszélni családi körben.

A kedves humorú, állatokkal teli dalszövegeket Hegyi György jegyzi, a kötetet Bakos Barbara rajzolta tele fantáziadús, fura figurákkal. A lemezen olyan jeles művészek is közreműködnek, mint Gálvölgyi János, Lovasi András, Presser Gábor. Néha a gyerekek kórusa is megszólal. Az első kötetben még helyet nem kapó betűk ihletnek dalokat és képeket. Nem mondom, hogy könnyű például dzs betűs állatott találni, de rafinált ötletességgel ez a lehetetlen helyzet is megoldódik. És még a q betűnek sem kell búslakodnia. Födő régóta zenél Halász Judit gyerekműsoraiban, és zenét is szerez ezekhez. Eszter ebben a műfajban nyilvánvalóan sokat tanult a nagy elődtől. Halász szeretettel ajánlja is a kötet hátsó borítóján az Állati Zenés ABC 2.-őt. Bíró Eszter pedig megmaradt olyan őszintének, tisztának, mint amilyen 16 évesen volt. Szakmai tudással felvértezve is megőrizte gyerekségét.

Szerző