Klímagondok - Brutálisan drágulhat a kávé, narancs, banán

Publikálás dátuma
2015.12.03. 14:00
Illusztrációk/Thinkstock
Hamarosan a kávé, a narancs, a banán és a mogyoró elérhetőségének és árának változásában is erőteljesen érezhetőek lesznek a klímaváltozás hatásai a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint.

A szervezet Vihar előtti csend néven kiadott jelentése a világszerte fogyasztott négy mezőgazdasági termék példáján keresztül mutatta be a klímaváltozás drasztikus hatásait. A tanulmány szerint a globális felmelegedést elsődlegesen okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus korlátozása nélkül a ma még leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez a közeljövőben sokkal nehezebb lesz hozzájutni.

"A klimatikus körülmények változása, valamint az olyan extrém időjárási jelenségek, mint az aszályok vagy épp az árvizek már jelenleg is számos mezőgazdasági termény hozamának csökkenéséért felelősek. Arra számíthatunk, hogy a jövőben további terméskiesést tapasztalhatunk a változások következtében. Az éghajlatváltozás negatív hatásai a jövőben tovább fognak erősödni, a globális felmelegedés és az ehhez történő alkalmazkodás mértékétől függően. A jelenlegi brazil és kaliforniai aszályok ízelítőt adnak abból, hogy mi vár ránk - fejtette ki Thilo Pommerening, a WWF Németország éghajlatváltozási szakértője.

A világ kávétermésének felét jelenleg Brazília és Vietnám adja, ahol ez meghatározó gazdasági tevékenység. Az elmúlt évtized során a növekvő vízhiány már eddig is drasztikus terméscsökkenést eredményezett mindkét országban, az évszázad közepére viszont már a jelenlegi termőterületek fele termelésre alkalmatlanná válhat az éghajlatváltozás következtében.

A világon legnagyobb mértékben termesztett gyümölcs, a banán termesztése is erőteljesen érintett. A banántermelés jó része egyetlen fajtán alapul, így egy-egy betegség szinte a teljes globális termést tönkreteheti. A világ harmadik legnagyobb exportőreként nyilvántartott Kolumbiában az éghajlatváltozás következtében a banántermelésre alkalmas területek mintegy 60 százaléka eltűnhet 2060-ra.

A narancs számára a legnagyobb veszélyt az aszály jelenti. A világon elfogyasztott narancslé fele Brazíliából származik, és az ország narancstermelésének 80 százalékát Sao Paulo állam adja. A termeléshez jelenleg egyre gyakrabban intenzív öntözés szükséges, az ültetvények területe pedig délre tolódott az államon belül. A kaliforniai és floridai termelőterületek is egyre inkább érintetté válnak a vízhiány, vagy pedig a tengerszint-emelkedés miatt.

A mogyoró globális termelésének 70 százalékát Törökország adja. 2014-ben egy hatalmas terméskiesés a világpiaci ár megduplázódásához és az európai csokoládégyártók beszerzési stratégiájának megváltozásához vezetett. A török környezetvédelmi minisztérium szerint Törökországban a termőterületek országos szintű eltolódására és terméscsökkenésre kell számítani, ami hatással lesz az ország gazdasági helyzetére is.

"A terméscsökkenéssel érintett országoknak segítséget kellene kapniuk az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. Míg az éghajlatváltozás hatásai az élelmiszerekre - azaz a magasabb árak vagy minőségcsökkenés - az iparosodott országokban még elviselhetőek, a fejlődő országokban élő gazdálkodók és mezőgazdasági munkások számára drámaiak lehetnek" - fejtette ki Pommerening.

Szerző

Azonosították Ezékiás pecsétjét Jeruzsálemben

Ezékiás júdai király pecsétjeként azonosították a kutatók a 2009-ben Jeruzsálem óvárosának fala mellett, a Templomhegy szomszédságában talált leletet - adta hírül a Ynet, a Jediót Ahrónot című újság honlapja.

Archeológusok első alkalommal azonosítottak izraeli vagy júdeai uralkodói pecsétlenyomatot, és felfedezésük nyomán megnőtt a műkereskedők által nyilván tartott hasonló királyi pecsétek hitelessége. Ezékiás pecsétnyomata mellett további harminchárom pecsétre bukkantak, amelyek közül több szintén tartalmazott héber írást.

Az i. e. 727 és 698 között élt Ezékiás júdai király ovális uralkodói pecsétnyomója mindössze 9,7 milliméter hosszú és 8,6 mm széles volt, és egy vékony zsinórral átkötött papirusztekercset lezáró, tizenkétszer tizenhárom milliméteres, három milliméter vastag agyagba nyomták bele mintegy 2700 évvel ezelőtt. 

Az ásatások helyszíne a tudósok feltételezése szerint Ezékiás idején a királyi palota élelmiszerraktárát szolgáló szemétdomb lehetett. Eilat Mazar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem szakértője szerint a pecséteken ebben a korszakban megváltoztak a jelek. 

Az uralkodó jelképe eleinte az erőt és hatalmat kifejező skarabeuszbogár volt, később ezt felváltotta az isteni védelmet jelző, az asszíriai uralkodókat is gyakran szimbolizáló szárnyas nap képe. A kutatók szerint a változás, az élet szimbólumának bevezetése megerősíti a feltételezést, hogy Ezékiás i. e. 704-ben súlyos, életét veszélyeztető korabeli bőrbetegségben szenvedhetett, amelyből kigyógyult, és ezért az élet jele különösen fontossá vált számára. 

Ezékiás uralkodása idején Ézsaiás próféta tanácsára eltávolíttatta a város szentélyéből más vallások kegytárgyait, és az egész országot megtisztította a bálványozástól. Uralma alatt Szín-ahhé-eríba asszír uralkodó sikertelen hadjáratot folytatott Jeruzsálem ellen.

A Biblia szerint ő rendelte el a közeli silói forrástól Jeruzsálembe vizet vezető csatorna munkálatait, amely az ostrom idején meghatározó jelentőségű volt. Ennek a vízellátó csatornának a maradványait mát a tizenkilencedik században megtalálták. 

A bullát már 2009-ben feltárták a régészek, de csak idén ismerte fel jelentőségét Reút Ben Arie, a Héber Egyetem tudósa. Eleinte ugyanis Melkijáhunak olvasták a szövegben található betűket, de később észrevették a pontozást, amely "melech Judára", Júda királyára változtatta a szavak értelmét, és egyértelművé tette, hogy egy királyi pecsét nyomát találták meg.

Szerző

Modern Noé bárkája

Publikálás dátuma
2015.12.02. 06:17
A korallzátonyok 2050-ig elpusztulhatnak FOTÓ: EP/THINKSTOCK
Ambiciózus program létrehozni egy modern Noé bárkáját, hogy növények, állatok megmeneküljenek a kihalástól. Mint az Ószövetségben, csakhogy most nem a tengeren hánykolódó hatalmas hajóról van szó, hanem nagy fagyasztókról, amelyek a globális felmelegedés hatásait vannak hivatva kivédeni.

A programot, amely a Frozen Ark (Fagyott Bárka) elnevezést kapta, egy nottinghami házaspár Bryan Clarke és felesége, Ann találták ki, hogy elkerülhető legyen a túlmelegedés által bekövetkező új tömeges pusztulás. 2005-ben létrehoztak egy tudományos laboratóriumot, ahol lefagyasztják a kihalás útjára került fajok DNS-ét és sejtjeit, hogy biztosítsák túlélésüket arra az esetre, ha egy kataklizma elhozná a Földre a hatodik tömeges pusztulást.

A programban résztvevő kutatók a veszélyeztetett fajoktól szövetmintákat vesznek, amelyeket azután rendkívül alacsony hőmérsékleten tárolnak. A tervek szerint hímivarsejteket is gyűjtenének az állatoktól, így a mintákat akár klónozásra is fel lehet használni a jövőben, bár ez nem elsődleges célja a programnak. A szövetekből akár százezer év múlva is kinyerhető ép DNS. A laboratóriummal világszerte 22 intézmény, köztük állatkertek, egyetemek, kutató központok működnek együtt.

Mára összegyűjtötték 5 500 különböző faj 48 ezer példányának genetikai örökségét. Ann Clarke szerint a jövő generációinak kell dönteniük arról, hogy mit keltenek majd életre, de ha mi nem őrzünk meg semmit, nem lesz lehetőségük semmiféle választásra. A Frozen Ark egyik adminisztrátora, Ed Louis professzor elmondta, hogy sokan ellenzik a programot, legjobban az állatvédők, akik szerint minden erőfeszítést a veszélyeztetett fajok megóvására kellene fordítani. Mi nem az ő tevékenységüket akarjuk felváltani, hanem “biztonsági mentést” adni nekik egy faj kihalásának esetére – tette hozzá.

Az előrejelzések szerint az elkövetkező harminc évben az ismert emlősfajok negyede, valamint a madárfajok tizede eltűnik a Föld színéről. Kihalásuk elsősorban a klímaváltozással és az élőhelyek elvesztésével magyarázható. Az emberi tevékenység és az általános felmelegedés hatása különösen drámai az óceánokban. Előrejelzések szerint a tengeri fajok 25 százalékának élőhelyéül szolgáló korallzátonyok 2050-ig elpusztulhatnak. A Természetvédelmi Világszövetség szerint a kétéltűek mintegy 41, az emlősök 26 százalékát fenyegeti kihalás.

Veszélyben vannak kevésbé népszerű és látványos állatfajok, így rovarok, pókok, férgek is. Körülbelül tízezer állatfaj áll közel a kihaláshoz, miközben vajmi keveset tudunk az élővilágban betöltött szerepükről. Eltűnésükkel űrt hagynak maguk után, és az utolsó egyed kihalásával több millió év során összegyűlt tudás, információ vész el.