Mindent elmondott "KGBéla"

Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgatott Kovács Béla európai parlamenti (EP-) képviselő a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta: még nem vádlott, ugyanis - mint kiemelte - a Központi Nyomozó Főügyészség még nem döntött arról, hogy perre viszi-e az ügyet.

A jobbikos politikus a Magyar Időknek a kihallgatását követően elmondta, titkos dokumentumokat nem tártak elé. Részletes vallomást tett, mindent elmondott, amit tudott. Az ügyészeket készségesnek és tisztességesnek minősítette.

A képviselő a lapnak úgy fogalmazott: "nagyon fontos, hogy minél hamarabb, tisztességes eljárásban zárják le az ügyet". Azt mondta: december 20-ig már nem hallgatják ki az ügyében, mivel addig Strasbourgban lesz. Hangsúlyozta, mentelmi jogát kizárólag erre a nyomozásra vonatkozóan függesztették fel, de a jogszabályok szerint ez sem akadályozhatja a képviselői munkáját, és nem lehet kényszerintézkedést sem alkalmazni ellene.

Kovács Béla a Magyar Időknek azt is elmondta, hogy két héttel ezelőtt, pénteken már házkutatást tartottak nála, de - Kovács Béla állítása szerint - a nyomozók nem találtak semmit.

Tavaly május 15-én vált ismertté, hogy a legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton Martin Schulz európai parlamenti elnökhöz fordult, kérve, hogy az EP függessze fel a jobbikos képviselő mentelmi jogát. A politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját.

Az Európai Parlament jogi bizottsága hónapokon át vizsgálta, hogy a magyar ügyészség kérése alapján kiadható-e Kovács Béla a magyar hatóságoknak; Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatták. A többi ilyen ügyhöz hasonlóan az egész folyamat zárt ajtók mögött zajlott.

Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő még október közepén, amikor az EP jogi bizottsága mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, azt mondta: örül annak, hogy lassan vége lesz az ügyének, és reméli, hogy tisztességes eljárásban lesz része.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője november 5-én közölte az MTI-vel, hogy megérkezett az EP-től a hivatalos értesítés a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, s ezzel elhárult a jogi akadály a Kovács Béla elleni büntetőeljárás lefolytatásának.

Keresztes Imre, a KNYF főügyésze pénteken közleményben tudatta az MTI-vel, hogy gyanúsítottként hallgatták ki az EP-képviselőt. Közleménye szerint Kovács Béla a gyanúsítással szemben panasszal élt. A jobbikos politikus tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést terjesztett elő. A bűncselekmény büntetési tétele 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés - olvasható a közleményben.

A nyomozás határideje december 20. A minősített adatokat is tartalmazó nyomozás állásáról további tájékoztatás nem adható - írta a főügyész.

Szerző

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.