"Veszélyben az Európai Unió" - Schulz riasztó nyilatkozata

Nem hisz a mini Schengenben, mert az éppen a szabad mozgás elvét vágná keresztbe – mondta Martin Schulz tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján, majd kifejezetten felháborodva beszélt a magyar intézkedésekről, azokról a tagállami politikákról, amelyek a szavazat- és politikai haszonszerzésre használják fel a menekültkrízist.

Közösen kell cselekedni, hangsúlyozta. „Ki Európa? Én, Juncker vagy Tusk? Ön szerint ki bukott meg?” – tette fel a kérdést annak az újságírónak, aki az EU bukását tényként közölte a menekültválság ügyében. Schulz szerint ugyanis éppen azok a nemzeti kormányok és politikusok buknak meg, amelyek elhárítják a felelősséget. „Európa és az európai társadalom nem bukott meg” – mondta, s megismételte: együtt kényszerülünk, együtt kell cselekednie Európának. Az Európai Parlament (EP) elnöke a keddi Die Weltben megjelent interjújában is az Unió szétesésének veszélyeiről beszélt. Schulz hangsúlyozta, hogy „az Unió veszélyben van”, mert a közösségen belül működnek bizonyos erők, amelyek szét akarják verni. Ezért senki nem tudja megmondani, hogy túléli-e a következő tíz évet. Az EU-nak van alternatívája, és le lehet bontani, de ez az alternatíva a „nacionalizmus, a határok és a falak Európája”, amelynek kialakulása pusztító hatással járna, hiszen ez a fajta Európa már többször „katasztrófába vezette a kontinenst” – mondta az EP német szociáldemokrata elnöke. Úgy vélte: számos kormányra jellemző, hogy előbb megszavazza a szuverenitás valamely részének átruházását a közösségre, aztán panaszkodni kezd, hogy az EU megengedhetetlen módon beleavatkozik a nemzeti szuverenitásba, majd gátolja a közösség fellépését az adott ügyben, és éppen ezek a kormányok vetik az EU szemére, hogy nem oldja meg a gondokat.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a német kancellárnak van-e világos elképzelése a menekültválság megoldásáról, azt mondta, hogy Angela Merkel és a szociáldemokrata alkancellár, Sigmar Gabriel azért küzd, hogy a válságot az EU közössége együtt oldja meg, és ne hagyja magára olyan tagjait, mint Németország, Svédország, Ausztria vagy Olaszország. Arra a felvetésre, hogy miközben Németország hét másik uniós tagállammal 400 ezer törökországi menekült átvételéről folytat diskurzust, mások nem kívánnak részt venni ilyesmiben, Szlovákia és Magyarország pedig perel a kötelező kvótarendszer miatt, Schulz hangsúlyozta, hogy az uniós szerződések értelmében a tagállamok szorosabbra fűzhetik az együttműködést, ha mások nem kívánják az adott ügy közösségi szintű kezelését. Schulz szerint egyes országok kivonják magukat a felelősség alól, és csak akkor sürgetik a szolidaritást, amikor a saját érdekeikről van szó.

És még...

- Csökkennie kell a migrációs hullámnak - ez az egyik központi üzenete annak a közös levélnek, amelyet Bernard Cazeneuve francia és Thomas de Maiziere német belügyminiszter küldött az Európai Bizottságnak (EB) a múlt hétvégén. A két politikus ezt a követelést a Frontex európai határőrizeti ügynökség szerepének és fellépéseinek „alapvető megerősítésével” valósítaná meg. A szélsőjobboldali megszólalásokkal szemben leszögezték: nagyon határozottan elutasítjuk a terroristák és a migránsok bármilyen összekeverését.

- Románia továbbra is ellenzi a migránsoknak az uniós tagállamok közötti elosztására vonatkozó kvótarendszert- jelentette ki kedden Dacian Ciolos román miniszterelnök. Románia szeptemberben az európai uniós belügyminiszteri fórumon Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a kötelező kvótarendszer ellen szavazott.

- Jannisz Muzalasz görög bevándorlási miniszter jobban tenné, ha nem össze-vissza beszélne, hanem példát venne Magyarországról - közölte Szijjártó Péter külügyminiszter kedden. Muzalasz a görög-macedón határnál lévő Idomeni településnél fennálló helyzettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: "nem akarunk vérontást, nem akarunk egy újabb Magyarországot."