Paks II. veszélyei - Uniós pénzek pórázán

Publikálás dátuma
2015.12.09 06:21
A beruházások számának csökkenése lesz az első figyelmeztető jel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Fotó: /
A magyar gazdaság kilátásai attól függenek, hogy milyen mértékben sikerül egy-egy gazdasági évben az uniós pénzek lehívása. Ha kifutnak az uniós támogatások, akkor könnyen kilyukadhat a "növekedési lufi". A függőség hatását már jövőre és azt követően is megtapasztalhatjuk - derült ki a KFIB elemzéséből.

Hiányosnak a fenntartható növekedés alapjai hazánkban. Ezt a megállapítást tartalmazza minden Magyarország növekedési esélyeiről szóló jelentés. A Magyar Nemzeti Bank, a mérvadó gazdaságkutatók véleménye között csak árnyalatnyi a különbség. Tegnap hozzájuk csatlakozott a a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) is, Romhányi Balázs ügyvezető ismertette a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány megrendelésére készült elemzésüket a költségvetés 2015 és 2019 közötti várható alakulásáról.

Az közismert tény, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben kiszolgáltatott a magyar az uniós támogatásoknak. A nagyobb vállalati beruházások számának csökkenésével azonban ennek a kiszolgáltatottságnak a hatása egyre nagyobb mértékben lesz érzékelhető a vállalati beruházások mérséklődésével, ha kifutnak az uniós támogatások, akkor könnyen kilyukadhat a "növekedési lufi". A magyar gazdaság "rászokott" az uniós forrásokra. Romhányi Balázs szavaival ez úgy fest, hogy a hazai társfinanszírozás számára ezek a pénzek álomszerűen hatékonyan működnek, a költségvetés úgy költ el 100 forintot - 15 százalékos magyar részesedést feltételezve -, hogy ebből megvalósul egy 667 forint értékű projekt, ami 40 százalékos importot feltételezve 400 forint értékű GDP-növekedést jelent. Ebből - áfa nélkül - 30 százalékos adóval számolva, 120 forintos adóbevétel keletkezik, és ráadásul még a költségvetési egyenleg is javul. Ezzel a módszerrel minden fajta költségvetési kockázat nélkül lehet élénkíteni a gazdaságot - hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs.

A KFIB számításai szerint az idei 2,9 százalékos GDP növekedés után 2016-ra 1,7 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, majd 2017-re is csak 1,8 százalékot várnak, vagyis nem számolnak azzal, hogy - mint az a kormányzati prognózisokban szerepel -, két esztendő múlva ismét érzékelhető lesz a gazdaság bővülése.

Újdonságszámba megy a KFIB-nek az a megállapítása, hogy a forint gyengülő pályára áll az idei 309,3 forintos euróárfolyam után, 2016 átlagában már 317 forintos eurót vár az elemző cég, majd 2017-ben 320 és 2018-ban 322 forintra kúszhat fel az átlagos árfolyam. Ez azért lehet meglepő, mert eddig a kormányzat a tartós GDP-emelkedési prognózisára alapozva gyengén erősödő forintot várt, bár az is igaz, hogy az MNB a gyenge forintban és az alacsony kamatokban érdekelt. Romhányi Balázsék ennek tudatában arra számítanak, hogy a jegybank kivár a kamatemeléssel.

Az idei költségvetést tanulmányozva KFIB megállapította, hogy a tervezett 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételből nem lett semmi. A szakemberek előtt is talány, hogy az állam miért értékesítette néhány hete a birtokában lévő OTP-részvényeket, amelyeknek eladásból egyébként 62 milliárd forint származott. Az uniós elszámolási szabályok azonban olyanok, hogy ez a bevétel nem csökkenti a költségvetés hiányát, és az úgynevezett Beruházási Alapot gazdagította. (Ez az alap a költségvetésben nevesített beruházások finanszírozására szolgál.)

Egy félig-meddig jó hír: a Paks II. idei 27,2 milliárd forintos előirányzatból csak 14 milliárd forintot használtak fel. Az államadósság minimális mértékben a tavalyi 76,2 százalékról a GDP 76,1 százalékára csökken az idén, érdemi csökkenés 2017-ben várható, ekkorra 75,2 százalékot vár a KFIB. A későbbiekben az államadósság csak akkor mérséklődhet, ha az atomerőmű építésére nem hív le pénzt az orosz hitelből a kormány. Ha ez mégis előfordul, akkor nem lesz tartható az adósságcsökkenés a jelenlegi pályán.

2015.12.09 06:21

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07