Paks II. veszélyei - Uniós pénzek pórázán

Publikálás dátuma
2015.12.09 06:21
A beruházások számának csökkenése lesz az első figyelmeztető jel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A magyar gazdaság kilátásai attól függenek, hogy milyen mértékben sikerül egy-egy gazdasági évben az uniós pénzek lehívása. Ha kifutnak az uniós támogatások, akkor könnyen kilyukadhat a "növekedési lufi". A függőség hatását már jövőre és azt követően is megtapasztalhatjuk - derült ki a KFIB elemzéséből.

Hiányosnak a fenntartható növekedés alapjai hazánkban. Ezt a megállapítást tartalmazza minden Magyarország növekedési esélyeiről szóló jelentés. A Magyar Nemzeti Bank, a mérvadó gazdaságkutatók véleménye között csak árnyalatnyi a különbség. Tegnap hozzájuk csatlakozott a a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) is, Romhányi Balázs ügyvezető ismertette a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány megrendelésére készült elemzésüket a költségvetés 2015 és 2019 közötti várható alakulásáról.

Az közismert tény, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben kiszolgáltatott a magyar az uniós támogatásoknak. A nagyobb vállalati beruházások számának csökkenésével azonban ennek a kiszolgáltatottságnak a hatása egyre nagyobb mértékben lesz érzékelhető a vállalati beruházások mérséklődésével, ha kifutnak az uniós támogatások, akkor könnyen kilyukadhat a "növekedési lufi". A magyar gazdaság "rászokott" az uniós forrásokra. Romhányi Balázs szavaival ez úgy fest, hogy a hazai társfinanszírozás számára ezek a pénzek álomszerűen hatékonyan működnek, a költségvetés úgy költ el 100 forintot - 15 százalékos magyar részesedést feltételezve -, hogy ebből megvalósul egy 667 forint értékű projekt, ami 40 százalékos importot feltételezve 400 forint értékű GDP-növekedést jelent. Ebből - áfa nélkül - 30 százalékos adóval számolva, 120 forintos adóbevétel keletkezik, és ráadásul még a költségvetési egyenleg is javul. Ezzel a módszerrel minden fajta költségvetési kockázat nélkül lehet élénkíteni a gazdaságot - hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs.

A KFIB számításai szerint az idei 2,9 százalékos GDP növekedés után 2016-ra 1,7 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, majd 2017-re is csak 1,8 százalékot várnak, vagyis nem számolnak azzal, hogy - mint az a kormányzati prognózisokban szerepel -, két esztendő múlva ismét érzékelhető lesz a gazdaság bővülése.

Újdonságszámba megy a KFIB-nek az a megállapítása, hogy a forint gyengülő pályára áll az idei 309,3 forintos euróárfolyam után, 2016 átlagában már 317 forintos eurót vár az elemző cég, majd 2017-ben 320 és 2018-ban 322 forintra kúszhat fel az átlagos árfolyam. Ez azért lehet meglepő, mert eddig a kormányzat a tartós GDP-emelkedési prognózisára alapozva gyengén erősödő forintot várt, bár az is igaz, hogy az MNB a gyenge forintban és az alacsony kamatokban érdekelt. Romhányi Balázsék ennek tudatában arra számítanak, hogy a jegybank kivár a kamatemeléssel.

Az idei költségvetést tanulmányozva KFIB megállapította, hogy a tervezett 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételből nem lett semmi. A szakemberek előtt is talány, hogy az állam miért értékesítette néhány hete a birtokában lévő OTP-részvényeket, amelyeknek eladásból egyébként 62 milliárd forint származott. Az uniós elszámolási szabályok azonban olyanok, hogy ez a bevétel nem csökkenti a költségvetés hiányát, és az úgynevezett Beruházási Alapot gazdagította. (Ez az alap a költségvetésben nevesített beruházások finanszírozására szolgál.)

Egy félig-meddig jó hír: a Paks II. idei 27,2 milliárd forintos előirányzatból csak 14 milliárd forintot használtak fel. Az államadósság minimális mértékben a tavalyi 76,2 százalékról a GDP 76,1 százalékára csökken az idén, érdemi csökkenés 2017-ben várható, ekkorra 75,2 százalékot vár a KFIB. A későbbiekben az államadósság csak akkor mérséklődhet, ha az atomerőmű építésére nem hív le pénzt az orosz hitelből a kormány. Ha ez mégis előfordul, akkor nem lesz tartható az adósságcsökkenés a jelenlegi pályán.

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.