Paks II. veszélyei - Uniós pénzek pórázán

Publikálás dátuma
2015.12.09 06:21
A beruházások számának csökkenése lesz az első figyelmeztető jel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Fotó: /
A magyar gazdaság kilátásai attól függenek, hogy milyen mértékben sikerül egy-egy gazdasági évben az uniós pénzek lehívása. Ha kifutnak az uniós támogatások, akkor könnyen kilyukadhat a "növekedési lufi". A függőség hatását már jövőre és azt követően is megtapasztalhatjuk - derült ki a KFIB elemzéséből.

Hiányosnak a fenntartható növekedés alapjai hazánkban. Ezt a megállapítást tartalmazza minden Magyarország növekedési esélyeiről szóló jelentés. A Magyar Nemzeti Bank, a mérvadó gazdaságkutatók véleménye között csak árnyalatnyi a különbség. Tegnap hozzájuk csatlakozott a a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) is, Romhányi Balázs ügyvezető ismertette a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány megrendelésére készült elemzésüket a költségvetés 2015 és 2019 közötti várható alakulásáról.

Az közismert tény, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben kiszolgáltatott a magyar az uniós támogatásoknak. A nagyobb vállalati beruházások számának csökkenésével azonban ennek a kiszolgáltatottságnak a hatása egyre nagyobb mértékben lesz érzékelhető a vállalati beruházások mérséklődésével, ha kifutnak az uniós támogatások, akkor könnyen kilyukadhat a "növekedési lufi". A magyar gazdaság "rászokott" az uniós forrásokra. Romhányi Balázs szavaival ez úgy fest, hogy a hazai társfinanszírozás számára ezek a pénzek álomszerűen hatékonyan működnek, a költségvetés úgy költ el 100 forintot - 15 százalékos magyar részesedést feltételezve -, hogy ebből megvalósul egy 667 forint értékű projekt, ami 40 százalékos importot feltételezve 400 forint értékű GDP-növekedést jelent. Ebből - áfa nélkül - 30 százalékos adóval számolva, 120 forintos adóbevétel keletkezik, és ráadásul még a költségvetési egyenleg is javul. Ezzel a módszerrel minden fajta költségvetési kockázat nélkül lehet élénkíteni a gazdaságot - hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs.

A KFIB számításai szerint az idei 2,9 százalékos GDP növekedés után 2016-ra 1,7 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, majd 2017-re is csak 1,8 százalékot várnak, vagyis nem számolnak azzal, hogy - mint az a kormányzati prognózisokban szerepel -, két esztendő múlva ismét érzékelhető lesz a gazdaság bővülése.

Újdonságszámba megy a KFIB-nek az a megállapítása, hogy a forint gyengülő pályára áll az idei 309,3 forintos euróárfolyam után, 2016 átlagában már 317 forintos eurót vár az elemző cég, majd 2017-ben 320 és 2018-ban 322 forintra kúszhat fel az átlagos árfolyam. Ez azért lehet meglepő, mert eddig a kormányzat a tartós GDP-emelkedési prognózisára alapozva gyengén erősödő forintot várt, bár az is igaz, hogy az MNB a gyenge forintban és az alacsony kamatokban érdekelt. Romhányi Balázsék ennek tudatában arra számítanak, hogy a jegybank kivár a kamatemeléssel.

Az idei költségvetést tanulmányozva KFIB megállapította, hogy a tervezett 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételből nem lett semmi. A szakemberek előtt is talány, hogy az állam miért értékesítette néhány hete a birtokában lévő OTP-részvényeket, amelyeknek eladásból egyébként 62 milliárd forint származott. Az uniós elszámolási szabályok azonban olyanok, hogy ez a bevétel nem csökkenti a költségvetés hiányát, és az úgynevezett Beruházási Alapot gazdagította. (Ez az alap a költségvetésben nevesített beruházások finanszírozására szolgál.)

Egy félig-meddig jó hír: a Paks II. idei 27,2 milliárd forintos előirányzatból csak 14 milliárd forintot használtak fel. Az államadósság minimális mértékben a tavalyi 76,2 százalékról a GDP 76,1 százalékára csökken az idén, érdemi csökkenés 2017-ben várható, ekkorra 75,2 százalékot vár a KFIB. A későbbiekben az államadósság csak akkor mérséklődhet, ha az atomerőmű építésére nem hív le pénzt az orosz hitelből a kormány. Ha ez mégis előfordul, akkor nem lesz tartható az adósságcsökkenés a jelenlegi pályán.

2015.12.09 06:21

Így semmisítheti meg az állam az utolsó percben kötött lakástakarék-szerződéseket

Publikálás dátuma
2018.11.17 18:53

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Megtámadhatja a véghajrában (értsd: a lakástakarékok állami támogatásának eltörléséről szóló törvény hatályba lépése előtti pillanatokban) kötött lakástakarék-szerződéseket az állam. Deák Dániel egyetemi tanár szerint ennek nincs akadálya de reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Ám ha a kormány felszívja magát, két jogi lehetőség is a rendelkezésére áll írja az atv.hu. Emlékeztetőül: az említett törvény hatályba lépése előtti 48 órában 140 ezer új szerződést kötöttek - Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, lehet, hogy nem mindegyik kontraktus készült tisztességes módon. Deák Dániel ügyvéd szerint az állampolgárok természetes és jogszerű reakciója volt, hogy a határidő lejárta előtt igyekeztek tető alá hozni a kontraktusokat. Viszont a jogalkotó nem korrekt módon járt el, mert nem biztosított átmeneti időszakot. Az állam, magyarázta Deák, megtámadhatja az új szerződéseket azzal, hogy úgynevezett tiltott joghatás előidézésére irányultak, vagyis a jogszabály megkerülésével, és így azok érvénytelenné válnának. Az ügyész is felléphet a szerződésekkel szemben azzal, hogy közérdek sérelmére hivatkozik, és kéri a bíróságtól a semmissé nyilvánításukat. Öröm az ürömben, hogy a jogszabály megkerülését viszont nagyon nehéz bizonyítani, és Deák eleve azt feltételezi: nem is történt ilyesmi. Azt reméli, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy a kormány perelni fogja a szerződéseket. Egyes állítások szerint vannak olyan szerződések, amelyek határidőn túl kötődtek, és visszadátumozás történt. Deák Dániel erre azt mondta, ez bűncselekmény, okirathamisítás, és nyilvánvaló, hogy ilyen kockázatot nem vállal sem az ügyletkötő, sem az állampolgár.  A kérdésre, hogy azokkal, akik jogszerűen jártak el, mi történhet, Deák Dániel úgy reagált, az állam jogszabály-módosítással is felléphet, akár visszamenőleges hatállyal is hozhat új törvényt.
2018.11.17 18:53

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Betétbiztosítás A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Kómár András: a jelenlegi 20 munkanap helyett 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a kártalanítási határidő
Szerző
Témák
OBA
2018.11.17 16:00
Frissítve: 2018.11.17 16:00