A chicagói polgármester menesztését követelik

Chicagóban tegnap több százan tüntettek, követelve a metropolis idén újraválasztott polgármestere, Rahm Emanuel lemondását. A tiltakozók azzal vádolják a városvezetést, hogy megpróbálták eltussolni egy fekete tizenéves, Laquan McDonald lelövését.

A 17 éves afrikai-amerikai diákot 2014. október 20-án lőtte le egy fehér rendőr, aki utólag azzal védekezett, hogy csupán önvédelemből használta fegyverét. A chicagói hatóságok a közelmúltban, több mint egy év elteltével tettek közzé több rendőrségi videófelvételt, amelyek azonban azt mutatták, hogy a fiúnak ugyan kés volt a kezében, de nem a rendőrök irányába, hanem tőlük elfelé szaladt, amikor egy kiérkező járőr autójából kiugorva szinte gondolkodás nélkül beleeresztett egy sorozatot.

Az ügy miatt menesztették a rendőrfőnököt, de a tiltakozás azóta sem csillapodott le, noha a polgármester bocsánatot kért az ügy késedelmes kezelése miatt. Rahm Emanuel befolyásos demokrata politikus, képviselő, majd Barack Obama első stábfőnöke volt a Fehér Házban, mielőtt szülővárosa polgármesteri posztjárért indult.

A chicagói tiltakozók között felvonultak Philip Coleman szülei is: a férfi 2012-ben a rendőrségi őrizetben veszítette életét a brutális bánásmód következtében. Több emberi jogvédő csoport is részt vett a tegnapi megmozdulásban, s nem kizárólag a fekete közösség tagjai tiltakoztak. A tüntetők rendre „16 golyó” és „eltitkolták az igazságot!” jelszavakat kiabáltak, majd leültek egy forgalmas útkereszteződés közepén.

Szerző

Trump mellé áll Netanjahu

Benjámin Netanjahu miniszterelnök elítélte Donald Trump amerikai elnökjelölt muzulmánellenes kijelentéseit, de nem mondta le találkozóját a december végén Izraelbe látogató republikánus párti politikussal - közölte a jeruzsálemi közszolgálati rádió csütörtök reggel.

Trump a héten kijelentette: egyetlen muszlimot sem szabad beengedni az Egyesült Államokba. Netanjahu azt mondta, kész találkozni minden Izraelbe látogató amerikai elnökjelölttel mind a republikánus, mind a demokrata pártból. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a politikája nem tükrözi az egyes jelöltek vagy álláspontjuk támogatását, noha kifejezi az Izrael és Amerika közötti erős szövetség fontosságát.

Donald Trump és Benjámin Netanjahu tárgyalását két héttel Trump botrányt keltő kijelentése előtt december 28-ára időzítették. De szerdán a kneszet harminchét, főként ellenzéki, baloldali képviselője aláírt egy petíciót, amely felszólította a kormányfőt, hogy mondja le találkozóját Donald Trumppal.

Mihál Rozin, a tiltakozást szervező baloldali képviselő szerint "miközben a nagyvilágban a vezetők elítélik a republikánus elnökjelölt felháborító és rasszista kijelentését, Netanjahu melegen magához öleli".

"Találkozójuk elfogadhatóvá teszi Trump rasszista megjegyzéseit, ezzel szégyent hoz Izrael demokratikus jellegére, és fájdalmat okoz arab polgárainak" - áll a Rozin megfogalmazta petícióban.

Trump és Netanjahu kapcsolata nem új keletű: a 2013-as izraeli választások előtt Donald Trump rövid videó klipben arra szólította fel az izraelieket, hogy szavazzanak Benjámin Netanjahura.

Szerző

Németország bezár?

A német kormány vészhelyzeti tervet fontolgat arra az esetre, ha nem csillapodik a menekülthullám, a formálódó elképzelés lényege a határ lezárása és a belépés megtagadása a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől - írta csütörtökön a Bild című német lap.

forrásmegjelölés nélküli írás szerint a szövetségi kormány fel akar készülni arra az esetre, hogy Németország már nem tud befogadni menekülteket annyira nagy számban, mint eddig.

A vészhelyzet kezelését célzó, még alakuló elképzelés "magva" az, hogy "messzemenően" lezárják az ország határait és "ideiglenesen" megtagadják a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől, "azaz szinte mindenkitől".
Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU elnöke és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke egyetért abban, hogy az Európai Unió "nem eshet szét a menekültkérdés miatt", és ebben "Németországnak nagy felelőssége van".

Az is világos számukra, hogy a Németországba érkező menedékkérők számának "jelentősen csökkennie kell". Mindezt írásban rögzítették a Bild szerint.

A cél az, hogy évente legfeljebb nagyjából 400 ezer, azaz napi szinten bő ezer menedékkérő érkezzék. Ezt a számot azonban írásban nem rögzítették, mert Angela Merkel el akarja kerülni a számszerűen kifejezett felső létszámhatár körüli vitát - írta a német lap, amely szerint felmerül a kérdés, hogy mihez lehet kezdeni, ha nem vezetnek eredményre a menekülthullám csillapítását célzó erőfeszítések, és Törökország a vállalásai ellenére nem csökkenti gyorsan és érezhetően az EU-ba átkelő menedékkérők számát.

A CDU a december 14-én kezdődő kongresszusán határozatot szándékozik hozni arról, hogy ebben az esetben "további intézkedéseket" kell tenni. A határozat szövegén szerdán még dolgoztak - írta a Bild.A lap szerint a kormány három hónapja már majdnem "behúzta a vészféket", vagyis napirenden volt a határ lezárása. Szeptember 13-án este (azon a napon, amelyen a berlini vezetés bejelentette, hogy ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést) az eredeti tervek szerint a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség 21 századának kiadtak volna egy bevetési parancsot, amelyben az állt, hogy meg kell tagadni a belépést az EU-n kívüli országok azon állampolgáraitól, akiknek nincs jogosultságuk a beutazásra, akkor is, ha jelzik, hogy menedéket akarnak kérni Németországban.

Angela Merkel azonban Thomas de Maiziere belügyminiszterrel telefonon folytatott megbeszélése után "az utolsó percben" lefújta a tervet, így végül a határellenőrzést ugyan visszaállították, de a menedékkérőktől nem tagadják meg a belépést.
A kancellár azóta teljes erővel dolgozik egy nemzetközi megoldáson, de az újonnan érkező menedékkérők száma nem csökkent tartósan. Görög tisztségviselők szerdán arról tájékoztattak, hogy a Törökország felől érkező tömeg nagysága alig csökkent - írta a Bild, amely szerint a német kormány azzal számol, hogy a naponta érkezők száma hamarosan felszökik 4000-re a jelenlegi 2500 körüli szintről.

Angela Merkel már a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban november 25-én elmondott beszédében jelezte, hogy mi is történhet, ha az EU-ban nem sikerül választ találni a menekültkérdésre; a kancellár beszédében kiemelte, hogy ebben az esetben megkérdőjeleződik a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet fenntarthatósága - idézte fel a Bild.
Hozzátette, hogy információi szerint Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora nemrég CDU-s Bundestag-képviselők előtt arról beszélt, hogy a kormány továbbra is törekedik egy "európai megoldásra", de ha ez nem sikerül, akkor "meg kell fontolni más megoldásokat".

Az egyelőre kérdéses, hogy az SPD partner lenne-e egy ilyen másfajta megoldásban. A szociáldemokraták határozottan elutasították a határok lezárását és a belépés megtagadását a menekültektől, legalábbis eddig - írta a Bild.

A német kormány cáfolja, hogy a határ lezárását fontolgatja

A német kormány szóvivője cáfolta a Bild című lapnak azt az értesülését, amely szerint vészhelyzeti tervet fontolgatna arra az esetre, ha nem csillapodik a menekülthullám. A német lap aznapi száma szerint a formálódó elképzelés lényege a határ lezárása és a belépés megtagadása a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől. "Ez a jelentés téves" - hangoztatta Steffen Seibert. 

"A szövetségi kormány egy tartós európai megoldáson dolgozik, együtt EU-s partnereinkkel és az Európával szomszédos országokkal" - tette hozzá a kormányszóvivő berlini nyilatkozatában.

Szerző
Frissítve: 2015.12.10. 14:48