Előfizetés

Menekültügy - Megegyezésre jutott a CDU elnöksége

Megegyezésre jutott a kormányzó német jobboldali CDU elnöksége vasárnap a menekültpolitikáról szóló kongresszusi határozati javaslatról - jelentette be vasárnap Angela Merkel pártelnök-kancellár. A kompromisszum megkötése után a párton belüli bírálói visszavonták a Merkel-féle menekültpolitika módosítására irányuló javaslataikat.

Angela Merkel az ARD országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy az elnökség egy ellenszavazat mellett elfogadta a hétfőn Karlsruhéban kezdődő kongresszusra készített határozati javaslatot. A dokumentum nem tartalmazza a "felső határ" kifejezést, de az "emberek aggodalmaira" tekintettel beépítették a javaslatba, hogy a Németországba érkező menedékkérők számát "érezhetően csökkenteni" kell - mondta a kancellár, aki mindig is elutasította a felső határ vagy létszámplafon gondolatát, vagyis azt, hogy előre rögzíteni kell, hogy Németország legföljebb mennyi menekültet fogad be évente. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy elégedett a kompromisszummal. Azt mondta, hogy sikerült olyan "irányvonalat kialakítani, amely megfelel az én megközelítésemnek".

A kancellár a másik országos közszolgálati televíziónak, a ZDF-nek is nyilatkozott. Úgy vélte, a vasárnapi elnökségi ülésen véglegesített és az elfogadással a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat teljes mértékben összhangban van azzal a válságkezelési elképzeléssel, amelyet hónapok óta képvisel.

Angela Merkel eddigi nyilatkozataiban rendre szerepelt, hogy csökkenteni kell a Németországba érkező menedékkérők számát. Például a bajor testvérpárt, a CSU novemberi müncheni kongresszusán kiemelte, hogy csökkenteni kell a menekültek számát, de szerinte ezt csak azzal lehet elérni, ha egyszerre három szinten, nemzetállami, európai uniós és nemzetközi szinten tesznek érte.

A menedékkérők, menekültek számának csökkentésére irányuló törekvés a kongresszusi határozati javaslat eredeti változatában is megjelent. A nyilvánosságra nem hozott eredeti szövegben sajtóértesülések szerint az állt, hogy Németország teherbíró képessége ugyan jelentős, de egyetlen állam, még Németország sem tudja egyedül beteljesíteni valamennyi menekült reményeit, és ezért, illetve a menekültek befogadása iránti "társadalmi elfogadottság" biztosítása céljából csökkenteni kell a menekültek számát.

A vasárnap este nyilvánosságra hozott végleges szövegben az áll, hogy a CDU szem előtt tartja a Németországban élő "emberek érdekeit", és "határozottan" törekedik azért, hogy "hatékony intézkedések" révén "érezhetően csökkenjen" a menedékkérők beáramlása, hiszen a menekülthullám jelenlegi szintjének fennmaradása hosszabb távon "túlterhelné az államot és a társadalmat, még egy olyan országban is, mint Németország". A dokumentum szerint az utóbbi hónapokban sikerült előrelépni a menekültválság kezelésében, de "további lépéseket kell tenni Németországban, Európában és a nemzetközi közösségben".

A létszámplafon mellett nem került be a határozati javaslatba a pártelnök-kancellár menekültügyi vonalvezetését rosszalló csoportok, politikusok másik fő követelése sem, miszerint tovább kell erősíteni az országhatár védelmét, és akár meg is kell tagadni a belépést menedékkérőktől, ha nem sikerül biztosítani az uniós külső határ védelmét.

Ugyanakkor a Merkel-féle menekültpolitikát nyilvánosan bíráló főbb CDU-s politikusok és csoportok mind kifejezték elégedettségüket, és visszavonták kongresszusi határozati javaslataikat a létszámplafonról és az országhatár védelméről.
Angela Merkel az ARD-ben sugárzott interjúban arra a kérdésre, hogy a menekültválság kancellári munkásságának legnehezebb feladata-e, azt mondta, hogy inkább a "leginkább összetett" kérdésről van szó, és felidézte a pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble által több alkalommal kifejtett gondolatot, hogy Németország számára a menekültválság "randevú a globalizáció valóságával".

A kancellár kiemelte, hogy a válság kezelésében az uniós külső határok védelme a legfontosabb, a menekültek tagállamok közötti elosztása pedig egy "másik fejezet". Hozzátette: számára fontos, hogy Németország megfeleljen humanitárius kötelezettségeinek, de megfeleljen "Európának is". Németországnak "kötelessége" fellépni Európa "egységességének" megőrzéséért, "ezért örülök, hogy a külső határok védelme egyre inkább elfogadásra és támogatásra talál" - mondta Angela Merkel.

Meg kell őrizni a belső határőrizet nélküli schengeni övezet egységét, hiszen a szabad mozgás lehetősége "gazdasági sikereket" eredményezett Németországnak, ezért "gyorsan" meg kell majd valósítani azt a javaslatot, amelyet Európai Bizottság a napokban terjeszt elő egy "európai határvédelmi misszióról" - fejtette ki a kancellár az ARD-nek. A ZDF-nek adott nyilatkozatában ugyancsak kiemelte a külső határok védelmének fontosságát, a menekültek tagállamok közti elosztásáról nem beszélt.

A CDU a kétnapos karlsruhei kongresszusán a menekültválság mellett egy sor további ügyről tárgyalnak majd. Várhatóan határozatot hoznak egyebek mellett arról, hogy a bevándorlást szabályozó előírások, jogszabályok összefoglalásával meg kell alkotni egy bevándorlási törvényt.

A demokrácia diadala Franciaországban

Kiköszörülték a csorbát Franciaországban, a regionális választás második fordulójában. Az adatok szerint ugyanis a Nemzeti Front (FN), amelyre az egy héttel korábban megrendezett első fordulóban még a legtöbben adták a voksukat, a második felvonásban valószínűleg egyetlen régió irányítását sem szerezte meg.

A legnagyobb érdeklődés az északi Nord-Pas-de-Calais-Picardie eredményét előzte meg, ahol Marine Le Pen indult. A FN elnöke körülbelül 15 százalékkal szorult a jobboldali Xavier Bertrand mögé, aki szerint Marine Le Pen veresége a teljes északi országrész diadala. Egyben köszönetet mondott a baloldal támogatásáért. A jobboldali republikánusok öt, a szocialisták három-négy régióban arattak diadalt. Az egy héttel korábban megrendezett első fordulóéhoz képest legalább nyolc százalékkal volt magasabb a részvétel, amely elérte az 58,5 százalékot. Sokan a demokrácia győzelmeként ünnepelték a FN háttérbe szorulását.

Elfogadták a globális klímaegyezményt

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.12.13. 20:20
Környezetvédő csoportok Párizsban tüntettek a megállapodás ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AGUNG PARAMESWARA
Párizsban 195 ország képviselői szombaton elfogadták a történelmi klímaegyezményt. Ez az első megállapodás, amelyben a világ valamennyi országa vállalja, hogy tőle telhető mértékben hozzájárul a globális felmelegedés mérsékléséhez. A Párizsi Egyezmény a vártnál ambiciózusabb célt szab meg, kimondja, hogy a Föld átlaghőmérsékletének növekedését az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius fok alatt kell tartani, törekedve arra, hogy a felmelegedés ne érje el az 1,5 Celsius fokot. 

Több mint két hétig elhúzódó, maratoni tanácskozás után Laurent Fabius francia külügyminiszter, a 21. ENSZ klímakonferencia elnöke szombaton reggel meghatottan jelentette be, hogy végeztek a hatalmas munkával, elkészült az egyezmény végleges szövege, majd az esti záróülésen az elnöki kalapács leütésével szimbolikusan jelezte, hogy a résztvevő államok elfogadták a megállapodást. Hatalmas volt az ováció, sokan könnyeztek. Fabius évek óta ezért a pillanatért dolgozott. A francia házigazdák el akarták kerülni azt, ami 2009-ben, Koppenhágában történt, s mindent megtettek azért, hogy ne adjanak esélyt a kudarcnak. Az utolsó utáni pillanatban is voltak még viták (főként fordítási nehézségek adódtak). Többszöri halasztás után szombaton este 6-ra az ENSZ valamennyi hivatalos nyelvén online elérhetővé vált a végleges szöveg.

A párizsi csúcs, hivatalos nevén az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (UNFCCC) érdekelt felek 21. utókonferenciája (COP 21) állam- és kormányfői szinten nyílt meg, s külügyminiszteri szinten zárult. Az Egyesült Államokat John Kerry képviselte, a záró plenáris ülésen jelen volt Al Gore volt amerikai alelnök, akinek a klímaváltozás elleni harcban játszott szerepét Nobel-békedíjjal ismerték el. Ott volt Bill Gates, a világ leggazdagabb embere, a Microsoft alapítója, aki személyesen 1 milliárd dollárt ajánlott fel a globális felmelegedés elleni harcra, s csatlakozásra szólított fel más milliárdosokat is.

A klímatárgyalások jelentős szkepticizmus mellett, komoly üzleti érdekek szembenállása közepette, ellenszélben haladtak. Miguel Arias Canete, az Európai Unió klímaügyekben illetékes biztosa Twitteren tette közzé, hogy az EU támogatja a megállapodást, Kína, India és Szaúd-Arábia csak az utolsó pillanatban adta áldását az egyezményre, Ausztrália és Dél-Afrika is rábólintott. A G77-es csoporthoz tartozó fejlődő államok mind egyetértésüket hangoztatták. Nicaragua viszont már az ovációt követően jelentette be egyet nem értését.

Kétmilliárdos magyar felajánlás
Magyarország a klímakonferencia idején duplájára emelte az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alatt működő Zöld Klíma Alap részére tett felajánlását: az idén júliusban adományozott egymilliárd forint mellé a párizsi siker érdekében további egymilliárd forint összeget ajánlott fel a nemzetközi klímafinanszírozás javára. Ezt Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára jelentette be múlt héten Párizsban.

A Párizsi Egyezmény a 2020-ban végleg lejáró Kiotói Jegyzőkönyvet váltja fel. Nagy a különbség a két dokumentum között, Kiotóban csak 37 fejlett ország vállalt kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, s a legnagyobb környezetszennyező országok nem csatlakoztak. A párizsi dokumentum jelentőségét az adja, hogy elfogadásával gyakorlatilag a világ valamennyi állama elismerte a klímaváltozás létezését, s azt is, hogy az emberi tevékenység okozta környezeti károk a bolygó túlélését fenyegetik.

Lehetőségeihez mérten a világ államai készek részt venni a közös csökkentési erőfeszítésekben. A klímacsúcs kezdetéig 186 ország nyújtotta be egyéni klímavállalását, Christina Figueres, az ENSZ fő klímailletékese a tanácskozás zárónapján közölte, hogy az utolsó utáni pillanatban, 187. államként Saint Kitts and Nevis is beadta felajánlását (nyolc résztvevő adós még ezzel).

A záródokumentum is utal rá, hogy ezek az országonkénti vállalások még nem elégségesek a közös cél eléréséhez. Kutatók számításai szerint az eddigi vállalásokkal a globális felmelegedés növekedését 2,7 és 3,7 Celsius fok között lehet tartani az iparosodás előtti időszakhoz képest. Az egyezmény előírja az öt évenkénti kötelező felülvizsgálatot, kidolgozták az ellenőrzési, mérési mechanizmusokat. Az államok arra vállaltak kötelezettséget, hogy öt évente aktualizálják, bővítik kibocsátáscsökkentési vállalásaikat. Párizsban ugyanakkor alapjában politikai jellegű megállapodás született, az egyezménynek csak egy része jogilag kötelező erejű. Amit a bírálók leginkább hiányolnak, hogy nem tartalmaz szankciókat azokkal az államokkal szemben, amelyek nem teljesítik vállalásaikat.

Az ENSZ-főtitkára a menetrend szerint 2016. április 22-én New Yorkban nyitja majd meg aláírásra a Párizsi Egyezményt, ünnepélyes ceremónia keretében, a legmagasabb szinten kezdődik meg az aláírási folyamat. A világszervezet tagállamainak egy évük lesz, hogy aláírásukkal lássák el a dokumentumot. Az egyezmény akkor lép hatályba, ha legalább 55 ország letétbe helyezi a ratifikációs okmányokat, feltéve, hogy ezek az államok a globális kibocsátás legalább 55 százalékáért felelnek.

Párizsban a találkozó megnyitása előtt a civil szervezetek nem tarthatták meg a tervezett nagy klímamenetet, a klímacsúcs zárónapján azonban ezrek vonultak az utcára. Noha a november 13-i terrortámadások óta a francia fővárosban rendkívüli állapot van érvényben, a kormány és a rendőrség engedélyezte a tömegmegmozdulást. A klímaaktivisták messze nem elégedettek a megállapodással. A felvonulók kézenfogva körülállták az Eiffel-tornyot, illetve két kilométer hosszú transzparenst feszítettek ki a Diadalívtől a La Defense negyedig.

A megállapodás főbb pontjai
*A globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 Celsius fok alatt kell tartani, lehetőség szerint törekedve arra, hogy ne haladja meg az 1,5 százalékot az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva
* Célul tűzték ki, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása minél hamarabb érje el csúcspontját, és a század második felére, 2050 és 2100 között kerüljön egyensúlyba a globális kibocsátás és a természet (a fák, a talaj és az óceánok) széndioxid-elnyelő képessége
*Ötévenként felülvizsgálják a nemzeti célok teljesítését, az államok öt évente aktualizálják vállalásaikat
*A fejlett országok 2020-tól évente legalább 100 milliárd dollárral támogatják a klímaváltozás miatt veszélyeztetett, fejlődő államok alkalmazkodását, a 2009-ben vállalt összeg további növelése szükséges
*Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének (IPCC) 2018-ig jelentést kell letennie arról, hogy a 2, illetve 1,5 Celsius fokos klímacél eléréséhez milyen utak vezethetnek, milyen további lépésekre van szükség

Így látják az illetékesek

Francois Hollande francia kormányfő: „A párizsi klímamegállapodás esélyt ad a világ megváltoztatására.”

Laurent Fabius francia külügyminiszter: „Eljött az igazság pillanata, meggyőződésem, hogy ambiciózus, kiegyensúlyozott egyezményt tettünk le az asztalra. Párizs azonban csak az út kezdete.”

Barack Obama amerikai elnök: „Ez az egyezmény a legjobb esély, hogy megmentsük az egyetlen bolygót, amink van. A megállapodás megkötésével azonban nem oldódik meg minden probléma.”

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár: „A mai nap bekerül a történelembe, monumentális sikert értünk el. Ami egykor elképzelhetetlen volt, az most már megállíthatatlan.”

David Cameron brit kormányfő: „Az egyezmény különleges, mert minden országra felelősséget ró, hogy teljesítse, amit vállalt.”

Carole Dieschbourg, az EU soros elnökségét ellátó Luxembourg környezetvédelmi minisztere: „A klímaegyezmény egy jobb, igazságosabb, fenntarthatóbb világ felé jelöli ki az utat. Az EU küzdött azért, hogy a lehető legkeményebb megállapodás jöjjön létre.”

Kumi Naidoo, Greenpeace International: „Ma az emberiség összefogott egy közös ügy érdekében, de igazán az számít, mi történik a konferencia után. Ez az egyezmény nem ránt ki bennünket a szakadékból, de legalább már nem olyan meredekek az oldalai.”