Előfizetés

A lakásépítések növekedésével számol a kormány

A kormány azzal számol, hogy az új építésű lakóingatlanok áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésével nő majd a lakásépítések száma - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miután a kabinet a parlament elé terjesztette áfacsökkentési javaslatát.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány célja, hogy minél több embernek legyen reális lehetősége saját lakáshoz jutni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az idén nyáron elindított családi otthonteremtési kedvezményre. A célt szerinte nagymértékben segítheti a tervek szerint jövőre hatályba lépő áfacsökkentés.

Varga Mihály közölte: lehetővé akarják tenni azt is, hogy ne csak a január 1. utáni adásvételekre vonatkozzon az áfakedvezmény, hanem ha az adásvétel és a használatbavétel között nem telt el több mint két év, akkor a már folyamatban lévő új lakások értékesítésénél is alkalmazható legyen az alacsonyabb áfakulcs.

A 2016-os központi költségvetést jelentős, több mint 200 milliárd forintos tartalékkal fogadták el, így ha az áfacsökkentés miatt adóbevétel esik ki, az nem fogja befolyásolni a büdzsé mozgásterét - mondta a miniszter. Kiemelte, hogy bár az adócsökkentés miatt valóban adóbevételkieséssel lehetne számolni, de az új lakások építésénél keletkezik annyi többlet, gazdasági növekedés, ami megtéríti a kieső bevételt. "Amit elveszítünk a réven, az megtérül a vámon" - fogalmazott.

Varga Mihály megjegyezte, hogy tavaly mintegy 9 ezer lakás épült Magyarországon, ami rendkívül alacsony szám.
A nemzetgazdasági miniszter kérdésre azt is mondta, nem tart attól, hogy az áfacsökkentés lépése miatt visszaesne a használt lakások piaca.

Építőipari szervezetek: 2017-től lesz érezhető az adócsökkentés hatása

Elégedettek a lakásépítés áfájának csökkentésével építőipari szervezetek, amelyek 2017-ben már a piac jelentős bővülését várják az intézkedéstől, és további javaslatokat is tettek a kedvezményezetti kör és a hitellehetőségek bővítésére.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az idén felépülő új lakások számát 8500-9000 között valószínűsíti, ami véleménye szerint 2017-ben akár 30 százalékkal is növekedhet. Megjegyezte, hogy a tervezés és a kivitelezés között általában másfél-két év telik el, ezért jövőre még nem vár érdemi hatást az adócsökkentéstől.

2018-ban Koji László szerint az ideinek akár duplájára is nőhet a felépített lakások száma. A piac bővüléséhez azt is szükségesnek nevezte, hogy a következő négy évben ne változzon lényegesen a szabályozás, és erősödjön a banki hitelezés is, amelyhez 3-4 százalékos kamatozású lakossági hitelek teremtenének ideális feltételeket véleménye szerint.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kalákában épülő családi házak áfájával, Koji László azt válaszolta, hogy az építés egy részét - már csak az előírások miatt is - szakvállalkozók végzik. Például aki a fűtést szereli, az a felhasznált anyag és a saját munkadíja után 5 százalékos áfa-kulccsal állítja ki a számlát. Amennyiben az építtető vásárolja az anyagot, szükségszerűen 27 százalékos áfát fizet utána.

Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a családi házak építése évi 4-5 ezer darabbal stabilnak tekinthető. A válság hatására a társasházi építés esett vissza, az idén 6500 lakás várható. Az áfakulcs csökkentésével ez a szám 2017-re megduplázódhat, elérheti a 13 ezret is. A fellendülés jelei - véleménye szerint - már a jövő év második felében érezhetőek lesznek.

A MÉASZ  azt is javasolta, hogy aki magánszemélyként a saját telkén épít családi házat az is jusson hozzá a kedvezményes áfakulccsal járó előnyökhöz. A másik javaslatuk pedig az, hogy kedvezményes 2,5 százalékos hitelt vehessenek fel az új lakást építők, illetve építettők, az MNB növekdési hitelprogramjának mintájára.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is azt szorgalmazta, hogy a saját telkükre házat építők is élhessenek az alacsonyabb áfa lehetőségével.

Úgy tűnik, hogy marad az alapkamat

Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása szerint nem módosítja az 1,35 százalékos alapkamatot keddi, idei utolsó kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Több elemző ugyanakkor valószínűsíti, hogy az MNB lefelé módosítja inflációs előrejelzését.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői hétfői prognózisukban közölték: számításaik szerint az MNB a jövő évi átlagos inflációra szóló előrejelzését 0,3 százalékpont körüli mértékben csökkentheti az előző, szeptemberi inflációs jelentésben foglalt 1,9 százalékról annak alapján, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta árfolyama már eddig csaknem 20 százalékot zuhant az akkori inflációs becsléshez alapul vett 54 dolláros jövő évi átlagos árfolyam-várakozáshoz képest.

Úgy tűnik, hogy marad az alapkamat

Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása szerint nem módosítja az 1,35 százalékos alapkamatot keddi, idei utolsó kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Több elemző ugyanakkor valószínűsíti, hogy az MNB lefelé módosítja inflációs előrejelzését.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői hétfői prognózisukban közölték: számításaik szerint az MNB a jövő évi átlagos inflációra szóló előrejelzését 0,3 százalékpont körüli mértékben csökkentheti az előző, szeptemberi inflációs jelentésben foglalt 1,9 százalékról annak alapján, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta árfolyama már eddig csaknem 20 százalékot zuhant az akkori inflációs becsléshez alapul vett 54 dolláros jövő évi átlagos árfolyam-várakozáshoz képest.