Előfizetés

Útravaló Tarlósnak

Tarlós István addig ne álljon fel a tárgyalóasztaltól, amíg a miniszterelnök írásos ígéretet nem tesz a főváros problémáinak rendezésére. Erre tegnap kérte a főpolgármestert a szocialista Horváth Csaba. 

A fővárosi ellenzéki képviselő pártja nevében Orbán Viktortól azt követelte, vállaljon garanciát a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozására. A kormány először is utalja át azt a 15 milliárd forintot, ami hiányzik Budapest idei költségvetéséből, és vállaljon garanciát azon fővárosi fejlesztések támogatására, amelyeket az önkormányzat saját erőből nem tud finanszírozni. Ilyen a 3-as metró, a HÉV-ek és a kisföldalatti felújítása. Horváth arra figyelmeztetett, hogy a budapestiek naponta 18 milliárd forint adót fizetnek az államnak. A várospolitikus felszólította a Fideszt, vonják vissza a kedden elfogadott törvénymódosítást, amely egyebek mellett az agglomerációs közlekedést veszélyezteti.

A miniszterelnök és a főpolgármester hétfő délelőtt tárgyal egymással elsősorban a BKV hosszú távú állami finanszírozásáról. A kormány ezt megelőzően adta be a kedden már el is fogadott javaslatot, amelynek értelmében a következő két évben a helyi iparűzési adóból 1,5-1,5 százalékkal többet kap a főváros a kerületek rovására, de a pénzt a tömegközlekedés fenntartására kell fordítania. A tervezetről forrásaink szerint nem egyeztettek Tarlóssal, sőt akkor adták be és szavazták meg, amikor a főpolgármester Szentpéterváron tárgyalt. Az ellenzék szerint ez a BKV gondját nem oldja meg, de más fővárosi feladatok ellátására nem marad forrás. Akár a budapesti színházakat is be kell majd zárni.

Rogán Antal tegnap a TV2 reggeli műsorában arra emlékeztetett, hogy a kormány átvállalta a főváros, illetve a BKV adósságát, ami komoly kamatmegtakarítást jelent. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője szerint Tarlós kérésére csoportosították át a budapesti forrásokat. "Minden kérdésben továbbra is nyitottan állunk az egyeztetés előtt, de egy valamit kimondtunk törvényben, hogy a főváros elsődleges feladata a tömegközlekedés fenntartása. Minden bevételét először arra fordítsa, hogy a buszok és a villamosok biztosan menjenek, és minden más ezután következik." - fogalmazott a miniszter. Tarlós, akit Szentpéterváron értünk utol telefonon lapunknak azt mondta, ha a keddi parlamenti döntések érvényesülnek, akkor a főváros számláján 3 milliárd mínusz fog mutatkozni. Miközben a látszat az, hogy adtak pénzt a BKV-nak, a valóságban elvettek tőle. Összességében nemcsak a főváros, hanem a budapesti kerületek is rosszul járhatnak.

Kin van „csörgősipka”?

Publikálás dátuma
2015.12.19. 06:07
Az ügyészség súlyosításért fellebbez FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem tartja törvényesnek a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletének szóbeli indokolását a Biszku-ügyben Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki erről pénteken, egy más témában tartott sajtótájékoztatón beszélt Budapesten. A vádhatóság vezetője már korábban is intézett szerepétől idegen dühös kirohanást a bíróság ellen.

Biszku Béla volt pártállami vezetőt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. Ezzel kapcsolatban Ibolya Tibor fővárosi főügyész kijelentette: a sokak által botrányosnak tartott korábbi interjújával a Fővárosi Törvényszéket védte meg, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet törvényes volt, ehhez képest a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése „felesleges”.

Emlékezetes: kemény kritikával illette a bíróságokat Ibolya, aki szerint a gyakorlat olyan elméletet tart életben, amelynek már régen a „bizonyíték-értékelés szemétdombján” lenne a helye.

Ibolya, saját honlapján közzétett tanulmányában a közvetett bizonyítékok értékelését kérte számon az igazságszolgáltatáson. A főügyész begyepesedettnek nevezte a bíróságokat. Szerinte sokak még mindig a bizonyítás Szent Gráljának tartják, hogy a közvetett bizonyítékoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk, melyből akár egy kieső láncszem is az egész bizonyítást teszi lehetetlenné, ez az elmélet „még mindig uralkodik és rendszeresen visszaköszön különböző bírói indokolásokból”.

A Biszku-ügy kapcsán a Magyar Hírlapban korábban rámutatott, ez a „látszólag tetszetős” elmélet a sztálini tisztogatások hírhedt szovjet főügyészétől, Visinszkijtől származik, ezt terjesztette az államszocialista magyar jogi irodalom. Csakhogy jogállami keretek között, különösen összetett, többszereplős ügyek esetén sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása.

A főügyész júniusban a lapnak adott interjújában erről azt mondta, a védelem „csörgősipkás bohócot” csinált a bíróságból, amely mondvacsinált indokokkal küldte vissza első fokra az ügyet. Mint most mondta, a bíróság szerint az újabb bizonyítási eszközök hozzájárultak a tényállás alaposabb felderítéséhez, de ő maga nem osztja ezt a véleményt.

Nem tekinthetők új bizonyítéknak a bíróság által a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk, mert már a nyomozás során is tettek vallomást. Illetve voltak olyan most meghallgatott tanúk, akik ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit. Egyikük a tárgyaláson tisztelgett Biszkunak, és feljebbvalójának nevezte - közölte a fővárosi főügyész. Hozzátette: történész szakértőket sem kellett volna kirendelni 3,6 millió forintért "történelmi kérdésekre".

Mint mondta, szakmai kíváncsisággal várja, hogyan tudja a bíróság írásban megindokolni az ítéletét, például azt, hogy az ügyészség egyrendbeli háborús bűntettel vádolta meg Biszkut, a bíróság pedig ötrendbeliben mondta ki bűnösnek, és kettőben még fel is mentette. Úgy fogalmazott: "szomorúan hallgatták" az ítélet szóbeli indokolását, hogy Biszku nem adott tűzparancsot, mert az ügyészség soha nem állította, ezt.

"Ha korabeli, Biszkuék '50-es évekbeli színvonalán fogalmaznék, azt mondanám, aki szabadon engedi a kutyákat, annak nem kell megparancsolnia, hogy harapjanak. (.) Sőt, a falkát Biszkuék hozták létre" - mondta a tőle elvárható higgadtság nélkül -, hozzátéve, hogy a vád nem a direkt parancsról szólt. "Ehhez képest az indokolás nagyrészt ebbe az irányba ment el, ami azt jelenti, hogy a törvényszék nem értette a vádat" - jelentette ki Ibolya Tibor. Mint mondta, ha a Fővárosi Ítélőtábla végzésének akar megfelelni a törvényszék, akkor a szakértőt - akinek később hosszasan idézett a szakvéleményéből, hogy miért nem volt tűzparancs - ki kellett volna zárnia, mert politikai tiszt volt a Kádár-rendszerben.

Ibolya Tibor szerint a bizonyítási eljárást úgy folytatták le, mintha emberölést kellett volna bizonyítani, holott háborús bűntett szerepelt a vádban. Arra a kérdésre, hogy nem okozhatja-e az újabb hatályon kívül helyezést az, hogy nem zárták ki az elfogult szakértőt, azt mondta, az eljárást már jogerősen le lehetett volna zárni, ha nyáron az ítélőtábla nem utasítja új elsőfokú eljárásra a törvényszéket, hanem érdemben dönt.

Akár örülhetnék is, mert annak is jogtörténeti jelentősége van, hogy bűnösnek mondták ki Biszkut háborús bűntettben, méghozzá ötrendbeliben, de nem örülök, mert szerintem az indokolás nem volt törvényes - jelentette ki. Jelezte: fellebbeznek anyagi és eljárásjogi szabálysértések miatt, súlyosításért. IbolyaTibor hozzátette: szomorú, és fél a másodfokú tárgyalástól. Márpedig, ha egy ügyész fél egy tárgyalástól, az súlyos szerepzavart, és kompetenciahiányt jelezhet.

Állatorvosi ló
Állatorvosi lónak nevezte a Biszku-ügyet Gellért Ádám nemzetközi jogász a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Szerinte az egész ügy a kicsúcsosodása annak, hogy az elmúlt 25 évben sem nemzetközi jogi szempontból, sem történeti szempontból nem foglalkoztak megnyugtatóan ezzel a témával.
Azzal kapcsolatban, hogy a '90-es évek elején miért nem történt valódi szembenézés az állampárti múlttal, azt mondta: ezeknek a válaszoknak a megadásához el kellene valakinek kezdenie szisztematikusan feltárnia azokat az ügyészségi, minisztériumi iratokat, amelyek még fellelhetőek az irattárakban és levéltárakban, és csak utána lehet feltenni ismét a kérdést.
A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: a bíróság alapos eljárást folytatott, nem a bíróság, nem a történészek a hibásak, hanem az idő múlása. A '90-es években tanúként hallgatták ki Biszku Bélát, nem volt olyan ügyészi vizsgálat, amely elővette volna az akkor még élő pártvezetőket, katonai és közigazgatási vezetőket, és alaposan kikérdezte, vagy "megszorongatta volna őket" - mondta Gellért Ádám.

Kin van „csörgősipka”?

Publikálás dátuma
2015.12.19. 06:07
Az ügyészség súlyosításért fellebbez FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem tartja törvényesnek a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletének szóbeli indokolását a Biszku-ügyben Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki erről pénteken, egy más témában tartott sajtótájékoztatón beszélt Budapesten. A vádhatóság vezetője már korábban is intézett szerepétől idegen dühös kirohanást a bíróság ellen.

Biszku Béla volt pártállami vezetőt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. Ezzel kapcsolatban Ibolya Tibor fővárosi főügyész kijelentette: a sokak által botrányosnak tartott korábbi interjújával a Fővárosi Törvényszéket védte meg, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet törvényes volt, ehhez képest a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése „felesleges”.

Emlékezetes: kemény kritikával illette a bíróságokat Ibolya, aki szerint a gyakorlat olyan elméletet tart életben, amelynek már régen a „bizonyíték-értékelés szemétdombján” lenne a helye.

Ibolya, saját honlapján közzétett tanulmányában a közvetett bizonyítékok értékelését kérte számon az igazságszolgáltatáson. A főügyész begyepesedettnek nevezte a bíróságokat. Szerinte sokak még mindig a bizonyítás Szent Gráljának tartják, hogy a közvetett bizonyítékoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk, melyből akár egy kieső láncszem is az egész bizonyítást teszi lehetetlenné, ez az elmélet „még mindig uralkodik és rendszeresen visszaköszön különböző bírói indokolásokból”.

A Biszku-ügy kapcsán a Magyar Hírlapban korábban rámutatott, ez a „látszólag tetszetős” elmélet a sztálini tisztogatások hírhedt szovjet főügyészétől, Visinszkijtől származik, ezt terjesztette az államszocialista magyar jogi irodalom. Csakhogy jogállami keretek között, különösen összetett, többszereplős ügyek esetén sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása.

A főügyész júniusban a lapnak adott interjújában erről azt mondta, a védelem „csörgősipkás bohócot” csinált a bíróságból, amely mondvacsinált indokokkal küldte vissza első fokra az ügyet. Mint most mondta, a bíróság szerint az újabb bizonyítási eszközök hozzájárultak a tényállás alaposabb felderítéséhez, de ő maga nem osztja ezt a véleményt.

Nem tekinthetők új bizonyítéknak a bíróság által a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk, mert már a nyomozás során is tettek vallomást. Illetve voltak olyan most meghallgatott tanúk, akik ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit. Egyikük a tárgyaláson tisztelgett Biszkunak, és feljebbvalójának nevezte - közölte a fővárosi főügyész. Hozzátette: történész szakértőket sem kellett volna kirendelni 3,6 millió forintért "történelmi kérdésekre".

Mint mondta, szakmai kíváncsisággal várja, hogyan tudja a bíróság írásban megindokolni az ítéletét, például azt, hogy az ügyészség egyrendbeli háborús bűntettel vádolta meg Biszkut, a bíróság pedig ötrendbeliben mondta ki bűnösnek, és kettőben még fel is mentette. Úgy fogalmazott: "szomorúan hallgatták" az ítélet szóbeli indokolását, hogy Biszku nem adott tűzparancsot, mert az ügyészség soha nem állította, ezt.

"Ha korabeli, Biszkuék '50-es évekbeli színvonalán fogalmaznék, azt mondanám, aki szabadon engedi a kutyákat, annak nem kell megparancsolnia, hogy harapjanak. (.) Sőt, a falkát Biszkuék hozták létre" - mondta a tőle elvárható higgadtság nélkül -, hozzátéve, hogy a vád nem a direkt parancsról szólt. "Ehhez képest az indokolás nagyrészt ebbe az irányba ment el, ami azt jelenti, hogy a törvényszék nem értette a vádat" - jelentette ki Ibolya Tibor. Mint mondta, ha a Fővárosi Ítélőtábla végzésének akar megfelelni a törvényszék, akkor a szakértőt - akinek később hosszasan idézett a szakvéleményéből, hogy miért nem volt tűzparancs - ki kellett volna zárnia, mert politikai tiszt volt a Kádár-rendszerben.

Ibolya Tibor szerint a bizonyítási eljárást úgy folytatták le, mintha emberölést kellett volna bizonyítani, holott háborús bűntett szerepelt a vádban. Arra a kérdésre, hogy nem okozhatja-e az újabb hatályon kívül helyezést az, hogy nem zárták ki az elfogult szakértőt, azt mondta, az eljárást már jogerősen le lehetett volna zárni, ha nyáron az ítélőtábla nem utasítja új elsőfokú eljárásra a törvényszéket, hanem érdemben dönt.

Akár örülhetnék is, mert annak is jogtörténeti jelentősége van, hogy bűnösnek mondták ki Biszkut háborús bűntettben, méghozzá ötrendbeliben, de nem örülök, mert szerintem az indokolás nem volt törvényes - jelentette ki. Jelezte: fellebbeznek anyagi és eljárásjogi szabálysértések miatt, súlyosításért. IbolyaTibor hozzátette: szomorú, és fél a másodfokú tárgyalástól. Márpedig, ha egy ügyész fél egy tárgyalástól, az súlyos szerepzavart, és kompetenciahiányt jelezhet.

Állatorvosi ló
Állatorvosi lónak nevezte a Biszku-ügyet Gellért Ádám nemzetközi jogász a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Szerinte az egész ügy a kicsúcsosodása annak, hogy az elmúlt 25 évben sem nemzetközi jogi szempontból, sem történeti szempontból nem foglalkoztak megnyugtatóan ezzel a témával.
Azzal kapcsolatban, hogy a '90-es évek elején miért nem történt valódi szembenézés az állampárti múlttal, azt mondta: ezeknek a válaszoknak a megadásához el kellene valakinek kezdenie szisztematikusan feltárnia azokat az ügyészségi, minisztériumi iratokat, amelyek még fellelhetőek az irattárakban és levéltárakban, és csak utána lehet feltenni ismét a kérdést.
A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: a bíróság alapos eljárást folytatott, nem a bíróság, nem a történészek a hibásak, hanem az idő múlása. A '90-es években tanúként hallgatták ki Biszku Bélát, nem volt olyan ügyészi vizsgálat, amely elővette volna az akkor még élő pártvezetőket, katonai és közigazgatási vezetőket, és alaposan kikérdezte, vagy "megszorongatta volna őket" - mondta Gellért Ádám.