Előfizetés

Fel akarta robbantani a parlamentet a vegyésztanár

Tizenhárom éves börtönbüntetést szabott ki hétfőn a krakkói kerületi bíróság Brunon Kwiecien vegyésztanárra, akit az ítélet szerint három éve terrortámadást tervezett a lengyel parlament ellen, és törvénytelen fegyverkereskedelmet is folytatott. Az ítélet nem jogerős.

A krakkói mezőgazdasági főiskola volt tanárát 2012 végén tartóztatták le. A vád szerint azt tervezte, hogy egy négy tonna trotillal megrakott teherautóval a lengyel parlamenti alsóház, a szejm főbejárata elé hajt, és felrobbantja. A támadást a lengyel költségvetésről szóló vita idején akarta végrehajtani, amikor a képviselők mellett az épületben volt az államfő, a kormányfő, és a kormány is.

A 143 kötetnyi, részben titkosított nyomozati anyag szerint a terrortámadás végrehajtására Kwiecien terrorista csoportot is próbált verbuválni, robbanószereket, illetve az előállításukhoz szükséges alapanyagokat vásárolt, és a szejm épületének térképét tanulmányozta. Az ügyészség úgy érvelt, hogy a Kwiecien által tervezett merénylet megvalósítható volt, mert a vádlott a végrehajtásához szükséges tudással és eszközökkel is rendelkezett. A védelem Kwiecien felmentését kérte araa hivatkozva, hogy a vegyész a lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) provokációjának áldozata lett. A bíróság úgy találta, hogy a nyomozati iratok alapján a provokáció nem bizonyítható. 

Az ítélet kihirdetésekor a bíróság aláhúzta: először fordult elő, hogy Lengyelországban valakit az állami intézmények elleni merénylet ügyében ítéltek el.

Oroszország, szankciók - Hosszabbított az EU

Újabb hat hónappal hosszabbította meg az Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankcióit az Európai Unió - tájékoztatott közleményében az ügyben hivatalosan dönteni jogosult, a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács.

A büntetőintézkedések hatályának hat hónappal való meghosszabbításáról az EU-országok unióhoz akkreditált nagykövetei állapodtak meg az Európai Tanács kétnapos évzáró csúcstalálkozóját követően pénteken. Az EU az Ukrajna elleni agresszió miatt tavaly júliusban döntött gazdasági szankciók alkalmazásáról Oroszországgal szemben. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiacokhoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként úgynevezett kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

Az uniós tagállamok legutóbb júniusban döntöttek arról, hogy 2016. január 31-éig meghosszabbítják az Ukrajna elleni orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett gazdasági büntetőintézkedéseket. Moszkva a szankciók meghosszabbításának hírére úgy reagált, hogy a döntés képmutató, Európa pedig jobban tenné, ha együttműködne, s a terrorizmus elleni küzdelmen munkálkodna. Az orosz külügyminiszter közölte: nem Moszkva okozta az ukrajnai konfliktust, hanem a jelenlegi kijevi vezetés, Oroszországot olyasmiért büntetik, amihez valójában semmi köze. Szergej Lavrov egyúttal felszólította Brüsszelt, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára a minszki egyezség végrehajtása érdekében.

Az Európai Unió az Oroszország, Ukrajna és az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták között létrejött úgynevezett minszki megállapodások maradéktalan végrehajtásához köti a szankciók felülvizsgálatát. Ezek értelmében a többi között például Kijevnek pár napon belül, az év végéig vissza kellene kapnia a teljes ellenőrzést az ukrán-orosz határ fölött, ám az Európai Unió szerint erre semmi esély sincsen.

A spanyol baloldal nem támogatja a Néppárt kormányalakítási szándékát

Az új spanyol parlament baloldali pártjai, a szocialista párt (PSOE) és a Podemos (Képesek vagyunk rá) nem támogatják a választásokon győztes konzervatív Néppárt kormányalakítási szándékát és Mariano Rajoy miniszterelnök újraválasztását. Mindkét párt hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be egymástól független döntését, amelyet azután közöltek, hogy vezető testületeik értékelték a választási eredményeket.

"Sem aktívan, sem passzívan, sem támogató szavazatokkal, sem tartózkodással" - így fogalmazta meg Pablo Iglesias, a baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) főtitkára, hogy semmilyen módon nem kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy az országnak újra konzervatív kormánya legyen. Arra nem adott egyértelmű választ, hogy támogatják-e a szocialisták esetleges kormányalakítási szándékát. Mint mondta, most nem ennek a kérdésnek van itt az ideje, hanem annak, hogy a pártok minél előbb egyeztessenek a legfontosabb alkotmányos témákról.

Bejelentette: minden parlamentbe jutott párttal meg akarják vitatni 5 pontból álló javaslatukat, amely tartalmazza a választójogi törvény megváltoztatását, a szociális jogok védelmét, a bíróságok függetlenítését a hatalomtól, a korrupció elleni harc fokozását és egy népszavazás megrendezését a katalánok függetlenségi szándékáról. "Ez elengedhetetlen egy új, történelmi kompromisszum létrehozásához" - jelentette ki, hozzátéve, hogy Podemos egységes Spanyolországot szeretne, amelynek Katalónia is a része.

César Luena, a szocialista párt szervezeti titkára szerint a PP-nek, mint a választások győztesének meg kell próbálnia kormányt alakítani, de ebben a szocialista párt nem fogja támogatni. A politikus kitért azok elől a kérdések elől, amelyek azt firtatták, hogy a PSOE keresi-e más pártok támogatását annak érdekében, hogy megpróbáljon kormányra kerülni. Nincs itt az ideje ilyesmiről beszélni - jegyezte meg.

A párt választási szereplésével kapcsolatban hangsúlyozta: jelenleg a szocialisták a legnagyobb ellenzéki erő és a legnagyobb baloldali párt Spanyolországban. (A PSOE történetének legrosszabb választási eredményét produkálta a szavazatok 22 százalékának megszerzésével). Bejelentette azt is, hogy február helyett valamikor tavasszal tartják meg a párt tisztújító kongresszusát, hogy az ne essen egybe a kormányalakítási időszakkal. Sajtóértesülések szerint Pedro Sánchez, a szocialista párt főtitkára már bejelentette, hogy újra versenybe száll a párt vezetéséért. A Néppárt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt vezetősége délután ül össze, hogy helyzetértékelést tartson. 

A vasárnapi parlamenti választásokon a PP 123, PSOE 90, a Podemos 69, a Ciudadanos pedig 40 mandátumot szerzett a 350 fős törvényhozásban. A többi 28 képviselői hely hat másik, kisebb párt között oszlik meg. A győztes párt nem szerezte meg az önálló stabil kormány megalakításához szükséges szavazatokat, ezért mindenképp támogatókat kell találnia a parlamenti pártok között.

A parlament januári megalakulását követően a spanyol király fogadja majd a parlamenti pártok vezetőit, és javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. A parlament szavaz a jelöltről, akinek az abszolút többséget, azaz 176 képviselő támogatását kell elnyernie. Amennyiben ez nem sikerül, két nap múlva megismétlik a választást, ekkor már elég az egyszerű többség támogatása is. Ha két hónap alatt nem választ miniszterelnököt a parlament, meg kell ismételni a választásokat.