Előfizetés

1001 éjszaka orvosi meséi

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.12.22. 06:00
Lepusztult ellátás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A kifáradt szakdolgozói tiltakozások után a munkájuk elismerésével és körülményeivel elégedetlen orvosok egyre nyíltabban lázadnak. Egy internetes csoportjuk a lakosság segítségét kéri, mert szerintük az egészségügyi dolgozók tartalékai elfogytak.

Hatvannégy orvos írta alá azt a hálapénzt elutasító és az orvosi, ápolói bérek növelését, a gyógyítás körülményeinek javítását sürgető nyílt levelet, amelyet tegnap tettek közzé az Index egyik cikkében. Nincsenek könnyű helyzetben. Olyan sokáig nem mondtak véleményt a hazai orvosok az utóbbi évek, hónapok egészségügyi válságtüneteiről, hogy a közvélemény most nehezen hiszi el, ha közülük néhányan mégis névvel és arccal beállnak a reformokat sürgetők közé. Márpedig az „1001 orvos hálapénz nélkül” néven alakult Facebook-csoport tagjai a rezidensektől az osztályvezető főorvosokig most először vállalták, hogy maguk veszik kézbe a sorsu(n)kat és két üzenettel fordulnak a nyilvánossághoz. Egyrészt azzal, hogy nekik is elegük van a köpenyek zsebeibe csúsztatott borítékokból, s amióta kilenc hónappal ezelőtt ezt először a szegedi sürgősségi osztályon megfogalmazták, három intenzív és egy pszichiátriai osztályon is az a felirat fogadja a betegeket: „Amennyiben munkánkkal elégedett, és ezt szeretné kifejezni az osztály dolgozói számára, úgy kérjük, hogy azt szóban vagy írásban tegye meg”.

Nyílt levelük felsorolja az egészségügyi ellátórendszer hiányosságait, végül a betegek, és majdani betegek, az őket félő családok, a műszaki dolgozók és szakápolók helyett is megfogalmazzák azokat az alapkérdéseket, amelyeket – akár mindenféle változtatás nélkül – el lehet küldeni az egészségügyi államtitkárnak, így sürgetve a kormány lépéseit, mert az ágazatban dolgozók lassan összeroppannak az egyre növekvő terhek súlya alatt. Közösségi oldalukon tegnap megduplázódott a csoporthoz csatlakozók száma és sokan visszajeleztek: elküldték a levelet Ónodi-Szűcs Zoltánnak a hálapénz megszüntetésére, az elvándorlás megfékezésére, a felsőoktatás megerősítésére és végül egy egészségügyi kerekasztal összehívására vonatkozó kérdésekkel.

Orvostársaik is megköszönték bátorságukat, visszaigazolva, ők is „fontosnak tartják, hogy az orvosok belülről is tegyenek a tiszta viszonyokért”. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott: „A külföldön dolgozó kollégák többsége a ma is vezető pozícióban dolgozó és azt foggal, körömmel védő orvos diktátorok miatt hagyta itt a magyar egészségügyet. A dinoszauruszok kora lejárt”.

A nyílt levelet fogalmazó orvosok lépése még szokatlan, bár a Magyar Rezidens Szövetség korábban is próbált fellépni a hálapénz ellen és a szervezet egy hónapja lemondott elnöke meghatározó alakja volt a tavaszi és nyári utcai demonstrációkat szervező Őszintén az Egészségügyről Akció-szövetségnek is. Dénes Tamás most is az aláírók között van, sőt ki is használná az internetes csoport hirtelen népszerűségét új szakszervezete tagtoborzásához. Az érsebészi szakvizsgájára készülő fiatal orvos ugyanis a napokban jelentette be, hogy Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) néven új érdekvédelmi szervezetet hoz létre, miután csúnyán letörték orvoskamarai elnöki ambícióit a köztestület legutóbbi tisztújításán – vélhetően épp a „dinoszauruszok", akiknek nem áll érdekükben a belső tisztulás megindítása.

Az ápolókkal kezdődött tiltakozások tehát felébresztették az orvosokat is, már csak a betegek maradnak ki a változásokat követelők sorából. Lassan lelöki a forró gőz a fedőt a magyar egészségügy fazekáról, de a kormány még mindig úgy gondolja, nem kell lépnie. Az egészségügyi államtitkárságra ugyan megérkeztek az első üzenetek az Ónodi-Szűcs Zoltánnak címzett kérdésekkel, de az utóbbi hónapokban unásig ismételt panelválaszokon kívül érdemi reagálást nem kaptunk. A humántárca az eddigi béremeléseket, uniós fejlesztéseket sorolta, az elvándorlás csökkenésével érvelt, betetőzésképpen pedig azt üzenték: „az egészségügyi dolgozók számíthatnak a polgári kormányra”.

Az 1001 orvos politikamentesnek vallja magát: az ellenzéki pártok közül csak a PM lovagolta meg a nyílt levelet, felszólítva a kormányt, hogy „fejezze be aljas játékát, azonnal emelje meg az egészségügyi dolgozók bérét, a kórházakat pedig tegye rendbe”.

MR még nincs a Jánosban
Márciusban dőlhet el, hogy hol lesz az új fővárosi szuperkórház – erősítette meg a Népszava érdeklődésére Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese erről a budai Szent János Kórház új digitális képalkotó diagnosztikai berendezéseinek átadó ünnepsége után nyilatkozott. Jelenléte még akkor is jelzésértékű, ha tudjuk, hogy nagy értékű fejlesztés valósult meg az intézményben, a 13 berendezés együtt 1,2 milliárd forintba került. Sokan ugyanis ennek a ma rendkívül lepusztult állapotú kórháznak a fejlesztésével tartják a legvalószínűbbnek az új központi ellátó hely kialakítását. A korábban szintén esélyes Sportkórház jelenlegi helyén történő fejlesztése lekerült a napirendről, miután a kormány arról döntött, hogy a Testnevelési Egyetem a szomszédos kórház területén terjeszkedhet. Az egészségügyi államtitkár azt ígérte, a kormány december 16-án dönt a Sportkórház jövőjéről, de sajtóirodája szerint a kérdéssel végül nem foglalkoztak a múlt heti tanácskozáson.
A János fejlesztését nyáron aláírásgyűjtéssel is támogató civil csoport vezetője már a környék közlekedésének javítási lehetőségeit kutatja, hogy a mentők a lehető leggyorsabban érhessenek majd célba. Ezt már Nagy Péter, a kórház orvosigazgatója árulta el kérdésünkre, hozzátéve, hogy a röntgen géppark teljes megújulása után nagyon szeretnének MR készüléket is, mert e nélkül hiába gyógyítanak az ellátás minden területén, mindig lesznek betegek, akiket máshová kell vinni a teljes diagnózishoz.



Oroszország, szankciók - Hosszabbított az EU

Újabb hat hónappal hosszabbította meg az Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankcióit az Európai Unió - tájékoztatott közleményében az ügyben hivatalosan dönteni jogosult, a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács.

A büntetőintézkedések hatályának hat hónappal való meghosszabbításáról az EU-országok unióhoz akkreditált nagykövetei állapodtak meg az Európai Tanács kétnapos évzáró csúcstalálkozóját követően pénteken. Az EU az Ukrajna elleni agresszió miatt tavaly júliusban döntött gazdasági szankciók alkalmazásáról Oroszországgal szemben. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiacokhoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként úgynevezett kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

Az uniós tagállamok legutóbb júniusban döntöttek arról, hogy 2016. január 31-éig meghosszabbítják az Ukrajna elleni orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett gazdasági büntetőintézkedéseket. Moszkva a szankciók meghosszabbításának hírére úgy reagált, hogy a döntés képmutató, Európa pedig jobban tenné, ha együttműködne, s a terrorizmus elleni küzdelmen munkálkodna. Az orosz külügyminiszter közölte: nem Moszkva okozta az ukrajnai konfliktust, hanem a jelenlegi kijevi vezetés, Oroszországot olyasmiért büntetik, amihez valójában semmi köze. Szergej Lavrov egyúttal felszólította Brüsszelt, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára a minszki egyezség végrehajtása érdekében.

Az Európai Unió az Oroszország, Ukrajna és az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták között létrejött úgynevezett minszki megállapodások maradéktalan végrehajtásához köti a szankciók felülvizsgálatát. Ezek értelmében a többi között például Kijevnek pár napon belül, az év végéig vissza kellene kapnia a teljes ellenőrzést az ukrán-orosz határ fölött, ám az Európai Unió szerint erre semmi esély sincsen.

Oroszország, szankciók - Hosszabbított az EU

Újabb hat hónappal hosszabbította meg az Oroszországgal szemben hozott gazdasági szankcióit az Európai Unió - tájékoztatott közleményében az ügyben hivatalosan dönteni jogosult, a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács.

A büntetőintézkedések hatályának hat hónappal való meghosszabbításáról az EU-országok unióhoz akkreditált nagykövetei állapodtak meg az Európai Tanács kétnapos évzáró csúcstalálkozóját követően pénteken. Az EU az Ukrajna elleni agresszió miatt tavaly júliusban döntött gazdasági szankciók alkalmazásáról Oroszországgal szemben. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiacokhoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként úgynevezett kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

Az uniós tagállamok legutóbb júniusban döntöttek arról, hogy 2016. január 31-éig meghosszabbítják az Ukrajna elleni orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett gazdasági büntetőintézkedéseket. Moszkva a szankciók meghosszabbításának hírére úgy reagált, hogy a döntés képmutató, Európa pedig jobban tenné, ha együttműködne, s a terrorizmus elleni küzdelmen munkálkodna. Az orosz külügyminiszter közölte: nem Moszkva okozta az ukrajnai konfliktust, hanem a jelenlegi kijevi vezetés, Oroszországot olyasmiért büntetik, amihez valójában semmi köze. Szergej Lavrov egyúttal felszólította Brüsszelt, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára a minszki egyezség végrehajtása érdekében.

Az Európai Unió az Oroszország, Ukrajna és az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták között létrejött úgynevezett minszki megállapodások maradéktalan végrehajtásához köti a szankciók felülvizsgálatát. Ezek értelmében a többi között például Kijevnek pár napon belül, az év végéig vissza kellene kapnia a teljes ellenőrzést az ukrán-orosz határ fölött, ám az Európai Unió szerint erre semmi esély sincsen.