Quaestor-kártérítés: javított kiadás

A Quaestor-ügy károsultjai mindössze 40-50 százalékát kapják meg a valaha befektetett pénzüknek, ez derül ki az újraformált kárrendezési törvényből. A Magyar Közlönyben most megjelent törvény azt követően született, hogy elődje az Európai Bizottság nemtetszését váltotta ki, és a magyar Alkotmánybíróság is elmeszelte az érdeminek tartott részeit.

A 2015 tavaszán brókerbotrányok utóéletében csak egy közös pont van, a károsultak folyamatosan tüntetnek, mert nem elégedettek a kártérítés módjával és mértékével. Korántsem nyugtatja meg a Quaestor-ügy mintegy 32 ezer károsultját az, hogy - a Népszabadság értesülése szerint - befejezte a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a bukott brókercég ügyben. A napilap szerint Tarsoly Csabát a főtulajdonos, egykori vezérigazgatót és társait továbbra is sokmilliárdos sikkasztással és csalással gyanúsítja a rendőrség. A sikkasztás pedig az ügyfelekkel által befizetett pénzekből valósult meg. Időközben jogerősen meghosszabbították március 29-ig Tarsoly Csabának előzetes letartóztatását.

Mint emlékezetes a Quaestor-ügy márciusban robbant ki, nem sokkal azután, hogy szintén visszaélések miatt bedőlt a Buda-Cash. A Quaestor-ügynek több mint 32 ezer károsultja van. Már a Quaestor-botrány kezdetén - több más mellett - arra is fény derült, hogy a társaság 150 milliárd forint értékű fiktív kötvényt adott el a teljes 210 milliárd forint értékű kötvényállomány részeként a kisbefektetőknek. A kormány úgy tetszik megijedt a nagy létszámú károsulttól és mintegy elismerve szerepét és érintettségét az brókercsődben a károsultak kártalanításáról intézkedett - egyéni képviselői indítvány formájában. Ennek nyomán nem sokkal később az Országgyűlés el is fogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely a három, közel egy időben bedőlt értékpapír-kereskedőcég, a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária károsultjai közül csak az első ügyfeleit részesítette volna kiemelt eljárásban. Egy olyan egyedi kárrendezési alapot hoztak volna létre, amelynek tőkéjét az ügyekben egyébként teljesen vétlen pénzintézetek befizetéseiből töltötték volna fel. Ez a megoldás akadt fenn az Európai Bizottság, illetve a magyar Alkotmánybíróság szűrőjén. Ezért kellett új törvényt alkotniuk a képviselőknek, amelybe már belefértek a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjai is. A Buda-Cash károsultjainak kártérítéséről feltehetően azért nem rendelkezik a 2016. január 1-jén életbelépő törvény, mert úgy vélték, hogy ennél a brókercégnél akkora vagyont talált a felszámoló, amely elégségesnek látszik a pórul járt ügyfelek követeléseinek kielégítésére.

A költségvetési bizottság és a brókerbotrány-albizottság szocialista tagja azt mondta, a most kihirdetett törvény alapján a károsultak a valaha befektetett összeg nagyjából negyven-ötven százalékát kapják meg. Ezzel elveszik 7-9 év hozamát, de a korábban befizetett adót az állam "köszöni szépen és elfogadja" - mondta lapunk érdeklődésére Szakács László. A szocialista képviselő arra utalt, hogy az új törvény értelmében 2008-ig visszamenőleg nem fizetik meg kárpótlásként a már megszolgált hozamot, ami - kamatos kamattal nem számolva - a befektetett tőke mintegy 42 százaléka. Sérelmezi a szakpolitikus azt is, hogy a törvénnyel lemondatják a károsultakat arról, hogy a fennmaradó összeget jogi úton visszakövetelhessék. Szakács László módosító indítványaival ezt korrigálni akarta, de javaslatát elvetették, ezért írásbeli kérdésekkel fogja megtudakolni ennek az okát.

Sajátos eset a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel szerződött károsultaké, akik csak azután válhatnak jogosulttá a kárrendezésre, ha ezt bíróság jogerősen megállapítja. Ugyanis ezeknél az ügyfeleknél nincs olyan hivatalos nyilvántartás, amelyből ellenőrizni lehetne a követelés fennállását és annak összegét. Érdekesnek tartja Szakács László azt is,hogy a 3 millió forint feletti kártérítéseknél miért emelték fel az ügyfél önrészét a korábbi 10-ről 11 százalékra. Véleménye szerint ennek oka: 60 milliárd forintot szán a kormány a kártérítésre, és kiszámolták csak így "férnek bele" ebbe a keretbe.