Elképesztő méreteket ölt Putyin népszerűsége

Abban nagyjából megegyezik a nemzetközi megfigyelők véleménye, hogy az orosz lakosság nem fordult el vezetőitől az országot sújtó bajok hatása vagy a nyugati büntetőintézkedések következtében. Ellenkezőleg, mintha nagyobb megértéssel kezelné mindazt a rosszat, ami egy idő óta körülveszi. Az orosz közvélemény-kutató intézetek felmérései is ezt igazolják.

Azt hinné az ember, hogy lassan betelik a pohár, s az orosz embereknek elegük van a romló gazdasági helyzet, a csökkenő életszínvonal, a demokratikus jogok megnyirbálása miatt. Csakhogy minden jel szerint, a legkeményebb intézkedések sem késztetik őket arra, hogy felemeljék a szavukat. Pedig a civil kezdeményezések elleni kemény fellépés önmagában is el kellene, hogy gondolkoztassa legalább az értelmiség színe-javát. A legutóbbi lépés pedig egyenesen hajmeresztő. Az orosz parlament alsóháza, a The Moscow Times beszámolója szerint, gyorsított menetben jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot, hogy terrorista akciók megakadályozása érdekében a tömegbe lövessen. Nőkre, gyerekekre és nyomorékokra is lőhetnek fegyveres akciók esetén.

Nos, az orosz emberek, akik sok mindent megéltek már, a jelek szerint, megértéssel fogadják a hatalom egyre drákóibb intézkedéseit. Ám az oroszok türelme sem végtelen. Ez a türelmetlenség manapság azonban inkább azokkal az eseményekkel kapcsolatos, amelyeket ellenük külföldön követnek el. A FOM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint 2015 legfontosabb Oroszországot közvetlenül érintő, „hazai” eseményének az Egyiptom felett megsemmisített orosz repülőgép katasztrófáját tartják, csak ez után következik a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása, a terroristák szíriai bombázása, a törökök által lelőtt orosz harci gép drámája, az ukrán helyzet, a győzelem 70. évfordulója, a gazdasági válság, Putyin tevékenysége, az Oroszország elleni nyugati szankciók sora. A sport és kulturális események a felsorolás végére szorultak.

A világesemények között több olyan is szerepel, amelyet már hazai eseményként is megjelöltek, bizonyítva ezzel is, hogy a kettő nem választható el egymástól. Itt a szíriai eseményeket említették az első helyen, a terrorizmus világméretű megerősödését, Ukrajnát, a párizsi merényleteket, a törökök által lelőtt orosz harci gép esetét, az Egyiptom felett felrobbant orosz utasszállító drámáját, az európai menekültáradatot, a különböző háborús eseményeket, a csúcstalálkozókat, és csak az utolsó helyen együtt a sporteseményekkel az Oroszország elleni szankciókat.

A FOM külön felmérte a lakosság véleményét a szíriai orosz beavatkozásról. A megkérdezettek 70 százalékának az a meggyőződése, hogy arra kell törekedni, hogy létrejöjjön a nemzetközi összefogás az Iszlám Állammal szemben, 66 százalékuk bízik egy ilyen összefogás létrejöttében. Csak az emberek 22 százaléka gondolja úgy, hogy ez lehetetlen, mivel Amerika és Oroszország is a saját érdekeit követi el-Aszad szír elnökkel kapcsolatban. Az emberek többsége (67 százaléka) pozitívan ítéli meg azt, hogy az orosz légierőt bevetették Szíriában. Szárazföldi csapatok részvételét azonban hasonló arányban határozottan elutasítják.

A törökök által lelőtt orosz harci gép drámája rontotta Törökország megítélését. A törökökhöz való viszony megítélése az utóbbi időben az oroszok 29 százalékánál romlott, 66 százalékánál viszont nem változott. A nagy többség úgy véli, hogy sokkal több a két nép között a különbözőség, mint a közös. 68 százalékuk egyetért azzal, hogy a SZu-24 lelövése után megtiltották a törököknek, hogy munkát vállaljanak Oroszországban. Ebben azonban az is közrejátszik, hogy szerintük elsősorban az oroszok munkalehetőségét kellene biztosítani.

Ami a saját munkájukat illeti, a megkérdezettek 81 százaléka azzal meg van elégedve, annak ellenére is, hogy majdnem a felük nem az eredeti képzettségének megfelelően helyezkedett el. Ha munkahelyet változtatnának, abban elsősorban a jó fizetés játszana döntő szerepet. Készek lennének többet dolgozni a nagyobb bérért. Ugyanakkor a többség elégedett a fizetésével és akkor sem hagyná ott a munkahelyét, ha elég pénze lenne.

A párizsi merényletek együttérzést váltottak ki az emberekből, általában az a véleményük, hogy a félelemkeltés célja vezette a terroristákat. Meggyőződésük, hogy Franciaországnak folytatnia kell az Iszlám Állam elleni harcot. Azt gondolják, hogy ezek az események közelítik egymáshoz Oroszországot és Európát. Amerikával kapcsolatban azonban erre nem számítanak. Úgy vélik más országokat is fenyeget hasonló terrorcselekmény, elsősorban Oroszországot, kisebb mértékben egész Európát, különösen Németországot.

Ami a politikusok népszerűségét illeti, ha most lennének az elnökválasztások, Putyinra a megkérdezettek 73 százaléka szavazna, a populista Zsirinovszkijra 5, a kommunista Zjuganovra 3. A WCIOM összoroszországi közvélemény-kutató intézet némileg más sorrendet állított fel. Náluk decemberben 68,1 százalékkal állt Putyin az élen, amikor azt kérdezték, melyik politikusban bíznak meg leginkább. Lavrov külügyminiszter 7,4 százalékkal, Medvegyev kormányfő pedig 6,9 százalékkal követte Putyint. Ebben a felmérésben Zsirinovszkij annak a listának került az élére, amelyben azok szerepelnek, akikben az emberek nem bíznak.

A politikai pártok közül az állampárt, az Egységes Oroszország az abszolút favorit 52 százalékkal. A többiek 10 százalék alá szorultak. A társadalmi szerveződések, intézmények, szervezetek közül a hadsereg tevékenységét értékelik a legtöbbre (83 százalék), a második helyen az Orosz Pravoszláv Egyház áll, a harmadikon a média. A WCIOM-nál az év eseményeinek élére került a szíriai háború, a konfliktus Törökországgal, és az ukrán helyzet. Ennél a közvélemény-kutatónál a többség nehéznek ítélte meg 2015-t, és csak kevesen általában jónak. Ami viszont 2016-ot illeti itt valamivel többen vannak azok, akik általában jót várnak tőle, mint azok, akik nem.