Hangulatfelmérés a tartományokban

Németországban fontos év lesz 2016. Ugyan a parlamenti választást csak egy évvel később, 2017 szeptemberében rendezik meg, több tartományi választást is tartanak, amelyek valamit elárulnak azért arról, hogy milyen eredmény születhet a parlamenti voksoláson, s milyen a hangulat az országban, illetve úgy érzik-e az emberek, hogy Angela Merkel valóban képes megbirkózni a menekültválsággal.

Németország viharos éven van túl. Angela Merkel népszerűsége valósággal zuhant a menekültválság kezelése miatt. Az év végére azonban megállt ez az esés, az utolsó decemberi felmérések szerint a kereszténydemokrata CDU népszerűsége újra megközelítette a negyven százalékot. Arra a kérdésre azonban, hogy a visszaesés időleges volt-e, vagy 2016-ban is folytatódik a negatív trend, majd az év folyamán megrendezendő tartományi választások adnak választ. Ez attól is függ, hogy – amint Angela Merkel is ígéretet tett erre – Németországnak valóban sikerül-e megbirkózni a menekültek áradatával, vagy sem.

A 2015-ös év a választások szempontjából békés volt, hiszen csak februárban, illetve májusban járultak az urnákhoz, Hamburgban, továbbá Brémában. Két kisebb tartományról van szó. Az itt született eredmények nem árulnak el sokat a közhangulatról, ráadásul a két voksolást még olyan időszakban rendezték, amikor nem tartott ilyen sok menekült Németországba. A két voksolásból messzemenő következtetéseket nem szabad levonni ugyan, de azt azért mindkettő igazolta, hogy a liberális FDP, amely kiszorult a Bundestagból a 2013-as választáson, kezd életjeleket mutatni.

Az FDP Hamburgban 7,4 százalékot kapott, ami 0,7 százalékos emelkedés 2011-hez képest. Brémában pedig a plusz 4,2 százalékos volt, 6,6 százalékot szerzett. Az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Alternatíva (AfD) nem szerepelt különösebben jól, Hamburgban 6,1, Brémában 5,5 százalékot kapott. Csakhogy a görög válság e két választás után mélyült el, s a menekültválság is nyáron hágott tetőfokára. Mindkét krízis az AfD-nek kedvezett.

A 2016-os év a kampány esztendeje lesz Németországban, Rajnavidék-Pfalzban, Baden-Württembergben, valamint Szász-Anhalt tartományban is hamarosan megjelennek a választási plakátok – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Mindhárom voksolást március 13-án rendezik majd meg. Az előbbi két tartományban a szociáldemokraták kormányoznak az országos szinten ellenzékben lévő Zöldekkel. Az Alternatíva esetleges kiugróan jó eredménye azonban megváltoztathatja az erőviszonyokat. Már csak azért is, mert az AfD esetleges térnyerése az országos politikában is nyugtalanságot eredményezhet.

A párt megerősödése azt is eredményezheti, hogy a Zöldek mindkét tartományban kiszorulnak a helyi kormányzatból. Bár ez még nem befolyásolja a környezetvédők országos pozícióját, hiszen képviselőik a Bundestagban így is, úgy is az oppozíció padsoraiban ülnek, ám stratégiájára komoly hatást gyakorolhat, ha elveszíti regionális pozícióit. Abban ugyanis, hogy a Zöldek nem sorolhatóak a Merkel-kormány radikális ellenfelei közé, nagy szerepe van Baden Württemberg miniszterelnökének, Winfried Kretschmannak, akit országos szinten is a kompromisszumok emberének tartanak.

Az erőviszonyok átalakulásában az egyre izmosabb FDP-nek is szerepe lehet, hiszen várhatóan mind Rajnavidék-Pfalzban, mind Baden-Württembergben visszakerül a helyi parlamentbe. Elvileg természetesen szövetségi szinten akkor sem változik semmi, s a kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalíció akkor is kormányon marad, ha a két nagy párt vereségek sorát szenvedi el ezeken a voksolásokon. Ám a 2005-ös év tapasztalatai is azt mutatták, hogy ez azért nem ennyire egyszerű. Akkor Gerhard Schröder kancellár döntött az előrehozott választás mellett, miután az SPD rosszul szerepelt az észak-rajna-vesztfáliai voksoláson, mint azonban utóbb kiderült, túl sokat kockáztatott, hiszen Angela Merkel lett a kancellár.

Aggódhat-e hatalma elvesztése miatt Merkel? 2015 októberében még nagyon rossz helyzetben volt. Népszerűségének esése oly mértékű volt, hogy olyan jövendölések is napvilágot láttak, amelyek szerint már az év végét sem éri meg a német kormány fejeként. Aztán november végétől ismét viszonylagos nyugalom költözött a német belpolitikába. Radikális változások a 2016-os évben sem várhatóak, Angela Merkelnek aligha kell aggódnia a kancellári szék miatt annál is inkább, mivel sokan úgy látják: nincs hiteles alternatívája.

A CDU nem veszíthet sokat sem Baden-Württembergben, sem Rajnavidék-Pfalzban, hiszen mindkét tartományban ellenzékben van, a legrosszabb esetben abban is marad. Ettől függetlenül persze nem mindegy, hogy szerepel a párt. Ha ugyanis sokkal rosszabb eredményt mutatna fel, mint 2012-ben, akkor a CDU-n belül ismét nőhet az elégedetlenség Merkel menekültpolitikájával szemben.

Szeptemberben aztán két újabb tartományi választást rendeznek Németországban. Két „keletnémet” tartományban járulnak az urnákhoz, Berlinben, illetve Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Korai ugyan még e két választás erőviszonyait elemezni, de a fővárosban nagy változások szintén nem várhatóak, a 2011-es választáshoz képest, legfeljebb csak annyiban módosulnak az erőviszonyok, hogy az AfD akkor még nem került a tartományi gyűlésbe, most azonban öt százalékon áll, illetve két százalékot javított az FDP, de még így is csak négy százalék voksolna rá. Mecklenburg-Elő-Pomerániában sem várható nagy változás, bár e tartomány erőviszonyairól utoljára csak 2015 januárjában jelent meg közvélemény-kutatás.

A 2017-es esztendő lesz a nagy választási év Németországban, hiszen az év őszén rendezik meg a parlamenti választást, emellett Szárvidéken, Schleswig-Holsteinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában is voksolnak majd. 14 hónapon belül tehát nyolc tartományi parlament összetétele változik meg. A legtöbben az AfD előretörésétől tartanak. Való igaz, országos szinten a párt már tíz százalék körül áll, a német demokrácia azonban elég erős ahhoz, hogy megakadályozza a szélsőségesek jelentősebb térnyerését.

Szakértők szerint az Alternatíva nem rendelkezik szilárd bázissal, így akár hasonló sorsra juthat, mint a szélsőjobboldali DVU, amely egykor bekerült ugyan a szászországi parlamentbe, politikai jelentősége azonban ma már nincs. A szélsőségesek visszaszorításának persze feltétele az is, hogy megnyugtató megoldást találjon a kormány a menekültválság megoldására.