EU;Nagy-Britannia;Magyarország;Lengyelország;Orbán Viktor;munkavállalók;David Cameron;

2016-01-07 06:00:00

Ki védi meg a kivándorlókat?

Mintegy egymillió magyar és lengyel munkavállaló béren felüli juttatásai vannak veszélyben a brit miniszterelnök uniós reformtervei nyomán. Nyilván ezért utazott tegnap sebtiben Lengyelországba a magyar miniszterelnök, megelőzve David Cameron brit kormányfő mai budapesti érkezését. Balázs Péter szerint Orbán Viktor nem teheti meg, hogy nem áll ki az angliai magyarokért, ám a volt külügyminiszter arra azért kíváncsi, miként vitézkedik majd a reménybeli partner Cameronnal szemben.

Nyilvánvalóan a mai, brit miniszterelnöki látogatás előtti egyeztetésre utazott Orbán Viktor Lengyelországba tegnap - mondta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint nagyon sok ügyünk van a lengyelekkel, s önmagában bármikor üdvözlendő lehet egy magas szintű diplomáciai egyeztetés. Ugyanakkor látható, hogy Jaroslaw Kaczynski "ráfordult az orbáni útra", s a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke nyilván számítana is a magyar miniszterelnök tanácsaira. Esélyes, hogy erről is szó esett a két pártvezető között, noha az egyértelmű, hogy Lengyelország nem tudja ugyanazt az utat bejárni, mint Magyarország, "Kaczynski nem ugrálhat úgy, mint Orbán" - fogalmazott Balázs. Az egykori uniós biztos szerint ugyanis a lengyelek esetleges, az orbáni "illiberális államberendezkedés" felé tett lépései olyan súlyos biztonságpolitikai kockázatot jelenthetnek az Európai Uniónak, amelyet a közösség nem engedhet meg. Épp ezért Kaczynski, pontosabban Beata Szydlo lengyel kormányfő tevékenysége jóval korlátozottabb, mint Orbáné volt 2010 óta. Ettől függetlenül nyilván szó esett a két politikus között az értékrendbeli azonosságokról, a fő téma ugyanakkor nyilvánvalóan az lehetett, hogy valamilyen közös megállapodásra jussanak Orbánnal arról, miként reagáljanak a kelet-európai munkavállalók angliai szociális ellátásának tervezett csökkentését illetően.

Hivatalosan egyébként egyik fél sem nyilatkozott Orbán lengyelországi "magánlátogatásáról", amelyet eleve a Vs.hu-n keresztül szellőztetett meg a magyar diplomácia. Tegnap a lengyel médiából értesülhetett csupán a nyilvánosság olyan részletekről, mint hogy Kaczynski és Orbán a lengyel-szlovák határ melletti Niedzica (Nedec) egyik panziójában, a Gazeta Lubuska szerint a Zöld Bárány hotelben találkozott. A lap tudni vélte azt is, hogy a vacsora menüjén leves, pisztráng és mákos torta szerepelt, noha mindezt még ebédidőben adták hírül, így előfordulhat, hogy Orbán végül mást rendelt. Több lengyel sajtótermék beszámolt ugyanakkor a két politikus közötti egyeztetés kulcsfontosságáról is, nemcsak azért, mert az utóbbi hónapokban szorosabbá vált a magyar-lengyel viszony, hanem mert eközben a két kormány álláspontja a menekültügyi kvótákat illetően eltér, s feszültségpont volna az is, ha ma Orbán nem a lengyelekkel közös álláspontot képviselne David Cameron brit kormányfő budapesti látogatása során.

Orbán Viktor és David Cameron a tavaly decemberi uniós csúcson FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BOTÁR GERGELY

A brit miniszterelnöki látogatás nehéz helyzet elé állítja Orbánt - folytatta értékelését Balázs Péter. Cameron ugyanis járja az Európai Uniót, tegnap este még Angela Merkel német kancellárral tárgyalt, ma Budapestre érkezik, s utazik is tovább több szövetségesével tárgyalni, s noha nyilvánvalóan ő kezdeményezte a munkamegbeszélést Orbánnal, ettől a látogatástól a nyilvánosság sokat mégsem várhat. A volt külügyminiszter szerint ugyanis, miközben Cameron próbálja kialkudni európai szövetségeseivel azt a megoldást, amelyet otthon, Nagy-Britanniában sikerként tud eladni, de még az EU is lenyel, a november 15-én megfogalmazott, Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének küldött levelében álló négy fő követelése ügyében aligha alakulhat ki uniós konszenzus. Balázs szerint a négyből hárommal Orbán talán még egyet is érthet, hiszen azok az uniós alapokmányok, az együttműködés és az integráció mélységének újratárgyalását vennék napirendre, ám a reformjavaslatok kritikus pontja a negyedik, amely szerint a Nagy-Britanniában dolgozó vendégmunkások négy évig nem lennének jogosultak a foglalkoztatásukhoz társuló szociális juttatások egy részére.

Balázs szerint ez frontálisan ütközik a magyar érdekekkel, éppen ezért Orbán semmiképpen sem támogathatja Cameront ebben a kérdésben, még zárt ajtók mögött sem. "Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Orbán Viktor kiáll-e azért a több százezer nagy-britanniai magyar munkavállalóért, akinek ő itthon nem tudott állást adni. Nem adhatja a nevét ahhoz, hogy ezeket az európai polgárokat - a még a magyaroknál is több lengyel munkavállalóval együtt - megfosszák jogaiktól". A volt külügyminiszter hozzátette: ma kiderülhet, "miként vitézkedik a magyar kormányfő akkor, amikor nem egy általa kreált szalmabábuval kell harcolnia".

Ragaszkodnak Schengenhez

Megbeszélést tartottak Németország, Dánia és Svédország szakpolitikusai az év elején bevezetett határellenőrzések ügyében az Európai Bizottság migrációügyi biztosa meghívására Brüsszelben. Szolidaritásból és jóindulatból vizsgáztak a tárgyalás résztvevői - mondta a megbeszélést követően Dimitrisz Avramopulosz. "Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a schengeni szerződésben rögzített szabályokat, az uniós polgárok szabad mozgását, valamint a kereskedelem szabad áramlását meg kell őrizni" - fogalmazott, hozzátéve: azok a kivételes intézkedések, melyeket a tanácskozáson részt vevő országok a múlt év végén, és az idei év elején bevezettek megfelelnek a szabályozásnak, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a "normális" állapot mihamarabb visszaálljon. Avramopulosz hangsúlyozta, hogy mind a 28 tagországnak tisztelnie kell az unió szabályait, részt kell venniük a menekültek elosztásában és meg kell védeniük saját és az unió határait.

Felvetésünkre, hogy a fiatalok itthon maradását - szóban legalábbis - szorgalmazó Orbán ideológiai támogatásáról még biztosíthatja Cameront terveiben, Balázs elmondta: itt jön a képbe a lengyelországi villámlátogatás, hiszen e partnereinknek egy ilyen típusú, akár pusztán retorikai fogás sem lenne elfogadható, főként miután a két országból csaknem egymillió ember él most az Egyesült Királyságban. A volt külügyminiszter szerint a teljes visegrádi együttműködés "harap a farkába" a külön utas politizálással, amelyet az utóbbi hetekben, hónapokban épp Orbán mögé állva kialakítottak. "Hiába nem szeretnék mélyíteni az integrációt, hiába önállóskodnak, az EU cselekvőképessége, valamint azt azt vezető, szolidáris tagállamokkal való együttműködés fontossága éppen most mutatkozik meg, hiszen a brit tervekkel szemben, amelyek a V4-ek állampolgárai számára lennének a legkárosabbak, csak közösen lehet fellépni. Magyarán a V4-eknek jelenleg nemcsak Németország, de a teljes EU támogatása szükségessé vált".

Éppen az előbbi, 28 tagállamos konszenzust igénylő döntéshelyzet miatt Balázs úgy vélte, Cameronnak nem a mai budapesti látogatás a fontos, s Orbán álláspontja is marginális, mert a teljes EU együttműködésére van szükség a brit tervekhez, ahogyan ahhoz is arra lenne szükség, hogy magán a döntési mechanizmuson változtassanak. Kérdésünkre, hogy vajon nem épp erről egyezkedhet-e ma Orbán és Cameron, hiszen Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár már az uniós alapszerződések módosításának igényét is megfogalmazta a napokban, a volt külügyminiszter kijelentette: az Orbán-kormány félrevezeti a közvéleményt, Tuzson kijelentése lebegtetés, s noha egyre inkább a Jobbik - mely tegnap politikai vitanapot kezdeményezett az unós alapokmányok módosításának szükségességéről - retorikáját veszik fel Brüsszellel szemben, komoly szándék nincs és nem is lehet az alapszerződések módosítására.

Balázs arra is emlékeztetett: Cameron sem véletlenül vette nyakába Európát, s kínlódik a tagállami tárgyalásokkal. Az uniós kormányok többsége, köztük épp a tegnap meglátogatott Berlin szerint ugyanis a brit javaslatok elfogadhatatlanok, a szociális ellátásokra vonatkozó tervek pedig egyenesen szembe mennek a szabad munkavállalás uniós alapjogával. Ugyanakkor Cameron azzal érvel, hogy engedményeket kell felmutatnia a brit szavazóknak ahhoz, hogy meggyőzhesse őket: érdemes országukat bent tartani az EU-ban. A brit népszavazást leghamarabb májusban tarthatják meg, a miniszterelnök ígérete úgy szólt, hogy 2017 végéig mindenképpen meglesz. Cameron reményei szerint az EU februárban esedékes következő csúcstalálkozóján "teljes körű megállapodás" születhet a London által igényelt EU-reformokról, és ezután a brit kormány kialakítja "egyértelmű álláspontját", amelyet a brit EU-tagságról tervezett népszavazás kampányában képvisel majd.

Ma még azonban Cameron a magyar lakosságnak okozhat bosszúságot: nem csak azzal, ha az angliai magyarokkal szemben maga mellé állítja Orbánt, hanem azzal is, hogy látogatása miatt Budapest több kerületében és a bevezető útszakaszokon is lezárásokra, korlátozásokra kell készülni.

Állt a kerítés, mégis kétszer itt járt Abdeslam

Kétszer is megjárta Belgiumból Magyarországot szeptember folyamán Salah Abdeslam, a november 13-i párizsi terrortámadások egyetlen életben maradt feltételezett elkövetője és egyik szervezője - közölte híroldalán a BFM TV. A francia hírtelevízió szerint Abdeslam 2015. szeptember 8-án Brüsszelben a Rent A Car ügynökségnél bérelt autót, majd Németországon és Ausztrián éjjel áthajtva, másnap 11 óra 39 perckor parkolt le a Keleti pályaudvar közelében. Háromnegyed órányi állás után a Mercedes visszaindult Belgiumba, olykor elérve az óránkénti 196 kilométeres sebességet. Szeptember 17-én egy bérelt Audi A6-ossal tért vissza Budapestre, szintén Németországon és Ausztrián át. Két órát parkolt ugyancsak a pályaudvar közelében, amelyhez szíriai migránsok ezrei érkeztek. Ráadásul a párizsi terrortámadás ügyében szintén körözött Samir Bouzidot és Soufiane Kayalt az első útja során Abdeslammal együtt igazoltatták Ausztriában. Kitért arra is, hogy Abdelhamid Abaoud (a támadások főszervezője) az unokahúgának azzal dicsekedett el, hogy a migránshullámmal tért vissza titokban Európába.