Megint késnek a közalkalmazotti bérek

December elején több százezer közalkalmazott, tanárok, ápolók, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók és még sokan mások nem jött meg a fizetésüket, vagy a bérüknek és juttatásaiknak csak egy részét utalta ki nekik a munkahelyük.

A probléma hátterében mindenki a Magyar Államkincstár novemberben bevezetett új bérszámfejtő rendszerét, a KIRA-t sejtette, bár a MÁK állította, hogy ők minden intézménynek elküldték a pénzt, hogy aztán azok mit utaltak a dolgozóknak és mit nem, az már nem az ő bajuk. Végül ígérgetésekkel és hóközi fizetésekkel a legtöbb dolgozót kárpótolták, ha nem is teljesen, és a botrány elült. Most viszont úgy tűnik, hogy a rendszer még mindig nem tökéletes - írja az Index, amely úgy tudja, az országban több helyen sok olyan közalkalmazott van, aki 30-50, vagy akár 100 ezer forinttal kevesebb pénzt kapott, mint kellett volna. Az egyik vidéki közintézményből például azt jelezték, hogy 84 dolgozóból 6 nem kapta meg a teljes fizetését. A hat alkalmazott mindegyike volt táppénzen decemberben, vagy tartós betegség miatt járt volna neki valamilyen kedvezmény, de volt kismama is, aki nem kapta meg a járandóságát. Ezen a helyen a dolgozók a pénzük harmadát-ötödét kapták csak meg. A tűzoltóknál is azok a dolgozók nem kapták meg rendesen a bérüket, akik betegszabadságon voltak, az óraadó tanároknál pedig az utazási támogatások késtek pár embernél, a fizetés egy része mellett.

A MÁK-nál az informatikai átállást már majdnem egy éve tervezték, eredetileg 2015 januártól számolták volna ebben a rendszerben, hogy kinek mekkora fizetés jár, de csúsztak az informatikai beszerzések, ezzel csúszott a tesztelés és a bevezetés is. A tesztelés állítólag nem ment igazán fényesen, az új rendszernek nem elég nagy a rendszerkapacitása és különösen az eltérő munkarendben dolgozók pótlékait elég rosszul tudja kiszámolni. Az Index szerint eléggé valószínű, hogy a MÁK rendszere nincs rendben még mindig teljesen, és ez okozza a csúszásokat a fizetéseknél.

A Magyar Államkincstár haladéktalanul és egyesével kivizsgálja az állami szférában dolgozók esetleges, bérekkel kapcsolatos panaszait - mondta Dancsó József, az államkincstár elnöke szombaton az MTI-nek. Az elnök hangsúlyozta, csak azokkal a panaszokkal tudnak érdemben foglalkozni, amelyekről tudomásuk van. Az esetleges panaszokat az akira.info@allamkincstar.gov.hu e-mail címen lehet jelezni - tette hozzá. Dancsó közölte, hogy decemberben 99 ilyen esetről tudtak, januárban eddig 4 problémás kifizetésről szereztek tudomást. Az Államkincstár csaknem 900 ezer, az állami szférában dolgozó munkavállalónak végzi a bérszámfejtését már évek óta. Tavaly szeptember 1-jével egy új, az úgynevezett Központosított Illetményszámfejtési Rendszerre (KIRA) tértek át, amely novembertől országosan működik. Ennek lényege, hogy egyetlen rendszerben kezelik a bérszámfejtést, ami akár kétmilliárdos megtakarítást is eredményez a központi költségvetésnek, hiszen nem kell megelőlegezni a fizetéseket, hanem még adott hónapban megtörténhet a számfejtés, hasonlóan a piaci szférához. Dancsó szólt arról is, hogy az átállás során az egyik legnagyobb nehézséget egyfajta szokásjog okozta, amely szerint a munkavállalók adott hónap első vagy második napján megkapták az illetményüket, miközben a törvény azt írja elő, hogy ötödikéig, illetve tizedikéig kell megkapniuk a járandóságaikat.

Élénk vita bontakozott ki az év elején az új bérszámfejtési rendszer hibáiról a Népszava hasábjain is a Kincstár jelenlegi vezetői és a szervezetet korábban igazgató Katona Tamás között. A szocialisták pénzügyi szakértője szerint ugyanis az átállás óta „mintegy negyedmillió közalkalmazott kényszerű hitelezője az államnak”, a zavarok pedig a kormányzat irracionális központosító törekvéseire vezethetők vissza, amihez társult, hogy túl rövid tesztidőszak után álltak át az új rendszerre. A MÁK megjegyzésére, hogy a fizetéseket csak akkor tudja indítani az intézmény, ha van fedezet a számláján, az egykori pénzügyi államtitkár arra emlékeztetett, hogy ezért tartozik a KLIK hónapok óta mintegy ötvenezer szerződéses és óraadó tanárnak a fizetésével, a kórházak nagy többsége százezer orvosnak és szakdolgozónak a túlmunkáért járó díjazással.

Szerző

Végül csak összefognak? - Fogy az egészségügy türelme

Publikálás dátuma
2016.01.10. 21:30
A kormány tétlenkedésére egyetlen válasz van: sztrájk FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Erősödik a civil mozgalmak és a szakszervezetek összefogása az egészségügyben, egyre többen gondolják, hogy a sztrájktól sem kell megriadni, ha a kormány továbbra sem veszi komolyan az ágazatban dolgozók elégedetlenségét. A Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati fórumán felszólalók szerint még tart a hazai gyógyítás zuhanórepülése.

A héten hivatalosan is akciószövetséget hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) „mostohagyerekei” – tudtuk meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökétől. Mendrey László vendégként volt jelen egy szombati egészségügyi fórumon, ahol felszólalt Sándor Mária, a fekete ruhás nővér is, akinek Magyarország a magyar egészségügyért néven az ősszel alakult civil mozgalma, továbbá a szociális ágazatban működő Autonóm Területi Szakszervezet és a PDSZ december 30-án már közös sajtótájékoztatón jelezte, szorosabbra fűzi az együttműködést, hogy a három terület sikeresebben harcolhasson a bérek megemeléséért és a jelenleginél jobb munkafeltételekért.

A humánszféra érdekvédelmének erősödését jelzi az is, hogy a találkozón megjelent a Független Egészségügyi Szakszervezet korábbi elnöke is. A tavalyi utcai egészségügyi demonstrációkat sikeresen szervező Kiss László egy új, a szakdolgozókat, a technikai és gazdasági munkatársaikat tömörítő szakszervezet megalakításán dolgozik.

Ezek után nem okozott nagy meglepetést, amikor a kerekasztal egyik résztvevője, Komáromi Zoltán kifejtette, hogy a kormány tétlenkedésére már csak egy választ lehet adni: sztrájkot kell szervezni az egészségügyben. Az Együtt szakpolitikusa, maga is gyakorló háziorvos az év végi ünnepek idejére emlékeztetett, amikor napokig csak ügyeletet láttak el az orvosok és nővérek, mégis működött az ellátás. Szerinte tehát a betegek sérelme nélkül meg lehetne szervezni egy akár napokig tartó munkabeszüntetést is. Ugyanilyen erős eszköz lenne és megbénítaná a rendszert az is, ha egyszerűen betartanának minden szabályt a dolgozók: csak annyi ügyeletet vállalnának, amennyit lehet, annyi időt szánnának egy betegre, amennyi az előírás, pontosan és időben dokumentálnák az elvégzett munkát.

Lassan csak ezek az erős eszközök maradnak az ágazat dolgozóinak kezében, mert a munkahelyek folyamatosan trükköznek a kifizetésekkel, a legtöbb kórházban nem engedik rögzíteni az összes ledolgozott munkaórát, mert akkor kiderülne, mennyire elviselhetetlen a dolgozók terhelése, így viszont az ápolók a nekik járó pótlékoknak csak egy részét kapják meg. A Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati fórumára - más, hasonló rendezvényekhez hasonlóan – nem ment el egyetlen meghívott, hivatalban lévő vagy korábban a jelenlegi hatalomhoz kötődő egészségügyi vezető sem. A közismert ügyvéd, Magyar György elnökségével működő civil szervezet meghívta a találkozóra a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi és volt elnökeit, a Kórházszövetség egyik elnökségi tagját és Zombor Gábor korábbi szakállamtitkárt is, de ők nem éltek a lehetőséggel, hogy bekapcsolódjanak az ágazat jövőjéről folytatott párbeszédbe.

A kérdésre, hogy csúszhat-e a mostaninál még mélyebbre az egészségügy, a megjelentek többsége igennel felelt. A már idézett Komáromi Zoltán arra emlékeztetett, hogy a háziorvosok kiöregedése és az utánpótlás hiánya miatt hamarosan másfél millió ember marad mindennapi ellátás nélkül. Weltner János sebész a minőségi kontroll hiánya mellett azt hangsúlyozta, ma senki nem tudja pontosan megmondani, hány orvos és ápoló van valójában az országban, mert majdnem mindenkinek van másod- és harmadállása. A politika ezt a káoszt meglovagolva mondja, hogy nincs is nagy baj, van elég szakember.

Pusztai Erzsébet, az ágazat egykori államtitkára szerint azért romlik a helyzet, mert a kórházak államosításának eredményeként most egy kézben van az intézmények működtetése és ellenőrzése, a tömegesen termelődő új jogszabályok érthetetlenek, a dolgozók pedig „felélik önmagukat”, egyre fáradtabbak és kiégettebbek. Egy másik korábbi államtitkár, Kincses Gyula arról beszélt, mennyire fontos, hogy Sándor Mária akciói a közbeszédbe emelték az egészségügy bajait, bár a lakosság ma még beletörődni látszik abba, hogy minden százból 38 forintot zsebből tesz bele a gyógyulásához szükséges forrásokba. A megszólított nővér ismét arra figyelmeztetett, hogy nem lehet a magyar betegek gyógyulását az egészségügyi dolgozók kitartására és jóindulatára alapozni. A szakszervezeti vezető Kiss László szerint a kórházigazgatóknak is szakítaniuk kell azzal a gyakorlattal, hogy a politikának és nem a társadalomnak akarnak megfelelni, mert alkalmazottaik kreativitása már nem sokáig lesz képes elfedni a bajokat. Az eddig legalább papíron meglévő elvárásokat is elfelejthetjük szerinte, ha Ónodi-Szűcs államtitkár eltörli a működés minimumfeltételeit, ahogyan azt tervezi.

A KARD Egyesület rendezvényén még csak felvetődött a sztrájk lehetősége, de a szakszervezeti vezetők megjelenése is jelzi: megkezdődött az érdekvédők és a civil mozgalmak összefogása. Új, a meglévőknél harciasabb formációk születnek hamarosan, amelyek vezetői már nem megélni akarnak ebből az érdekvédelmi munkából, hanem élhetőbb rendszerek működéséhez akarnak hozzájárulni, ha kell, akár keményebb eszközökkel is.

lásd még: Konferencia "az egészségügy agóniájáról" - Fotógaléria

A jövő hét végére visszatér a tél

Publikálás dátuma
2016.01.10. 20:57
Illusztráció/Thinkstock
A következő napokban továbbra is főleg esőre kell készülni, a hét második felében azonban újra téliesre fordul az idő. Havazás és lehűlés várható, vasárnap helyenként még nappal is csak mínusz 9 Celsius-fok lesz. Hétfőn napközben elsősorban északon várható eső, késő délutántól azonban másutt is egyre többfelé valószínű eső, zápor. Délutántól sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a szél. Hajnalban - 1 és +4, napközben + 3, és 12 fok között alakul a hőmérséklet..

Kedden reggel, délelőtt mindenütt felszakadozik a felhőzet, és ezt követően változóan felhős idő várható több-kevesebb napsütéssel. Helyenként záporeső valószínű. Sokfelé megerősödhet a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 1 és plusz 5 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben plusz 6-11 fokig melegszik a levegő.

Szerdán változóan felhős idő várható néhány órás napsütéssel. Elszórtan lehet záporeső, és többfelé megerősödhet a szél is. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet plusz 4-9 fok között alakul.

Csütörtökön nyugat felől fokozatosan beborul az ég. Délutántól, estétől egyre többfelé többfelé várható eső, északon havazás is. Helyenként erős széllökésekre is készülni kell. A minimumhőmérséklet mínusz 5 és 0, maximumhőmérséklet plusz 2-7 fok között valószínű.

Pénteken is megerősödhet a szél. Túlnyomóan borult idő várható, sokfelé valószínű csapadék: északon inkább havazás, délen kezdetben eső, majd arrafelé is egyre inkább hó. A lehulló csapadék mennyisége és halmazállapota még meglehetősen bizonytalan. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul.

Szombaton az erős, helyenként viharos szél mellett szórványosan hózápor is lehet. A leghidegebb órákban mínusz 10 és mínusz 3 fok között, napközben mínusz 6 és mínusz 1 fok között alakul a hőmérséklet.

Vasárnap is lehet hózápor és a szél is megerősödhet, helyenként viharossá is fokozódhat. A minimumhőmérséklet általában mínusz 13 és mínusz 8 fok között, de a havas, szélvédettebb, derült tájakon mínusz 15 fok alatt valószínű. Napközben is mínusz 9 és mínusz 4 fok között alakul a hőmérséklet .

Szerző
Témák
tél időjárás