Válságban az orosz gazdaság

Miközben az orosz közvélemény-kutatások az oroszok végtelen türelmét sugallják a fennálló gondokkal kapcsolatban, az orosz gazdasági elemzők közel sem ilyen optimisták, ők nem sok jót remélnek 2016-tól. Túl nagy az a teher, amellyel az országnak meg kell birkóznia.

Az orosz propaganda arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nyugati megszorítások sora, a zuhanó olajár, a Törökországgal ellenségessé vált viszony sem képes megroppantani a gazdaságot, sőt még profitálhat is belőle az ország, ha rákényszerül a nagyobb gazdasági önállóságra. Csakhogy, mint a tekintélyes „Kommerszant” című lap megállapítja, a negyedszázad alatt bekövetkezett negyedik gazdasági válság a háztartások bevételeinek 15 év óta nem tapasztalt zuhanásával és a szegénység növekedésével párosul. Most azzal kell szembesülni, hogy az orosz lakosság egyharmadával fog növekedni a szegények serege.

A mértékadó „Vedomosztyi” hírportál szerint a tavalyi féléves adatok szerint a szegénység a lakosság több mint 15 százalékát érintette, 21,7 millió embert, s ez további milliókkal növekedett, s növekszik tovább. A kormány mellett működő elemzői központ több nemzetközi szervezettel együtt arra számít, hogy idén a szegénység szintje 2005 óta a legmagasabb lesz. 2012-2013-ban még senki nem láthatta előre azt, ami végül bekövetkezett.

Ennek ellenére sok közgazdász már akkor figyelmeztetett arra, hogy ki fog pukkanni az a fogyasztói lufi, amelyet a magas olajár és a bőkezű költségvetés növelt nagyra. Tavaly erőteljesen csökkentek a jövedelmek, a bérek, a nyugdíjak. Újabb csökkenésre lehet számítani, ami azt jelenti, hogy ezek még 2019-ben is el fognak maradni a 2013-as szinttől. Ötvendolláros olajár kellene ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon. Az elemzők figyelmeztetnek arra, hogy senkit nem szabad, hogy megtévesszen az emberek békés magatartása és türelme. Ettől még a válság válság marad.

Hasonló véleményen vannak a „Vedomosztyi” kommentátorai is, akik a tavalyinál nehezebb évre számítanak. Abból indulnak ki, hogy idén az olajár mintegy 15 százalékkal tovább mérséklődik, a rubel 10 százalékkal tovább gyengül, a reálbérek 2014 novembere óta tartó csökkenése tovább folytatódik, visszaesik a fogyasztás és a befektetés. 2016-ot is a recesszió fogja jellemezni. Oroszország az elmúlt két évtized leghosszabb válságát éli. Riasztónak tartják, hogy az ipar múlt májusban kezdődött gyenge magához térése novemberre kifulladt, a kiskereskedelem visszaesett, növekedni kezdett a munkanélküliség.

A „Vedomostyi” által megkérdezett szakértők némelyike abban reménykedik, hogy az olaj ára éves átlagban emelkedésnek indul, s ez, ha nem is húzza ki a kátyúból az orosz gazdaságot, de legalább nem löki még mélyebbre. Ha viszont az olajár tovább csökken, a következmények beláthatatlanok lesznek. Márpedig több nagy amerikai elemző központ azt sem tartja kizártnak, sőt egyenesen valószínűsíti, hogy az olaj ára idén 30 dollár alá süllyed. Ennek a következményeivel még a gazdag Amerika sem tudna megbirkózni. Mi várható akkor Oroszországtól?!

Mindennek nem lebecsülhető a politikai hatása. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy megismétlődik a 2011-2012-es esztendők politikai krízise. Van olyan elemző, aki a hatalom pártjának a képviselőházi többségét is veszélyben látja az idei parlamenti választásokon. Ezt kivédendő, a Kreml a választási kampány időszakában valószínűleg rá fog kényszerülni a szociális kiadások növelésére, a bérek és a nyugdíjak emelésére. A választások után azonban visszakoznia kell, és megszorításokat kell bevezetnie.

Történelmi perspektívában nézve a dolgokat, az orosz kommentátorok arra hívják a figyelmet, hogy ezeket az éveket világméretekben jelentős technológiai, gazdasági-financiális és szociális változások jellemzik. Ilyen körülmények között nem annak van jelentősége, hogy néhány százalékkal módosul ilyen vagy olyan irányban az orosz gazdaság, hanem annak, képes lesz-e Oroszország lépést tartani a világgazdaságban tapasztalható grandiózus változásokkal. A tét hatalmas, a gondok viszont régiek. Az ország ki van szolgáltatva annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy még mindig csak a nyersanyagforrásaiból akarja fenntartani magát, s ezzel függővé válik a világpiaci áraktól. A hosszú évek óta dédelgetett reformok elmaradásának minden átkával most szembe kell nézni.

A „Vedomostyi” egyik cikkírója szerint az orosz gazdaság a legrosszabb starthelyek egyikéről indul az új világversenyben a nyersanyagtól való függőség és a halaszthatatlan reformok lassúsága miatt. Növeli a gondokat, hogy az intézmények nem felelnek meg a reájuk háruló feladatoknak. Ha ezen nem sikerül egy-két év alatt változtatni, Oroszország hatalmas hátrányba kerül.

Ennek a valószínűsége eléggé nagy. Ahhoz, hogy a 2015-ös visszaesésen úrrá legyenek, három évre van szükség. A hivatalos moszkvai minisztériumi becslések szerint is az ország GDP-je csak 2018-ra éri el a 2014-es szintet. E közben számolni kell az üzleti világ bizalmatlanságával, az alacsony üzleti aktivitással, a hatástalan burjánzó állami szektorral. Annak a lehetőségét sem lehet kizárni, hogy a recessziót pangás követi.

Oroszországban a munka ma olcsóbb, mint Kínában vagy Mexikóban. Még a gazdasági minisztérium is elismerte, hogy az egy főre jutó GDP csökkenése 2014-15-ben 40-50 százalékos volt öt országban. Ukrajna, Líbia, Venezuela és Guinea mellett Oroszország is az ötökhöz tartozik. A 2016-os minisztériumi becslések arra utalnak, hogy a GDP tekintetében Oroszország nemcsak Kazahsztánhoz, Kínához, Törökországhoz, Mexikóhoz és Brazíliához képest marad le, hanem még Türkmenisztán is megelőzi.

Neves közgazdászok szerint reformok nélkül Oroszország 2025-2030-ra azoknak az országoknak a csoportjában találhatja magát, amelyeket az alacsony életkor, az előző generáció technológiája és a rossz társadalmi helyzet jellemez. Ez párosulhat egy gyenge, hatástalan állammal. A gazdaság sok szereplője felismerte ezt, nagy kérdés, felismerte-e a vezetés. Nem jó jel, hogy Medvegyev kormányfő e közben arról beszél, hogy a világgazdaság sem növekszik gyors léptekkel, Európában néhány gazdaság gyengélkedik, Brazíliában 18 hónapja recesszió van, s még Kína is lassul. Ez lenne a megnyugtató Oroszország számára?

Sem a gazdasági, sem a politikai színtér nem kedvez Moszkvának. A nyugati szankciók feloldása a ködbe vész, miközben a NATO közelségét egyre nagyobb fenyegetésként megélő orosz vezetés hatalmas pénzeket fordít a hadsereg korszerűsítésére, újabb fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésére, az Északi-sarkvidék katonai megerősítésére. Az internetet elárasztják azok a hírek, amelyek szinte naponta számolnak be az e téren elért vagy elérni kívánt sikerekről.

Iszonyatos nagy teherként nehezedik Oroszországra a visszacsatolt Krím-félsziget bekapcsolása az ország vérkeringésébe. Ukrajna szétesése és oroszellenes intézkedései, csak úgy, mint az orosz válaszlépések szintén sokmillió rubeltől fosztják meg az államkasszát. A Törökországgal elmérgesedett viszonynak és a moszkvai válaszlépéseknek is nagy áruk van. S akkor még nem beszéltünk Szíriáról, az orosz légierő bevetéséről, az összes ezzel járó nem jelentéktelen következményről. Az Iszlám Állam térhódításával is egyre jobban kell számolnia Moszkvának, a délről fenyegető veszély már most sem lebecsülhető, a muzulmánok lakta köztársaságokban fellángoló terrorcselekmények is ezt tükrözik. Mindez pedig azt jelenti, hogy romló körülmények közepette kell Oroszországnak megbirkóznia az új kihívásokkal.

Karcsúsított űrtervek

Oroszország költségvetési megfontolásokból csökkenti műholdjainak számát. A 2016 és 2025 közötti időszakra szóló űrprogram tervezete szerint a Föld körül keringő műholdak száma a korábban tervezett 95 helyett csupán 70-re nő majd – tette közzé az orosz állami űrügynökség, a Roszkozmosz.

A kormány jóváhagyására váró dokumentum szerint az űrhajózási hivatal 2 ezer milliárd rubeles költségvetését megnyirbálták, s ez az oka annak, hogy a finanszírozás csupán 70 műhold fenntartására lesz elegendő. Az ürrepülések számát is jelentősen visszafogják a tízéves program szerint, 180 űrhajó helyett 150 indítását vették tervbe – jelentette a TASZSZ hírügynökség.

Idén a Roszkozmosz tervei szerint 7 űrhajót indítanak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) Bajkonurból, három teherűrhajó visz fel utánpótlást, s négyszer váltják a személyzetet. Az első személyszállító űrhajó indítását március 19-re vették tervbe, június 21-én, szeptember 23-án és november 16-án készülnek még űrhajósok az ISS-re. A Progressz teherűrhajó március 31-én, július 4-én és október 20-án indul majd a Nemzetközi Űrállomásra.

A június 21-i start ígérkezik a legérdekesebbnek, akkor egy újgenerációs űrhajót, a Szojuz MS-t küldik fel az ISS-re. Az új űrhajón modernizálták a repülésirányítási-navigációs rendszert. A korábbiakkal ellentétben az új számítógépes rendszerben végig fenn tudják tartani a kommunikációs az űrhajósokkal, s könnyebb lesz megtalálni a leszállóegységet. Modernizálták a dokkolórendszert, és az űrhajó elektromos rendszerét is, a Szojuz MS-t nagyobb teljesítményű, modernebb napelemekkel szerelték fel. A Szojuz MS-01 első repülésén három fős személyzetet visz fel, orosz parancsnokkal, japán és amerikai fedélzeti mérnökkel indul útnak.

A Roszkozmosz egyelőre ejtette a terveket, hogy a közeljövőben embert indít az űrbe az Amúr térségében épülő új űrrepülőtérről, legalábbis nem szerepel a következő évtizedre szóló űrprogramban. Eredetileg 2019-re tervezték az első kilövést a „Vosztocsnyij” űrrepülőtérről.