Kormánykézen a Pest környéki járatok

Publikálás dátuma
2016.01.15 06:00
A kancelláriaminiszter szerint rendezték a vitákat FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Fotó: /
Átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését az állam és ha kell, a HÉV átvételére, illetve a HÉV és a MÁV integrációjának megvalósítására is készen állnak. Ezt a tegnapi Kormányinfón jelentette be Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint a parlament és a kormány rendezte a főváros ügyét, méghozzá Budapest javára. Amíg kerítés van Magyarország határán, addig féken tartható az illegális bevándorlás - fogalmazott a miniszter.

Tarlós István győzött, az állam ugyanis átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére, a HÉV és a MÁV integrációjával. is. Ezt tegnap az idei első Kormányinfón jelentette be a Miniszterelnökség vezetője. Lázár János szerint sértettség nincs, a kormánytól nem kell megvédeni Budapestet, a kormány Budapest legnagyobb támogatója, fejlesztője. Orbán Viktor állítólag arról tájékoztatta a kormányt, hogy jó hangulatú, előremutató tárgyalás zajlott a főváros és a kormány között az elmúlt egy hónapban és a tárgyalások megegyezéssel lezárhatók. Meghallgatták a főpolgármester érveit, így Budapestnek csak azt kell finanszíroznia, ami törvényi kötelezettsége. A miniszterelnök utasította a fejlesztési és a nemzetgazdasági minisztert, a jövő heti kormányülésen adjanak tájékoztatást arról, mennyibe fog kerülni az agglomerációs tömegközlekedés működtetése. Az Index úgy tudja, Habony Árpád közvetített a kormányfő és a főpolgármester között.

Lázár hosszan sorolta, hogy 2007 és 2013 között a fővárosba - budapesti önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz, szervezetekhez - 6600 projektre 2280 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, ami a 9000 milliárd forintos kerethez képest jelentős összeg. A miniszterelnök csak a fővárosi önkormányzat számára közlekedés és infrastruktúra fejlesztésre 350 milliárd forint elkülönítésére tett javaslatot néhány hónappal ezelőtt. Megjegyezte, a kormány 270 milliárd forintnyi adósságot is átvállalt Budapesttől. A miniszter szerint a decemberben elfogadott forrásmegosztási törvény is a fővárosnak kedvez, az iparűzési adó megcímkézése pedig szokványos. Lázár arról biztosította a fővárost, hogy Orbán a jövőben is segíteni fog, ha baj lesz, azt viszont nem árulta el, ha a helyi iparűzési adóból csak a tömegközlekedést lehet finanszírozni, miből telik a kátyúk kijavítására, utcatakarításra, közvilágításra.

Amíg kerítés van Magyarország határán, addig féken tartható az illegális bevándorlás. Ha nem lenne a kerítés, a kölnihez hasonló események is bekövetkezhettek volna - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője, majd bejelentette, miután nem csökken az Európába érkező migránsok száma, a következő hetekben, hónapokban is minden kormányülésen foglalkoznak majd az illegális bevándorlás kérdésével. Kiderült, 45 ezer migránst akarnak visszatoloncolni Magyarországra, de az ország nem veszi vissza őket.

CSOK

A jövő szerdai kormányülésen részletesen tárgyalják azt a jelentést, amelyet a miniszterek állítanak össze a családi otthonteremtési kedvezmény megítélésével kapcsolatban. Lázár szerint meg kell várni, hogy az érintett csoportok jelezzék, ha gondjuk van a CSOK-kal és akkor átgondolhatják az esetleges módosításokat. Úgy értékelt, hogy az 1970-es évek óta ilyen volumenű családtámogatási és otthonteremtési kedvezmény nem volt, ezt csak az akkori OTP-hitelekhez lehet hasonlítani.

Uniós források

Ebben az évben 2048 milliárd forint európai uniós forrást kell kifizetni Magyarországon - ismertette az erre vonatkozó kormánydöntést a miniszter. A rendelet azt is rögzíti, hogy 2017. június 30-ig a 2014-2020-as uniós ciklus összes pályázatát ki kell írni, és legkésőbb 2019 elejére a teljes rendelkezésre álló összeget ki kell fizetni. Ha az idén sikerül az előírt 2048 milliárd forint kifizetése, az abban részt vevő munkatársak 12 havi célprémiumot kapnak.

Földügyek

Az Európai Bizottság korlátlanul lehetővé akarja tenni, hogy jogi személyek és külföldiek termőföldet vásárolhassanak Magyarországon - panaszolta Lázár. Ez nagy csata lesz - fogalmazott. Kiderült, a kormány február közepétől újabb állami földárverésekbe kezd, amelyek március 31-ig tartanak majd. A családi földvásárlásokról azt mondta, édesapja 40 éve folytat mezőgazdasági tevékenységet, minden törvényi feltételnek megfelelt a nyílt árverésen. Hitelt vesz majd föl, hogy ki tudja fizetni a vételárat.

2016.01.15 06:00

Tőkepótló hitel forintban, euróban

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A vállalkozások jelentős része hagyományos finanszírozási konstrukcióval nem képes olyan léptékű beruházások, akvizíciók megvalósítására, amelyek jelentősen növelnék a társaság versenyképességét.
Az MFB azt közölte lapunkkal, hogy a hétfőtől igénybe vehető, általuk kezelt, Versenyképességi Hitelprogramban, a hitelösszeg legfeljebb 40 százalékáig úgynevezett ballon típusú forrást biztosít, ezt az összeget csak a futamidő végén kell visszafizetni. A hitel egyébként a hagyományos beruházási célok mellett tartós forgóeszköz-finanszírozásra és akvizícióra (vállalati felvásárlásra) is fordítható. A hitelösszeg nagysága ügyfelenként legalább 1 milliárd, legfeljebb 10 milliárd forint lehet. Beruházási, akvizíciós és hitelkiváltó hitel esetén a futamidő legfeljebb 10 év, forgóeszközhitel esetén pedig ennek a fele. A legfeljebb 10 éves futamidő esetén a fix kamat 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. (Jelenleg a 3 havi BUBOR 0,14 százalékos.) A legfeljebb 5 éves futamidő esetén a forint alapú hitel igényelhető a teljes futamidő alatt fix 2,7 százalékos kamat mellett, vagy változó kamatozású konstrukcióban 3 havi BUBOR plusz 1,4 százalékos kamattal. Maximum 10 éves futamidő esetén a forint alapú, fix konstrukció 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. A program érdekessége, hogy euró alapon is igényelhető. Maximum 5 éves futamidő esetén fix 1,7 százalékos, vagy 3 havi EURIBOR plusz 1,6 százalékos változó kamattal, míg maximum 10 éves futamidő mellett fix 2,7 százalékos, illetve 3 havi EURIBOR plusz 2 százalékos változó kamat mellett kérhetik a vállalkozások. (A 3 hónapos EURIBOR jelenleg -0,31 százalékos.) Az új hitelprogram jól kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank NHP Fix hitelét, ahol az igényelhető maximum összeg 1 milliárd forint, az MFB Versenyképességi Hitelprogramja e fölötti finanszírozási igényeket elégít ki.  A programban 100 milliárd forint áll az igénylők rendelkezésére, de kedvező piaci visszajelzések esetén az MFB kész bővíteni a keretösszeget. A konstrukció közvetlenül az MFB-nél igényelhető, a hitelkérelmeket 2022. december 30-ig nyújthatják be az ügyfelek. 
2019.01.21 20:34

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12