Lázár „árnyékbokszolt” földügyben - Brüsszel a bűnbak?

Lehetővé tenné Brüsszel, hogy jogi személyek is termőföldet vegyenek - legalábbis Lázár Jánosnak ez volt a benyomása a belga fővárosban. A Miniszterelnökséget vezető miniszteren kívül eddig még a szakma sem hallott erről, és a szakemberek nem is tartanák ezt életszerűnek. Ugyanakkor a földárverések újraindítását a nagyobb területek feldarabolásával tenné vonzóbbá a kormány.

A külföldiek korlátlanul vásárolhatnának földet Magyarországon - Lázár János múlt heti villámlátogatásáról ezekkel a benyomásokkal tért haza az Európai Unió székhelyéről, és benyomásairól be is számolt az újságíróknak a heti Kormányinfón. A kancelláriaminiszter úgy vélte, hogy komoly érdekcsoportok jönnek létre azért, hogy Magyarországon részvénytársaságot alapítva külföldiként területeket próbáljanak megvásárolni. Ezzel szemben az agrárszakemberek szerint Lázár János "benyomásával" több gond is akad.

Az egyik, hogy a földforgalmi törvény értelmében senki nem vásárolhat korlátlanul termőföldet Magyarországon. Az agrártársaságoknak legföljebb 1200, az állattartóknak pedig 1800 hektár földje lehet, és ez a szabály nyilván akkor sem változna meg, ha a gazdasági társaságok is földtulajdont szerezhetnének. Ennél is nagyobb probléma az, hogy eddig Lázár Jánoson kívül senki sem hallott arról, hogy az Európai Bizottság a jogi személyek magyarországi földvásárlását erőltetnél - fejtette ki véleményét a Népszavának Raskó György. Az agrárközgazdász, nagyvállalkozó szerint ez csak porhintés, nem több. Az Unió csak arra figyelmeztetett a földforgalmi törvény esetében, hogy az uniós külföldi polgárokkal szemben nem lehet diszkriminatív szabályozást alkalmazni. Jogi személyekről szó sem volt, a magyar fél pedig be is tartotta a direktívákat, így Brüsszel nem is emelt újabb kifogást a jogszabály ellen.

A bejelentés mögött az a szándék húzódik meg, hogy az Európai Bizottságra mutogatva a magyar kormány lehetővé tehesse a jogi személyeknek is a földvásárlást, azt hogy a most földhöz juttatott fideszes politikusok, illetve azok családtagjai, és holdudvaruk jelentős haszonnal értékesíthesse majd a volt állami földeket - mondta lapunk érdeklődésére Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese szerint nem is kellene messze menniük, mert a jelenlegi bérlőknek, társas vállalkozásoknak kínálhatnák fel a megszerzett birtokokat. Ez a föld árakat is följebb tornázhatja, hiszen a családi gazdaságoknál tőkeerősebb vevőkör jelenhetne meg. Azt pedig a szakpolitikus is kétségbe vonta, hogy Brüsszel a jogi személyek korlátlan földvásárlását erőltetné. A jelenlegi törvény ugyanis a magyar és a külföldi cégeknek egyaránt tiltja a földvásárlást, vagyis ebben az értelemben nem diszkriminatív, tehát az Európai Bizottságnak oka sincs a beavatkozásra. Az is igaz viszont, hogy ilyen korlátozás az unióban csak Magyarországon van érvényben, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság ebbe beleszólna. Hollandiában például senki nem vehet, csak bérelhet földet, még sincs emiatt vitájuk az unióval - tette hozzá Gőgös Zoltán.

Lázár János azt is bejelentette, majd' 200 ezer hektár állami földet hirdetett meg tavaly november közepén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), ebből 20,5 ezer hektár kelt el árveréseken. A megmaradtakat február közepén hirdeti meg az NFA, és március 31-ig el kell adni ezeket. Igaz, tavaly Orbán Viktor kormányfő még arról beszélt, hogy a mintegy 340 ezer hektár állami birtokokat 2015. végéig a magyar gazdáknak kell eladni. Egyik állításból sem lett semmi. A felkínált terület alig több mint 60 százalékára akadt licitáló, s külföldi uniós állampolgárok is nyertek néhány száz hektárnyi földet.

Gőgös Zoltán kifogásolta az eddigi földárveréseket, és vitába szállt Fazekas Sándor agrárminiszterrel is, aki szerint a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc is földműves, akárcsak Lázár János, vagy L.Simon László államtitkár fitneszedző felesége - tette fel a kérdést a szakpolitikus és meg is válaszolta azzal, hogy szerinte egyikük sem az. Az MSZP elnökhelyettese levélben kért választ Varga Mihály gazdasági minisztertől, hogy mint az adóhatóságért felelős tárcavezető vizsgáltatja-e majd honnan kerültek elő a százmilliók hirtelenjében földvásárlásra. Talán ezzel függ össze az törvénymódosítás, amely alapján csak bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén lehet vagyonosodási eljárást indítani, magánszemély kezdeményezésére már nem vizsgálódhatnak a hatóságok.

Raskó György is úgy vélte: a kisebb birtoktestekre nagyobb lehet majd az érdeklődés. A szakember szerint az eddigi árverések során jelentős volt a spekulatív vásárlások aránya. A nagyobb birtokokat leginkább olyan vagyonos emberek nyerték el a földaukciókon, akik maguk nem fognak földet művelni. Lázár János sem gazdálkodott soha - jegyezte meg az agrárközgazdász.

A februártól induló újabb árverésekkel kapcsolatban Gőgös Zoltán arra figyelmeztetett: ha valóban 10-20 hektáros parcellákra szabdalják a könnyebb értékesíthetőség kedvéért a hosszabb futamidejű bérleti szerződéssel terhelt nagyobb, egybefüggő táblákat, az szakmaiatlan és előnyhöz juttatja európai versenytársainkat. A magyar mezőgazdaság egyik előnye még, hogy a nyugat-európai átlaghoz képest viszonylag sok a nagyobb, egybefüggő birtok. A gazdaságosság miatt mindenhol megindult a földbirtok koncentráció is.