terrorveszély;alaptörvény;módosítás;titkosítás;

2016-01-20 21:44:00

Titokban törnének teljhatalomra

Harminc évig nem nyilvános! - díszeleg a felirat azon a dokumentumon, amelyet a jobbikos Novák Előd polgári engedetlenségből, mentelmi jogáról lemondva közzétett. A Jobbik - bár az elején alapjaiban még támogatta a javaslatot - most már elfogadhatatlannak tartja a kormány terveit, csakúgy mint más ellenzéki pártok, így az MSZP és az LMP is. Schiffer András szerint a kabinet csak kommunikációs terméket csinált a terrorból, Bokros Lajos viszont Szükségállapot címmel vasárnap délután 3 órakor tiltakozó nagygyűlést szervez a Kossuth térre a szabadságjogok korlátozásának terve ellen.

Éppen a "a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről" szóló törvény egyik szakaszára hivatkozva titkosította 30 évre a kormány azt az előterjesztést, amelyet mindössze három órával a múlt hét keddi, Simicskó István honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti budapesti egyeztetés előtt juttatott el a parlamenti frakcióval rendelkező pártoknak.

A Jobbik politikusa, Novák Előd a Facebook-oldalán mégis nyilvánosságra hozta a titkosított javaslatot, polgári engedetlenségből, mentelmi jogáról lemondva az ügyben, elismerve, hogy a dokumentum közzétételéért 3 éves szabadságvesztést is kaphat. Nem is telt bele egy óra, a feljelentéseiről és közérdekű bejelentéseiről ismert fideszes Tényi István bejelentést tett a BRFK-ra, minősített adattal való visszaélés miatt. Ennek ellenére, mint Novák írta - majd később lapunknak is elmondta - kötelességének érezte tájékoztatni a közvéleményt a kormány terveiről.

Van is miről, hiszen noha bizonyos részletek már a múlt héten nyilvánosságra kerültek, valójában a javaslat egésze hátborzongató, hiszen miközben a tervezetből nem derül ki, egyáltalán mit értenek terrorveszélyen, az új jogintézményre hivatkozva a kormány szinte bármit megtehetne. A dokumentum szerint Simicskó azzal dúsítaná fel hatodízben az alaptörvényt, hogy "a kormány rendeletben jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszély-helyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be". Az sem a tervezet törvényszövegből, sem pedig annak indoklásából nem derül ki, pontosan mit jelent a "jelentős terrorfenyegetettség", magyarán hogy mikor alkalmazható az új veszélyhelyzet, amelyben a kabinet a jövőben olyan rendeletet alkothatna, amellyel "egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat". Az előterjesztés szerint ugyanakkor ez a rendelet 60 napig maradhatna hatályban, "kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja". Ez utóbbihoz csak a "jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata" lenne szükséges, a megtett intézkedésekről pedig szintén csupán "folyamatosan tájékoztatni" kellene az Országgyűlést, valamint a köztársasági elnököt.

Az indoklás egy, a veszélyhelyzet ma is létező jogi kategóriájánál szigorúbb, míg a szükségállapotnál kisebb mértékű állapotra utal, miközben a módosítás maga az utóbbinál is nagyobb döntési és intézkedési lehetőséget biztosítana a kormánynak. Ezzel szemben az idevágó sarkalatos törvénymódosítási javaslatból egyértelműen kiderült: terrorveszély-helyzet kihirdetése esetén felhatalmazást kap a kormány "a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől való eltérésre", sőt, az indoklás azt is hozzáteszi: "a fenyegetések jellegéhez igazodó - az állampolgárok mindennapi életét csak a közvetlen fenyegetések tekintetében érintő - intézkedések bevezetésére" is.

Hogy mik a konkrétumok? A módosító javaslat egyáltalán nem csupán a katonaság bevetésének lehetőségét bízná a kormány rendeletalkotási jogkörébe, hanem például "más államokkal egyeztetett és összehangolt információk, hivatalos állásfoglalások kötelező kiadását a közszolgálati műsorszórók részére", vagy éppenséggel "az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezését, forgalmuk szabályozását, illetve korlátozását". De a kormány kontroll nélkül dönthetne "túlmunka, túlszolgálat" elrendeléséről is a teljes közszférában, ahogyan "az ügyintézési határidők, hatáskör, illetékesség megváltoztatásáról", "a frekvenciagazdálkodás és a műsorszórás terén korlátozó rendszabályok bevezetéséről", "a magyar légtérben és a repülőtereken a légi forgalom szükséges mértékű korlátozásáról".

Sőt, a kormányjavaslat rendeleti jogkört adna arra is a kormánynak, hogy "az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek érdekeltségeinek zárolására, tulajdonjoguk korlátozására", de dönthetnének "speciális tartalékok képzéséről, az importból történő beszerzések felgyorsításáról, exportkorlátozásról, kereskedelmi kvóták bevezetéséről, a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről". Ugyanígy rendeletben mondhatnák ki a közelebbről nem meghatározott "speciális terrorelhárító intézkedések bevezetését", "az államhatár forgalma ellenőrzésének nemzetközi előírásoktól és egyezményektől eltérő szigorítását", "az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok alkalmazását", "a közintézményekben és a közforgalmú helyeken különleges beléptető eljárások és technikai ellenőrzések alkalmazását".

A kormány 60 napra felhatalmazást kapna arra is, hogy elrendelje "a közigazgatás, a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a védelemben közreműködő szervek telephelyeire, épületeibe, létesítményeibe a személyek vagy a gépjárművek beléptetési szabályainak szigorítását, feltételhez kötését vagy megtiltását, a megközelítési útvonalaik kiürítését, a közforgalom korlátozását vagy elterelését", az állampolgárok ruházatának és gépjárműveinek "átkutatását", vagy éppenséggel "az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozását, illetve engedélyhez kötését". A kormány nemcsak tartózkodási, de kijárási tilalmat is önkényesen elrendelhetne, ahogyan a gyülekezési jogot is korlátozhatná. Ahogyan a közlekedést is, hiszen a módosítás "a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmának a nap meghatározott időszakára, meghatározott területre (útvonalra) korlátozását, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltását" is lehetővé tenné a kormánynak.

Érdekes rendelkezés az is, hogy felhatalmazást kapna a kormány "a külföldiek beutazásának korlátozására vagy tilalmára, ide értve "a külföldi személyekkel és szervezetekkel vagy intézményekkel való érintkezés és kapcsolattartás korlátozását, vagy tilalmát", "az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettségét és a tartózkodásukra vonatkozó korlátozásokat". A veszélyhelyzetben a kabinet arról is dönthetne, hogy "az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad", s hogy ideiglenesen "a szükséges időtartamra el kell hagynia" a lakosságnak.

Pórul járhatna a média is, hiszen terrorveszélyhelyzetben a kormány rendeletben szabályozhatná "a rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevételét, használatra való átengedését vagy ezek használatának mellőzését".

Önkényuralmat kapna a kabinet az internet fölött is: hiszen rendeleti úton lehetne dönteni "a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetéséről, korlátozásáról és ellenőrzéséről, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevételéről, az elektronikus hírközlő berendezés használatra való átengedéséről, illetve használatának mellőzéséről is. Mindezeken túl "megnyugtató", hogy a kormány ilyen helyzetben felügyelet nélkül dönthetne költségvetési kérdésekben, az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérve is akár, ide érte esetleges, "rendkívüli fizetési kötelezettség előírását, új bírságnem megállapítását, valamint a fizetési kötelezettségek és a bírságok mértékének módosítását, valamint a mentességek, kedvezményezek körének megszüntetését" is.

Magyarán a kormány, a tisztázatlan feltételek fennállása esetén bevezethetővé váló terrorveszélyhelyzetben gyakorlatilag teljhatalmat kapna.

Molnár, Bokros, Novák és Schiffer szerint: 

- Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke szerint az alaptörvény hatodik módosítására kidolgozott, "2016.01.12-tól 30 évig nem nyilvános" javaslat csak addig lehetett volna titkos, amíg hivatalosan be nem terjesztik a Ház elé, hiszen törvénytervezetet nem lehet titkosítani. Az MSZP is megkapta a most nyilvánosságra került szöveget, de csak három órával a Simicskó István honvédelmi miniszter által január 12-re összehívott, ötpártinak meghirdetett megbeszélés előtt. Mivel azonban nem kapták meg legalább 24 órával korábban, a szocialisták nem vettek részt az egyeztetésen. Arra a kérdésre, nem jutott-e eszükbe, hogy ők hozzák nyilvánosságra a kormány terveit, Molnár azt felelte: "nekünk ez nem szokásunk". Egyben emlékeztetett rá: a jövő héten ismertetik saját elképzeléseiket arról, miként kellene kezelni az Európát sújtó menekültválságot.

- Bokros Lajos, a Modern Magyarország (MOMA) elnöke szerint az alaptörvény módosítására tett fideszes javaslat lényege, hogy eltakarítsa az útból az alkotmányos jogállam maradékát, hiszen a kormány a terrorveszély-helyzetre hivatkozva parlamenti ellenőrzés nélküli biankó felhatalmazást akar kapni a polgári szabadságjogok korlátozására, ami elfogadhatatlan. Nincs a világon példa rá, hogy egy demokráciában működő végrehajtó hatalom ilyen mértékben csorbíthatja ezeket a jogokat, még terrorcselekmények után sem, amint a francia példa mutatja. A MOMA ezért pártállásra való tekintet nélkül felszólít mindenkit, emelje fel szavát a kormány tervei ellen: Szükségállapot címmel vasárnap délután 3 órakor tiltakozó nagygyűlést tart a Kossuth téren, ahová mindenkit várnak.

- Novák Előd, a Jobbik alelnöke három évet kockáztat azzal, hogy nyilvánosságra hozta a tervezetet, de mint lapunknak elmondta ez erkölcsi kötelessége volt, s áll a feljelentés következményei elé. A kormány zsigerből titkosít mindent, de véleménye szerint nem lehet titkosítani az alaptörvény módosításának terveit. Novák elképesztőnek tartja a törvényjavaslatot, s cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy a Jobbik paktumot kötött volna a Fidesszel a kétharmados parlamenti többségért cserébe az önkéntes honvédségre vonatkozó jobbikos elképzelések kormányzati támogatásáért. A honvédség bevethetőségének kiterjesztésével pártja egyetért ugyan, de a tervezetet "en bloc" elfogadhatatlannak tartja, kezdve azzal, hogy a kormány bemondására terror-veszélyhelyzetet hirdethetnek ki, egészen addig, hogy ennek alapján elképesztő jogfosztást vezessenek be. Magyarán jelenlegi formájában nem szavazzák meg az alaptörvény hatodik módosítását.

- Schiffer András, az LMP társelnöke szerint nincs miért változzon a véleményük, nem adnak hozzájárulást ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait. Lapunknak azt is elmondta: kérdéseikre nem kaptak választ az elmúlt héten, így sem a terrorveszélyhelyzet fogalma nem tisztázott, sem a jogintézmény bevezethetőségének feltételei. Nem kaptak választ arra sem, hogy az alaptörvényben bevezetett öt különleges jogrendi helyzet miért nem alkalmas a terrorfenyegetettség kezelésére. Schiffer szerint az alaptörvény módosítására nincs is szükség as terrorfenyegetések elleni védekezéshez, az alkotmányos szabályok ugyanis elegendő lehetőséget biztosítanak a kormánynak a gyors, hatékony intézkedésre. "Nyilvánvaló, hogy ezzel is tisztában volt a kabinet, ahogyan azzal is, hogy ezt a javaslatot egyetlen ellenzéki erő sem támogathatja, nem is támogatná" - fogalmazott Schiffer, aki szerint a kormány kommunikációs termékként tekint a terrorra, ez a javaslat pedig a Habony-művekben született, manipulációs céllal.