Éleződő konfliktus

Blokád alatt tartják a tüntetők a moldovai parlamentet, Brüsszel és Washington egyaránt nyugalomra intett. Ha megbukik az új kormány is, az oroszpárti erők kerülnek hatalomra. Az Európai Parlament felszólította Oroszországot, fejezze be a moldáv, ukrán és grúz belpolitikába való beavatkozást.

Folytatódtak tegnap a szerda este kezdődött tüntetések Moldova Köztársaság fővárosában, Chisinauban. A parlamentet is megostromló tömeg az új kormány beiktatása ellen tiltakozik. A 2014 végétől ez a negyedik kabinet az ország élén. A 2014 novemberi parlamenti választásokat megnyerték ugyan az oroszpárti szocialisták, de kormányt nem tudtak alakítani. A kommunisták, akiknek viszonya nem mondható jónak Moszkvával, az Európa-párti formációkat támogatták, de az így összeálló kormány tiszavirág életűnek bizonyult. A 2009 óta kormányzó nyugatbarát koalíció dolgát nem csak az nehezíti, hogy a 101 fős parlamentben igen csak szűk többsége van, hanem főként az, hogy a lakosság az ő számlájukra írja az országot eluraló korrupciót, és az elhíresült egymilliárd dolláros bankbotrányt is.

2014-ben, a választási kampány nyitányaként robbant ki a volt szovjet tagköztársaság történelmének legnagyobb korrupciós botránya. Ekkor derült ki, hogy a három legnagyobb moldvai bankból szőrén-szálán eltűnt az ország, amely egyben Európa egyik legszegényebb állama – költségvetésének 15 százalékát kitevő összeg. Hollétét és a tranzakció pontos lebonyolítását a mai napig nem sikerült kideríteni. De mivel hat éve gyakorlatilag a Moldovai Liberális-Demokrata Párt, a Demokrata Párt és Liberális Párt kormányoz, a lakosság tőlük várja a megoldást is. Legutóbb is ez a kérdés okozta Valeriu Strelet miniszterelnök bukását.

A moldovai parlament október 29-én vonta meg a bizalmat Strelet júliusban hivatalba lépett Európa-párti koalíciós kormányától. A koalíción belüli feszültségek azt követően éleződtek ki, hogy korrupció vádjával a parlament épületében őrizetbe vették a liberális-demokrata Vlad Filatot, aki 2009 és 2013 között volt Moldova miniszterelnöke volt. A koalíció széthullott. Azóta több próbálkozás történt egy újabb nyugatbarát koalíció megalakítására és egy olyan miniszterelnök kinevezésére, akit mindhárom párt elfogad.

Nicolae Timofti államfő múlt pénteken jelölte a parlament többségének (55 mandátumos) támogatását élvező Pavel Filipet, a jelenlegi informatikai és hírközlési minisztert a kormányfői tisztségre, abban a reményben, hogy ezzel véget érhet a hónapok óta tartó válság és megakadályozható az előrehozott választás. Szerdán késő este be is iktatták az új kabinetet. A tét az előrehozott választás volt. Ha január 29-ig nem fogad el új kormányt a parlament, akkor előrehozott választásokat kell kiírni. Azt viszont a Szocialisták Pártja nyerné, ami véget vethetne Moldova európai integrációjának, hiszen e párt elkötelezett oroszbarát, nem rajon különösebben az Európai Unióért. Társadalmi támogatottsága azonban egyre növekszik, a korrupció, illetve az unió által elvárt reformok keménysége miatt.

Moldova a keleti partnerség eddigi legsikeresebb országa, aláírta a társulási egyezményt az EU-val és Ukrajnától valamint Grúziától eltérően a vízummentességet is megkapta. Ezért is övezi kitüntetett nyugati figyelem, meg persze azért, mert sem az Egyesült Államok, sem az EU nem szeretné az orosz érdekszféra bővítését. A szerda esti zavargások után azonnal nyugalomra intett mind Washington, mind Brüsszel, tegnap pedig az Európai Parlament jelentést fogadott el, amelyben felszólította Moszkvát, ne avatkozzon be Moldova, Ukrajna és Grúzia belügyeibe. Pavel Filip beiktatása után az Európai Unió újabb pénzügyi segítséget ígért a csőd szélén táncoló Moldovának.