Ákos-ügy - Színjáték volt a kormány és a Telekom háborúja?

Publikálás dátuma
2016.01.22 13:03
Kovács Ákos a Parlamentben átveszi a Kossuth-díját 2012. március 14-én. Fotó: Népszava
Egyre több jel utal arra, hogy színjáték lehet a kormány és a Telekom nyilvánosság előtt zajló háborúja. Kiderült ugyanis, hogy a kormány aznap hosszabbított meg többmilliárdos keretszerződést – többek között – a Telekommal, amikor az Ákos-ügy miatt bejelentették, felmondják az összes mobilinternetes előfizetést a céggel - írja a Magyar Nemzet. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban egyébként tegnap derült ki, hogy elvesztésükkel mindössze havi 50 ezer forintot bukott a Telekom.

A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetményre az Átlátszó bukkant rá, ami szerint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által a három mobilszolgáltatóval (Vodafone, T-Mobile, Telenor) kötött 4,5 milliárd forint értékű, egyébként tavaly év végén lejárt keretszerződést eközben módosították: meghosszabbították a keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb 2016. december 31-ig. A lépést azzal indokolták, hogy újabb szerződést már nem tudtak kötni, az ellátást viszont biztosítani akarják.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón a lap kérdésére azt mondta, véleménye szerint „a KEF rossz döntést hozott”. Hozzátette: meg kell vizsgálni a szerződéses konstrukciókat, mert csak azok esetében van lehetőség felbontásra, ahol a dokumentum erre okot biztosít vagy éppen a határideje lejár.

Külön érdekesség, hogy a Telekomot is érintő szerződést éppen azon a napon – tavaly december 17-én – módosították, amikor Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentette, hogy az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt a Magyar Telekommal kötött előfizetői szerződéseik felmondására utasították. Nem sokkal később azonban már pontosított és kiderült, csak a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel. 

Tegnap írtuk meg, hogy egy havonta nagyjából 50 ezer forint értékű mobilnet-előfizetést mondott fel az Ákos-ügy miatt a Magyar Telekommal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. 

A határozatlan időre szóló előfizetés nettó értéke mindössze 50 720 forint volt havonta, és még a kabinetiroda elődje, a Miniszterelnökség köthette 2013 augusztusában. Aránylag csekély értéke ellenére ez volt a tárca legnagyobb mobilnet-szerződése, a 2013 áprilisa óta élő Vodafone-előfizetés havi nettó összege ugyanis csak 25 ezer, a 2014 januárja óta élő Telenor-szerződés értéke pedig 45 ezer forintra rúg havonta.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a Telekom néhány hete bontott szerződést Ákossal, mivel szerintük nem összeegyeztethető a vállalat szellemiségével az énekes Echo Tv-nek tett nyilatkozata, amelyben többek közt arról beszélt: "a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak". A telekommunikációs cégnek először Lázár János ment neki a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter "ízlés- és véleménydiktatúrának" nevezte amit a "Telekom megengedett magának". Hozzátette, "pont egy német cégnek tudnia kellene, hogy mi az a diktatúra".

Szerző
Frissítve: 2016.01.22 14:21

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48