Szász Tibor;
Szerintem;nyomor;
2016-01-23 07:27:00
A napokban a delmagyar.hu-n a következő szomorú és egyben felháborító esetre bukkantam. Egy 42 éves szegedi nő öklömnyi nagyságú daganattal a mellében kénytelen életvitelszerűen az utcán élni. Egészségi állapota és pénztelensége kényszeríti erre a lehetetlen élethelyzetnek az elviselésére. Rákbetegsége miatt munkát vállalni nem tud, alacsony jövedelme pedig még egy szerény albérlet költségei fedezésére sem elég.
Ennek az asszonynak az esete csak egy a több tízezerre rúgó számos szerencsétlen sorsú ember közül. Próbáljunk meg erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten segíteni rajtuk! A felső tízezer tobzódik a földi gyönyörökben, azt se tudja, mit csináljon a rengeteg pénzével. Jobb híján szemérmetlen módon lopja az áramot, miközben, mint a szegedi példa is mutatja, az alsó négy millió nyomorog, azon gondolkodik, hogy a számláit fizesse ki, vagy inkább a gyermekeinek vegyen egy szelet kenyeret. Szép kis világ, mondhatom!