Csúszós adósságpálya

Publikálás dátuma
2016.01.23 06:22
Az adósságkezelésért felelős intézmény terven felüli devizakötvény-kibocsátásról adott hírt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
A kormány már a 2017-es költségvetésen dolgozik - mondta Orbán Viktor szokásos rádiószózatában tegnap. A miniszterelnök megemlítette: szeretnék, hogy ne csak a gazdasági összteljesítmény arányában csökkenjen az államadósság, hanem ténylegesen is. Szakértők szerint ez a vágy csak jelentős áldozatok árán teljesülhet.

A kormány a 2017-es költségvetés tervezetének elkészítésére koncentrál, aminek az egyik prioritása az államadósság lesz - erről beszélt Orbán Viktor pénteken az állami rádióban. A miniszterelnök szerint nem elég a GDP-arányos államadósságot csökkenteni, hanem forintban számolva is mérsékelni kell. "Nem véletlenül alakult ki ez az igény, megmutatjuk. A kívánatos állapot az, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen" - fogalmazott Orbán Viktor.

Csökkenteni lehet ugyan Magyarország államadósságát összességében és GDP arányosan is, ám azt még sokáig nem lehet elfeledni, hogy ha magánnyugdíjpénztárak mintegy 3000 milliárd forintos vagyonának 2012-ben, a második Orbán-kormány által történt elkobzásától eltekintünk, akkor nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az államadósság - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár hozzáfűzte, ha egy kormány kevesebb hitelt vesz fel, mint amekkora a lejáró államkötvények állománya, akkor tényleges csökkenésről beszélhetünk. Nehéz megítélni, hogy ez jövőre mennyiben sikerülhet. A szakember szerint az előjelek nem túl biztatóak. Ezt alátámasztja az is, hogy tavaly a kormányzati körök azzal még számoltak, hogy 2016-ban a deviza lejáratokat elsősorban forintkibocsátások finanszírozzák, hogy ezáltal is mérsékeljék a még mindig magas devizaadósság részarányát.

Alig telt el 3 hét az évből, és Réz András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese már be is jelentette: Magyarország egymilliárd eurós államkötvény-kibocsátást tervez, viszont tavaly decemberben még csak 547 millió euróval számoltak. Szükség is lehet erre a pénzre, mert idén 4,8 milliárd eurónyi devizakötvényt kell Magyarországnak törlesztenie, benne az Európai Bizottságtól lehívott hitelek utolsó, 1,6 milliárd euró összegű részletével. Erről a kormányzati körök kommunikációjukban gyakran megfeledkeztek, amikor azzal dicsekedtek, hogy az IMF-hitel előtörlesztésével úgymond megszabadultunk a nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelektől. Mint látható még 2016-ra is maradt belőle.

Az újabb eurós államkötvény tervezett mértéke is azt mutatja, hogy nem minden az előzetes elképzelések szerint alakul - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. (Matolcsy György is járt Kínában egy kisebb mértékű jüan-kötvény ügyében, de erről még jóformán semmit se lehet tudni.)

Az államadósságot forintban kifejezve úgy lehet csökkenteni, ha bevételi többlet keletkezik. Erre tavaly is adódott példa, amikor az állam eladta az OTP-ben lévő részvénycsomagját. Ilyesmi idén is előfordulhat, hiszen eladásra vár az állam tulajdonában lévő MKB Bank és a Budapest Bank is, de még az is előfordulhat, hogy kiszállnak a Mol-ból is - említette Katona Tamás. Ha az utóbbi megtörténne, akkor csak jókora veszteséggel tudnának túladni a magyar olajpapírokon - fűzte hozzá a szakember. Azonban az sem kizárt, hogy Orbánéknak ismét államosítási ambíciói támadnak, ami az adósságcsökkentési folyamat ellen hathat.

Közismert, hogy az állam minden esztendő utolsó napján milyen kínkeservvel képes csak a GDP arányos államadósság csökkentésére. Idén azonban már a néhány tized százalékpontos mérséklés nem lesz elegendő, mert vállaltuk Brüsszelnél, hogy az úgynevezett 1/20-os szabály keretében hozzávetőleg 1 százalékponttal csökkentjük a rátát. Ilyen mértékű csökkentést azonban a már megszokott, december 31. éjfélre időzített trükközéssel nem lehet majd végrehajtani.

Szakemberek szerint 2017-ben már semmiképpen sem lehet a GDP arányos költségvetési hiány 1,5 százalékosnál magasabb, és az idei tervekben szereplő 2,2 százalékos mértéket is tartani kell. Azonban jövőre megszorításokkal aligha él majd az Orbán-kormány, ugyanis a rákövetkező esztendőben ismét parlamenti választások lesznek. Így, ha meg akarják húzni a nadrágszíjat, akkor azt már idén meg kell tenni. Logikusan az egészségügy, a szociálpolitika és az oktatás lehet az áldozat. A bürokráciacsökkentés aligha jár érdemleges eredménnyel.

Összehasonlításul az euróövezet tagállamainak összesített államháztartási deficitje 1,8 százalékra csökkent tavaly július-szeptemberben az előző negyedévi 2,2 százalékról, az EU egészében pedig 2,6 százalékról 2,3 százalékra mérséklődött. Magyarország forintban számolt államadóssága a GDP 78,0 százalékát tette ki a tavalyi harmadik negyedév végén, szemben a második negyedévi 78,7 százalékkal.

2016.01.23 06:22

Tovább drágul az élet idén

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az üzemanyagárak mérséklődése segített abban, hogy 3 százalék alatt maradt a múlt évi infláció. Az élelmiszerek viszont töretlenül drágultak.
Sikerült 3 százalék alá szorítani a pénzromlás ütemét a múlt év egészében. A KSH kedden közölt adatai szerint 2,8 százalékos lett az éves átlagos infláció, vagyis éppen akkora, mint a nyugdíjjáradékok idei emelésének mértéke. Az elmúlt esztendő utolsó két hónapjában 1 százalékponttal mérséklődött a fogyasztói árindex, nagyrészt a nemzetközi olajárak esésének köszönhetően. (A decemberi, évesített infláció 2,7 százalékos volt.) A családok azonban ennél jelentősebbnek érzik a drágulást, ami feltehetően annak tudható be, hogy az élelmiszerek ára az év során 4,7 százalékkal növekedett - mondta a Népszava érdeklődésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Ezen belül - mint arról a napokban beszámoltunk -, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 22, a liszté 10, a kenyéré 6 százalékkal lett magasabb, ugyanakkor a tojásért 26, a cukorért pedig 13 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A rezsicsökkentésben kulcsszerepet játszó háztartási energia 1,2 százalékkal került többe, különösen a palackos gáz és a tűzifa ára nőtt. Végigtekintve a 2018-as esztendőn, Varga Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly tavasszal-nyáron hirtelen megugrottak az üzemanyagköltségek, amit a termelők az áruk áraikba is beépítettek. Ezt követően hiába lett olcsóbb a világpiacon a kőolaj, az úgynevezett másodkörös drágulás hatásai megmaradtak, az áruk ára nem mérséklődött. A különböző hazai áfacsökkentések hatása is csak átmenetinek bizonyult, vagyis az infláció mértékét érdemben nem befolyásolja - mondta az Equilor szakértője. A monetáris politika szempontjából sokkal fontosabb a maginflációs mutató alakulása, amit az MNB Bank kiemelt figyelemmel követ - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. (A maginfláció az a mutató, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól. Nem tartalmazza például az üzemanyagok, a gyógyszerek és az energia árváltozásait.) Ennek figyelembevételével 2,8 százalékos növekedést regisztráltak, amire 2014 óta nem volt példa. Az inflációs nyomás tehát egyértelműen erősödik a gazdaságban. Erre utal az is, hogy a maginfláció egyik legfontosabb tétele, a szolgáltatások drágulása 2,3 százalékot ért el éves alapon, amire viszont 2015 eleje óta nem volt példa - közölte Virovácz Péter. Véleménye szerint a maginfláció az elkövetkező hónapokban tovább emelkedik majd, különös tekintettel januárra, amikor jellemzően a vállalatok átáraznak, tekintettel az emelkedő bérekre, dráguló nyersanyagokra és a gyengébb forintra. Mindezek alapján az ING Bank előrejelzése szerint a maginfláció januárban már eléri, sőt meghaladja a 3 százalékot, és 2019 egészében felette is marad. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika "normalizációjának" megkezdésére ösztönözheti. Az infláció alakulására kedvezőtlen hatott a forint árfolyamváltozása is - említette meg Varga Zoltán. 2018 tavasza óta tart a nemzeti devizánk gyengülése, amely az év végére mérséklődött. Az MNB is változtatott a korábbi kommunikációján, nem feltétlenül fogják megvárni az Európai Központi Bank lépéseit - idén Frankfurtban valószínűleg nem emelnek a kamaton -, ehelyett a jegybank ügyelni fog arra, hogy ne következzen be inflációs túllövés. Kedvezően hathat a forint kurzusára - folytatta Varga Zoltán -. hogy az Egyesült Államokban 2019-ben a korábban vártnál valószínűleg kevesebb lesz a kamatemelések száma. Az idei kilátásokról a szakember úgy vélekedett, hogy 3 százaléknál érdemben nagyobb infláció nem várható. Egy-egy hónapban ugyan az évesített adat átlépheti a 3 százalékot, azonban az egész esztendő átlaga megmarad ennél a szintnél. Németh Dávid, a K&H Bank vezetője ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a mostani kilátások alapján az idei év elején gyorsulás jöhet az inflációban, márciusig 3,2 százalékos szintre emelkedhet a mutató. Nagyban függ az infláció alakulása az olaj- és üzemanyagáraktól. Továbbá felfelé mutató inflációs kockázatot jelent egyrészt, hogy várhatóan 8-10 százalékkal emelkednek az idén a bruttó átlagfizetések, másrészt pedig az, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is erős marad.         
Témák
infláció
2019.01.15 20:36
Frissítve: 2019.01.15 20:46

Egyre kevesebb a fiatal a mezőgazdaságban

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:14
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Sürgető feladat a mezőgazdaságban dolgozók fiatalítása, hiszen Magyarországon az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és mindössze 6 százalékuk 35 év alatti. Az ezredforduló és 2010 között, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal csökkent. Ráadásul a gazdák alig 3 százaléka rendelkezik felsőfokú, és 14 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel és ez nagyjából a 35 év alattiakra is érvényes – jegyezte meg a Népszava kérdésére Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közös tájékoztatójukon. Egy korábbi felmérés szerint a fiatal gazdák a gondok között első helyen a földhöz jutást említették, majd a bürokráciát, a jogszabályok gyakori változását, a támogatások elnyerési valószínűségét, a hitelhez jutás nehézségeit, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást valamint a szakképzési rendszer hiányosságait tették szóvá. Győrffy Balázs NAK-elnök szerint javított a helyzeten a vidékfejlesztési és a Földet a gazdáknak program, mert a földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt.      Győrffy elmondta, egyeztetnek a generációváltás, illetve az öröklés okozta gondok megkönnyítése érdekében a szaktárcákkal, de egyebek mellett az adórendszer finomítása, valamint a gazdaság egyben tartása érdekében a kedvező hitelkonstrukciók kialakítása is sürgető. Emellett az agrárkamara az AGRYA-val együttműködve mintegy 10 millió forintból szervez szakmai programokat a fiatal gazdák és az agrár-szakképzésben és -felsőoktatásban tanulók számára - mondta Győrffy Balázs.  
2019.01.15 20:14