Csúszós adósságpálya

Publikálás dátuma
2016.01.23 06:22
Az adósságkezelésért felelős intézmény terven felüli devizakötvény-kibocsátásról adott hírt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány már a 2017-es költségvetésen dolgozik - mondta Orbán Viktor szokásos rádiószózatában tegnap. A miniszterelnök megemlítette: szeretnék, hogy ne csak a gazdasági összteljesítmény arányában csökkenjen az államadósság, hanem ténylegesen is. Szakértők szerint ez a vágy csak jelentős áldozatok árán teljesülhet.

A kormány a 2017-es költségvetés tervezetének elkészítésére koncentrál, aminek az egyik prioritása az államadósság lesz - erről beszélt Orbán Viktor pénteken az állami rádióban. A miniszterelnök szerint nem elég a GDP-arányos államadósságot csökkenteni, hanem forintban számolva is mérsékelni kell. "Nem véletlenül alakult ki ez az igény, megmutatjuk. A kívánatos állapot az, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen" - fogalmazott Orbán Viktor.

Csökkenteni lehet ugyan Magyarország államadósságát összességében és GDP arányosan is, ám azt még sokáig nem lehet elfeledni, hogy ha magánnyugdíjpénztárak mintegy 3000 milliárd forintos vagyonának 2012-ben, a második Orbán-kormány által történt elkobzásától eltekintünk, akkor nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az államadósság - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár hozzáfűzte, ha egy kormány kevesebb hitelt vesz fel, mint amekkora a lejáró államkötvények állománya, akkor tényleges csökkenésről beszélhetünk. Nehéz megítélni, hogy ez jövőre mennyiben sikerülhet. A szakember szerint az előjelek nem túl biztatóak. Ezt alátámasztja az is, hogy tavaly a kormányzati körök azzal még számoltak, hogy 2016-ban a deviza lejáratokat elsősorban forintkibocsátások finanszírozzák, hogy ezáltal is mérsékeljék a még mindig magas devizaadósság részarányát.

Alig telt el 3 hét az évből, és Réz András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese már be is jelentette: Magyarország egymilliárd eurós államkötvény-kibocsátást tervez, viszont tavaly decemberben még csak 547 millió euróval számoltak. Szükség is lehet erre a pénzre, mert idén 4,8 milliárd eurónyi devizakötvényt kell Magyarországnak törlesztenie, benne az Európai Bizottságtól lehívott hitelek utolsó, 1,6 milliárd euró összegű részletével. Erről a kormányzati körök kommunikációjukban gyakran megfeledkeztek, amikor azzal dicsekedtek, hogy az IMF-hitel előtörlesztésével úgymond megszabadultunk a nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelektől. Mint látható még 2016-ra is maradt belőle.

Az újabb eurós államkötvény tervezett mértéke is azt mutatja, hogy nem minden az előzetes elképzelések szerint alakul - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. (Matolcsy György is járt Kínában egy kisebb mértékű jüan-kötvény ügyében, de erről még jóformán semmit se lehet tudni.)

Az államadósságot forintban kifejezve úgy lehet csökkenteni, ha bevételi többlet keletkezik. Erre tavaly is adódott példa, amikor az állam eladta az OTP-ben lévő részvénycsomagját. Ilyesmi idén is előfordulhat, hiszen eladásra vár az állam tulajdonában lévő MKB Bank és a Budapest Bank is, de még az is előfordulhat, hogy kiszállnak a Mol-ból is - említette Katona Tamás. Ha az utóbbi megtörténne, akkor csak jókora veszteséggel tudnának túladni a magyar olajpapírokon - fűzte hozzá a szakember. Azonban az sem kizárt, hogy Orbánéknak ismét államosítási ambíciói támadnak, ami az adósságcsökkentési folyamat ellen hathat.

Közismert, hogy az állam minden esztendő utolsó napján milyen kínkeservvel képes csak a GDP arányos államadósság csökkentésére. Idén azonban már a néhány tized százalékpontos mérséklés nem lesz elegendő, mert vállaltuk Brüsszelnél, hogy az úgynevezett 1/20-os szabály keretében hozzávetőleg 1 százalékponttal csökkentjük a rátát. Ilyen mértékű csökkentést azonban a már megszokott, december 31. éjfélre időzített trükközéssel nem lehet majd végrehajtani.

Szakemberek szerint 2017-ben már semmiképpen sem lehet a GDP arányos költségvetési hiány 1,5 százalékosnál magasabb, és az idei tervekben szereplő 2,2 százalékos mértéket is tartani kell. Azonban jövőre megszorításokkal aligha él majd az Orbán-kormány, ugyanis a rákövetkező esztendőben ismét parlamenti választások lesznek. Így, ha meg akarják húzni a nadrágszíjat, akkor azt már idén meg kell tenni. Logikusan az egészségügy, a szociálpolitika és az oktatás lehet az áldozat. A bürokráciacsökkentés aligha jár érdemleges eredménnyel.

Összehasonlításul az euróövezet tagállamainak összesített államháztartási deficitje 1,8 százalékra csökkent tavaly július-szeptemberben az előző negyedévi 2,2 százalékról, az EU egészében pedig 2,6 százalékról 2,3 százalékra mérséklődött. Magyarország forintban számolt államadóssága a GDP 78,0 százalékát tette ki a tavalyi harmadik negyedév végén, szemben a második negyedévi 78,7 százalékkal.

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző