Előfizetés

Terrortörvény - Patthelyzet a pártok között

Patthelyzet alakult ki a terrortörvény tervezetével kapcsolatban a pártok között. Az alaptörvényt úgy kell módosítani, hogy a magyar családok biztonságának szempontja a lehető legjobban érvényesüljön, ebben a kérdésben a Fidesz nem köt kompromisszumot - mondta Németh Szilárd, a kormánypárt alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján, holott korábban a Fidesz még nyitottnak látszott a további egyeztetésekre. Az országgyűlési képviselő most azt mondta, a baloldal és a Jobbik javaslata is szemben áll az emberek akaratával.

Az LMP szerint elveszett az esélye, hogy az ellenzéki pártok egységesen fellépve, valódi kontrollt gyakoroljanak a kormány által tervezett alaptörvény-módosítás felett. Schiffer András társelnök-frakcióvezető ezt azután közölte az MTI-vel kedden, hogy sem a Jobbik, sem az MSZP képviselői nem jelentek meg az LMP által még hétfőn kezdeményezett egyeztetésen. (A kezdeményezésre az MSZP úgy reagált, idő előttinek tartja.) Schiffer szerint nyilvánvaló volt, hogy csak egy közösen képviselt minimummal kényszeríthetőek a kormánypártok egy elfogadható javaslat benyújtására. Hozzátette: pártja továbbra is azon az állásponton van, hogy az egyre súlyosabb terrorfenyegetettség okozhat olyan kihívásokat, amelyek kezelésére a jelenlegi törvényi lehetőségek nem elegendőek, de ez nem adhat alapot a kormány akár ideiglenes, kontroll nélküli hatalmához.

A Jobbik szerint miközben kormánypárti politikusok konszenzuskeresésről beszélnek, addig a valóságban elzárkóznak az egyeztetéstől. Mirkóczki Ádám szóvivő kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a Jobbik akár egy új jogrend bevezetése mellett is érdekelt Magyarország biztonságának megőrzésében és növelésében, ugyanakkor azt nem támogatja, hogy a Fidesz a "terrorizmus álcája mögé bújtatva rendeleti kormányzást teremtsen". Szerinte a kormányoldal javaslata példátlan "túlhatalmat" adna a kabinetnek, és nem igaz a kormányfő azon állítása, hogy más demokratikus országokban is van hasonló különleges jogrend. A Jobbik szerint ugyanakkor a terrorizmus veszélyét a baloldallal nem kell megvitatniuk. A terrorveszély alapját ugyanis az a migráció jelenti, amelyet a baloldali pártok teljesen eltérően értékelnek.

Ha a Fidesznek fontos lenne a terrorveszély kezelése, akkor olyan embert állítottak volna ki sajtótájékoztatót tartani, aki legalább elolvasta az MSZP koncepcióját. A tények ismeretére persze nincs szüksége annak, aki csak felmondja a kormány hisztériakeltő és az ellenzéket démonizáló sablonszövegét - reagált Németh szavaira Harangozó Tamás, frakcióvezető-helyettes.

Egyelőre Hegedűs István az ORÖ elnöke

Amíg bíróság nem szünteti meg tisztségét, Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) jelenlegi vezetője látja el az ORÖ elnöki feladatait - közölte a fővárosi kormányhivatal.

A kormányhivatal az ORÖ január 18-án megtartott közgyűlési ülésről beérkezett jegyzőkönyv alapján törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le, és ennek eredményeként megállapította, hogy a közgyűlés megtartásával, illetve levezetésével szemben jogi kifogás nem emelhető - olvasható az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban. Azonban - mint írták -, az ülésen hozott határozatok nagy részével kapcsolatban a kormányhivatal törvényességi kifogást emelt, és törvényességi felügyeleti intézkedés keretében felhívást intézett a közgyűléshez.

"A jegyzőkönyvből a kormányhivatal megállapította, hogy Hegedüs István az elnöki tisztség bíróság által történő megszüntetéséig, illetőleg tisztségéből való felfüggesztéséig az ORÖ elnökeként látja el feladatait" - áll a közleményben.
Balogh János (Magyarországi Cigányok Országos Fóruma - MCF), a szervezet egyik elnökhelyettese, az ORÖ elnöksége megbízásából közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben az olvasható: a kormányhivatal törvényességi felügyeleti ellenőrzésén átesett, érvényes és hatályos közgyűlési határozatok alapján az ORÖ haladéktalanul keresetet nyújt be Hegedüs István (Lungo Drom) elnökkel szemben "az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége miatt", az elnöki tisztsége megszüntetésére, és egyidejűleg kéri a tisztségéből történő felfüggesztését.

Az ORÖ közgyűlése január 18-án Buri Edina hivatalvezetőt azonnali hatállyal felmentette - írták. A közlemény szerint a szervezet közgyűlése "Hegedüs István megbízatásának megszüntetésére vonatkozó döntés meghozataláig, az elnöki tisztségből felfüggesztés esetére, illetőleg az elnök általános helyettesítésére Balogh Jánost elnökhelyettest bízza meg".
Az ORÖ elnöke múlt hétfőn kórházba került, az aznapra összehívott rendkívüli közgyűlésen Buri Edina hivatalvezető azt közölte, hogy az ülés elmarad Hegedüs István akadályoztatása miatt. Az ülést azonban vitatott módon 27 képviselő megtartotta és új, megbízott elnököt választott a szervezet élére. A zárt ülésén megvonták a bizalmat Hegedüs Istvántól és Buri Edinától. Hegedüs István támogatói szerint nem volt törvényes a rendkívüli közgyűlés megtartása. A felek akkor azt közölték, hogy a kormányhivatalhoz fordulnak az ügyben.

Az MTI megkeresésére Hegedüs István kedden elmondta, értesült a kormányhivatal döntéséről, és az "mélyen megdöbbentette". Szerinte amikor a törvényesség őre, a hivatalvezető és az elnök sincs jelen egy közgyűlésen, "az onnantól kezdve (...) már nem törvényes".

Hegedüs István közölte, Balogh János tőle nem kapott meghatalmazást arra, hogy helyettesítse akadályoztatása esetén.
Ezzel szemben a kormányhivatal hozott egy állásfoglalást, amelyben a közgyűlést - néhány napirendi ponttól eltekintve - törvényesnek tartja - mondta Hegedüs István, hozzátéve, szerinte ez nem helyes.

"Törvényes elnöke vagyok ennek a testületnek" - jelentette ki Hegedüs István. Mint mondta, nem gondolja, hogy a kormányhivatal állásfoglalása "ilyen szempontból megállja a törvényességi próbát". Elmondta azt is, hogy jelenleg jogászok vizsgálják, milyen jogi lépéseket kell tenniük.

Egyelőre Hegedűs István az ORÖ elnöke

Amíg bíróság nem szünteti meg tisztségét, Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) jelenlegi vezetője látja el az ORÖ elnöki feladatait - közölte a fővárosi kormányhivatal.

A kormányhivatal az ORÖ január 18-án megtartott közgyűlési ülésről beérkezett jegyzőkönyv alapján törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le, és ennek eredményeként megállapította, hogy a közgyűlés megtartásával, illetve levezetésével szemben jogi kifogás nem emelhető - olvasható az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban. Azonban - mint írták -, az ülésen hozott határozatok nagy részével kapcsolatban a kormányhivatal törvényességi kifogást emelt, és törvényességi felügyeleti intézkedés keretében felhívást intézett a közgyűléshez.

"A jegyzőkönyvből a kormányhivatal megállapította, hogy Hegedüs István az elnöki tisztség bíróság által történő megszüntetéséig, illetőleg tisztségéből való felfüggesztéséig az ORÖ elnökeként látja el feladatait" - áll a közleményben.
Balogh János (Magyarországi Cigányok Országos Fóruma - MCF), a szervezet egyik elnökhelyettese, az ORÖ elnöksége megbízásából közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben az olvasható: a kormányhivatal törvényességi felügyeleti ellenőrzésén átesett, érvényes és hatályos közgyűlési határozatok alapján az ORÖ haladéktalanul keresetet nyújt be Hegedüs István (Lungo Drom) elnökkel szemben "az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége miatt", az elnöki tisztsége megszüntetésére, és egyidejűleg kéri a tisztségéből történő felfüggesztését.

Az ORÖ közgyűlése január 18-án Buri Edina hivatalvezetőt azonnali hatállyal felmentette - írták. A közlemény szerint a szervezet közgyűlése "Hegedüs István megbízatásának megszüntetésére vonatkozó döntés meghozataláig, az elnöki tisztségből felfüggesztés esetére, illetőleg az elnök általános helyettesítésére Balogh Jánost elnökhelyettest bízza meg".
Az ORÖ elnöke múlt hétfőn kórházba került, az aznapra összehívott rendkívüli közgyűlésen Buri Edina hivatalvezető azt közölte, hogy az ülés elmarad Hegedüs István akadályoztatása miatt. Az ülést azonban vitatott módon 27 képviselő megtartotta és új, megbízott elnököt választott a szervezet élére. A zárt ülésén megvonták a bizalmat Hegedüs Istvántól és Buri Edinától. Hegedüs István támogatói szerint nem volt törvényes a rendkívüli közgyűlés megtartása. A felek akkor azt közölték, hogy a kormányhivatalhoz fordulnak az ügyben.

Az MTI megkeresésére Hegedüs István kedden elmondta, értesült a kormányhivatal döntéséről, és az "mélyen megdöbbentette". Szerinte amikor a törvényesség őre, a hivatalvezető és az elnök sincs jelen egy közgyűlésen, "az onnantól kezdve (...) már nem törvényes".

Hegedüs István közölte, Balogh János tőle nem kapott meghatalmazást arra, hogy helyettesítse akadályoztatása esetén.
Ezzel szemben a kormányhivatal hozott egy állásfoglalást, amelyben a közgyűlést - néhány napirendi ponttól eltekintve - törvényesnek tartja - mondta Hegedüs István, hozzátéve, szerinte ez nem helyes.

"Törvényes elnöke vagyok ennek a testületnek" - jelentette ki Hegedüs István. Mint mondta, nem gondolja, hogy a kormányhivatal állásfoglalása "ilyen szempontból megállja a törvényességi próbát". Elmondta azt is, hogy jelenleg jogászok vizsgálják, milyen jogi lépéseket kell tenniük.