7-en a 7-ről: Az ön biciklijét ki tolta túl?

Arató András Klubrádió

Kormányunk külpolitikája, a külkapcsolatok építése következetes. Az oroszok és a törökök után újra ráleltünk a tatárokra is, miáltal a magyarok összes legnagyobb jótevőinek végre kebelére borulhatunk, ahogy azt a Történelem Ura joggal várja el tőlünk. Elvégre e végre vagyunk, hiszen álmainkat a vezetőnk helyettünk és felvirágoztatásunkra álmodja az ő illiberális párnáján. A biciklinket pedig a Nemzet Biciklitolója tolta túl – Európán. A Nemzet Biciklije tehát el van tolva. Ha egyáltalán megvan még.

Avar János újságíró

Nem is tudtam, hogy a biciklit tolják és nem ülnek rajta. Igaz, utóbbi esetben tartani kell az egyensúlyt, amire történetesen a túltolt biciklit emlegető miniszter kormánya láthatóan nem képes, talán ezért is tolják. De aki nem tud egyensúlyozni, az hogyan lenne képes csak annyit tolni a kétkerekűn, amennyit kellene?! Különben szórakoztató, hogy a mindig mindenkit lekezelő kormányzat korifeusai rögvest esendő emberként kérnek elnézést, ha „túltolják a biciklit”.

Bolgár György rádiós újságíró

Nincs biciklim. De ha lenne, szeretném felajánlani a Nemzeti Tolás és Kitolás Rendszerének. Sose lehet tudni, mire lesz még jó, mikor jut eszébe egy felelős miniszternek, hogy hoppá, a bicikli arra is alkalmas lehet, hogy túltolják. Ha pedig ez netán sokaknak nem tetszene, szépen vissza lehet tolni. Ilyen a magyar fékek és ellensúlyok rendszere. Ezt csináld utánunk, Obama!

Friss Róbert újságíró

Hat év alatt annyira túltolta, hogy nem is akarnék emlékezni rá. A biciklire sem.

Horváth István hírlapíró

Egy másik sportág példájával válaszolok. Tavaly decemberben női kézilabda válogatottunk a megtisztelő, de olimpiai részvételre alkalmatlan 11. helyen végzett. A kézilabda szövetség elnöki székébe landolt józsefvárosi fideszes polgármester úgy szólt a csapat nemzetközileg is elismert edzőjéhez, hogy ilyen szereplés után tudnia kell a kötelességét. Németh András pedig lemondott. Most a férfi válogatott gyalázatos EB-szereplése után Kocsis Máté vajon tudja-e a kötelességét, vagy teker tovább?

Horváth Zoltán újságíró

Istenem, ha csak túltólták volna!? De ellopták!!!

Veress Jenő a Népszava főmunkatársa

Nem akarom túlnyelvészkedni a dolgot, de a bicikli latin-görög szóösszetétel, és lényegében két kereket jelent. Az én olvasatomban viszont két ciklust. Az pedig már rég túltolt mindent. És már előre irtóznék egy triciklitől. Mellesleg, a pedagógusok, ha van egy kis humorérzékük, biciklit tolva mennek majd tüntetni. Jobban mutatna a nemzetközi sajtóban is. Emlékszünk a bohócforradalomra? Ott is egy gőgös nyegleség volt a gyúanyag. Az oktatási bicikliforradalom azt is megmutathatná, ki ül valójában a nyeregben.

Szerző

Ki ad munkát a kirúgott közszolgáknak? - Lázár titkolózik

Publikálás dátuma
2016.01.30. 06:07
Ki ad itt munkát a kirúgott közszolgáknak? FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Érdekegyeztetést sürgetnek a közszféra szakszervezetei, mert a drasztikus létszámleépítések terveiről vagy a háttérintézmények átszervezéséről eddig nem ült le velük tárgyalni a kormány. A terület két legnagyobb tömörülése egy hetet adott Lázár Jánosnak, hogy eldöntse, mikor hajlandó megvitatni a javaslatokat.

Fogy a türelem a közszférában. A terület szakszervezetei sorra hozzák nyilvánosságra azokat a tiltakozó leveleket, amelyeket Lázár János kancelláriaminiszternek és a kormány több tagjának címeztek, hogy érdekegyeztető fórumok összehívását sürgessék, mert semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak sem a háttérintézmények tervezett átszervezéséről, megszüntetéséről, sem a ciklus hátralévő éveiben a teljes közszférát érintő százezres „átterelésekről”.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke még a hónap elején megkereste Csepreghy Nándor és kérte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), vagy más fórum összehívását. Földiák András nem rejtette véka alá, mekkora megdöbbenést keltett a Miniszterelnökség miniszterhelyettesének évindító interjúja az ATV-ben, ahol bejelentette, hogy 100-200 ezer főt még ebben a választási ciklusban átirányítanának a piaci szférába, a szerinte egymillió állami alkalmazottból. Az elnök jelezte, hogy teljes tagságuk nemet mond a tervekre, mert sem indokoltnak, sem megvalósíthatónak nem látják azokat a magyarországi közszolgáltatások színvonalának és így a lakosság életminőségének romlása nélkül. Arról is tájékoztatta Csepreghyt, hogy a költségvetési intézményekben 694 700 fő áll alkalmazásban, legyen kedves nem ide sorolni a közmunkásokat, cserébe viszont jó lenne, ha megmondaná, mit takar az „átirányítás”, mert a dolgozók nem értik ezt a tisztázatlan fogalmat. Egyben biztosak a SZEF tagjai: az átlátható, tiszta koncepció nélkül a köztudatba bedobott fenyegetések nem a közszolgáltatások fejlődését szolgálják.

Mivel érdemi válasz nem érkezett a kérésre, ráadásul Lázár János január 21-én felengedte a következő hatalmas léggömböt a közszolgálat viharfelhői közé az eltörlésre vagy beolvadásra ítélt háttérintézményi lista bejelentésével, a héten újabb levelek születtek. A SZEF elnöke most már az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetőjével, Kuti Lászlóval közösen figyelmeztette a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy megsérti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amikor nem ül le tárgyalni a dolgozók képviselőivel. Lázár egy hetet kapott a szerdán elküldött levél megválaszolására.

Felháborodtak a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) tagjai is. Az ő tiltakozásuk a megkérdezésük nélkül született tervek ellen azért különösen érdekes, mert ide tartozik az összes minisztériumi szakszervezet, de a KSH, a NAV, a nemzetbiztonság és a társadalombiztosítás, országos hatóságok, sőt a meteorológusok érdekvédelmi szervezete is. Szövetségük közleményében tehát saját kormányuknak teszik fel a kérdést: „Ennyit ér egy kormány ígérete?” A szöveg emlékeztet rá, hogy egy 2014 év végén született kormányhatározat tavaly októberig adott időt az egyes minisztereknek a közigazgatásban dolgozók életpályáinak kidolgozására. 2015 végén aztán ugyanez a kormány hatályon kívül helyezte ezt, törölte a közszolgálati életpályamodell tervét, a helyette elfogadott szöveg már csak a járási hivatalokban dolgozók életpályamodelljének kidolgozásáról beszél. A központi hivatalokban dolgozók keserűen állapítják meg, a kormány másfél évig hitegette őket, de most már ezt sem teszi.

Ők is követelik a saját, Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumuk összehívását, ahol arra is választ szeretnének kapni, vajon a január 14-én megtartott ülésen, ahol a téma „Az állami Tisztviselői Karral kapcsolatos koncepció megvitatása” volt, Lázár hogyan tudta megállni, hogy egyetlen szóval sem utalt az épp egy héttel később nyilvánosságra hozott drasztikus átszervezések terveire.

A kormány a tűréshatárokat feszegeti a közszolgálat szinte minden területén, bízva abban, hogy a mindennapi kenyerüket féltő köztisztviselők és közalkalmazottak kis háborgás után mindennel megbékélnek. Úgy vannak vele, ha „kicsit túltolják a biciklit”, majd engednek egy-két apróságban, nem 72-73 háttérintézményt radíroznak le a térképről, párnak meghagyják az önállóságát, majd csepegtetnek egy kis pénzt néhány orvoscsoportnak, a vidéki járási hivatalokban kicsit többet kapnak a dolgozók.

Közben azonban egyetlen szót sem hallani arról, hol és milyen feltételekkel kínálnak új munkahelyet a közszolgálatból kikerülő tízezreknek. Mert nyugdíjba biztosan nem tud elmenni 150 ezer ember a következő 1-2 évben, a piacon ráadásul bolti eladókat és betanított munkásokat keresnek, nem kirúgott hivatalnokokat. Őket is leginkább olyan helyeken, ahová nem mozdulnak a munkanélküliek sem, mert az alacsony bérek nem fedeznék az albérlet, az utazások költségeit, kevesebb maradna a zsebükben, mint ha közmunkában gereblyéznek tovább télen-nyáron. Hétfőtől ráadásul ezeket a közfoglalkoztatottakat is elkezdi a piac felé terelni a kormány, hiszen elindul a Nemzetgazdasági Minisztérium első foglalkoztatást segítő programja. Ebben a közmunkás minden hónapban megkapná a szerződéséből hátralévő időben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét attól kezdve, hogy piaci munkát talált magának. Mielőtt irigykedve számolgatnánk a súlyos százezreket, ne feledjük, a havi 22 800 forintból talán egy fuvar fával többre futja, de aki eddig nem tudott bejárni a közeli városba, ahol amúgy sem kell több képzetlen segédmunkás, annak ettől a hihetetlen csábítástól sem lesz könnyebb munkát találnia. Pláne, ha majd a kétdiplomás levéltárosokkal, tb-ügyintézőkkel és lapátra tett minisztériumi alkalmazottakkal kell versenyeznie. Ki van ez találva.

Csökken a közmédia közönségaránya

Úgy fest nem térülnek meg a többmilliárdos befektetések, tavaly ugyanis tovább csökkent a közmédia csatornáinak közönségaránya - derült ki a Nielsen 2015-ös nézettségelemzéséből. Polyák Gábor szerint mindez betudható annak, hogy márciusban komoly átalakulások voltak a köztévében. Ugyanakkor a Nielsen nem választotta szét az évi 80 milliárd közpénzből működő Médiaszolgáltatást Támogató- és Vagyonkezelő Alap (MTVA) csatornáit.

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy látja, a Duna TV-nek még nem sikerült visszacsábítania azokat a nézőket, akik a „régi” M1 tartalmait keresik, az új „nemzeti hírcsatornává” előlépett M1 nézettsége pedig igen gyatra az átalakulás előttihez képest. A Duna egyik legnézettebb műsora a Magyarország, szeretlek! című vetélkedő, amellyel kapcsolatban az MTVA sajtóosztálya elárulta, hogy a produkció költsége epizódonként 7,8 millió forint, illetve a „belső humán kapacitás és a technikai költség” további 1,7 milliót emészt fel. Így tehát egy epizód összesen 9,5 millió forintba kerül, ami az előző, 18 részes évad esetében 171 millió forintba került csak az előállításra. Az eddigi 127 epizód - ezekkel a költségekkel számolva - több mint 1,2 milliárd forintjába van az adófizetőknek.

Eközben a kormányoldal a rádiós piacon erősödhet, rövidesen megszólal ugyanis a fővárosi 105,9-es frekvencián a Magyar Időkhöz köthető a Karc FM. Az új rádió főszerkesztője Gajdics Ottó, aki egy évvel ezelőtt fordított hátat a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Lánchíd Rádiónak – ahol szintén főszerkesztő volt –, amikor Simicska kirohant Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Emellett Andy Vajna DJ FM-je is hamarosan elindulhat, hiszen a kormánybiztos Radio Plus Kft.-je alakilag érvényes pályázatot nyújtott be a médiahatósághoz a budapesti 96,4 MHz rádiós frekvenciára. Vajnáék egyetlen vetélytársát, az Autórádió Műsorszolgáltató Kft.-t kizárták a versenyből, mert a hiánypótlási felhívás ellenére sem csatolt egy kötelező igazolást. A DJ FM célja vélhetően az, hogy felvegye a versenyt Simicska Music FM-jével.

888: eltűnt hirdetések, lezárt ügy?
„Nehezen lehetne elképzelni, hogy a kormánynak nincs ráhatása az állami reklámokra” – vélekedett lapunknak Polyák Gábor miután a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az RTL kérdésére közölte „a kormány nem híve a cenzúrának”, ezért nem is adtak utasítást az állami hirdetések visszavonására a 888.hu-ról. Azt nem árulták el, hogy a kormány eddig mennyi pénzt költött a Habony Árpádhoz köthető oldalon reklámokra. A KTK állításaival szemben a G. Fodor Gábor vezette weboldalról eltűnt az Erzsébet-utalvány reklámja miután a portál minősíthetetlen hangnemű cikkben írt Tóbiás József családjáról. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy lejárt a reklámszerződés: „már Bayer Zsolt is felemelte a hangját a cikk kapcsán, így a Fidesz biztos nagy mellénnyel közölné, hogy kihátrált G. Fodorék mögül”. Hozzátette, a kormány az állami reklámok elhelyezésével szándékosan torzítja el a sajtót, hiszen csak a neki kedves médiumoknál hirdet. Az MSZP-elnök családját gyalázó cikkel kapcsolatban G. Fodor az Origónak azt mondta, csütörtöki bocsánatkérésével lezártnak tekinti az ügyet.

Szerző